164802. lajstromszámú szabadalom • Készülék tartályok mechanikus ürítéséhez, főként nem folyamatosan dolgozó húsüzemi berendezések űrítéséhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja 1973.11.15. (ME-1605) Elsőbbsége Német Demokratikus Köztársaság, 1972.11. 18.(WPA47j/160 961) Közzététel napja 1973. XI. 28. Megjelent 1975. VI. 18. 164802 Nemzetközi osztályozás: A 47 j 27/00 Feltaláló Kuhlemann Werner Allstedt, Német Demokratikus Köztársaság. Tulajdonos VEB Metallwerke Allstedt. Allstedt, Német Demokratikus Köztársaság. Készülék tartályok mechanikus ürítéséhez, főként nem folyamatosan dolgozó húsüzemi berendezések ürítéséhez 1 A találmány tartályok mechanikus ürítéséhez, főként nem folyamatosan dolgozó húsüzemi berendezések ürítéséhez alkalmas készülékre vonatkozik, amelynek egy főzőüstben elrendezett betétje és egy felvonószerkezete van. Húsféleségek főzése vagy hasonló jellegű feldolgozása a 5 legtöbb feldolgozóüzemben nem folyamatosan dolgozó húsfeldolgozó berendezésekkel történik. A főzés technológiája a víznek a szükséges főzési hőmérsékletre történő felhevítéscvel veszi kezdetét. Ezután a főzendő anyagot manuálisan a vízbe helyezik, a főzési folyamat kezdetét veszi, és a főzéi idő 10 elteltével fejeződik be. A főzési idő a mindenkori főzendő anyaghoz igazodik. Ezután a kezelő személyzet kolbászmerítő kanalak, hús esetében villák segítségével, gyakran kézzel is kiüríti a főzőüstöt, és a megfőzött anyagot vízzel töltött kádba helyezi. Annak érdekében, hogy jól átfőtt anyagot 15 nyerjenek, a főzési művelet alatt a főzendő anyagot kolbásznehezékek segítségével nyomják víz alá, vagy az üst tartalmát meghatározott periódusokban ritmikusan átforgatják. Ennek a főzési technológiának a hátránya abban jelentkezik, hogy végrehajtásához rendkívül nagy időráfordítás 20 szükséges. A manuális ürítés tetemes kapacitásveszteséggel jár együtt és a kezelő személyzet részéről nagy erőráfordítást igényel. A főzőüst szükséges mélységéből következően nagy névleges térfogat esetén a manuális ürítés segédeszközök nélkül alig lehetséges. 25 További hátrányt jelent az is, hogy a főzendő anyag fentiekben említett szükséges leterhelése és átforgatása, valamint az egymásra rakás következtében fellépő nyomás miatt a bél idő előtt eltörik, illetve elrepedezik, úgyhogy nagyon nagy törési hányaddal kell számolni. 30 További hátrányként jelentkezik, hogy a fedél felemelésekor a húsgőzők (vízgőz) a feldolgozótérbe kerül, így a dolgozóknak igen rossz munkakörülmények között kell tevékenykedniök. A fedél felnyitását a főzési folyamat alatt nagyon gyakran kell végrehajtani és sok esetben fozéssza- 35 164802 bályozót kell használni annak érdekében, hogy a túlfőzést meggátolják. Ismeretes már egy olyan mechanikus ürítési megoldás is, amelynél egy drótkosarat, amely homlokoldalán nyitott lehet, és amely egy felvonószerkezet segítségével a húsfőző berendezés felett van elrendezve, a főzendő anyaggal együtt kerül a főzőüstbe, illetve a főzés után onnan azzal együtt emelik ki. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a bélbe töltött húsféleségek rétegekben egymáson fekve helyezkednek el a drótkosárban, és önsúlyukkal egymást terhelik, ami ugynacsak nagy törési hányadot eredményezhet. Azonkívül az időkülönbség a főzési közegtől a hűtővízig túlságosan nagy. úgyhogy a bélbe töltött áruk azonnal kiszáradnak, ami ugyancsak a bél felrepedéséhez, és ezáltal a törési hánvad növekedéséhez vezet. A megfőzött anyagnak a drótkosárból való teljes kiürítési manuális beavatkozás nélkül alig lehetséges, ezen túlmenően bonyolult, körülményes és rendkívül időigényes. A találmány célja, hogy a mechanikus ürítést biztosító olyan készüléket szolgáltasson, amellyel a nem folyamatosan dolgozó húsüzemi főzőberendezések főzési kapacitásának lényeges növelése érhető el, a személyzet manuális munkája könnyebbé válik, és a megfőzött anyag veszteséghányada tetemesen csökken. A találmány feladata, hogy a mechanikus ürítésre alkalmas szerkezet olymódon történő kialakítását tegye lehetővé, hogy a teljes főzési folyamat során a főzőüst zárva maradhasson, és hogy a betétnek a főzőüstből történő kiemelésekor a betétfenék helyzete olymódon változzék meg, hogy a betétben kihordási sík jelentkezzék. A találmány értelmében ezt a feladatot azáltal oldottuk meg, hogy a betét két oldalfalból, egy hátfalból, és egy, a hátfallal szemben, előnyösen az oldalfalak alsó végén egyoldalt ágyazott fenékajtóból áll, mimellett a fenékajtó előnyösen perforáltán van kiképezve. Az oldalfalakon egy