164769. lajstromszámú szabadalom • Mágneses elmozdulásérzékelő előnyösen úszós folyadékszint-mérőhöz

164769 ibbiak szerint. Egy mágnes effektív hosszúságán azt távolságot kell érteni, amelyet az üzemi elrendezés esetén a mágnes egyirányú mozgatásakor megtesz egy érintkező zárásától a nyitásáig. Ez a hosszúság tehát lényegében a mágnes - adott elrendezéshez tartozó -hatáskörzete, az érintkezők síkjára vonatkoztatva, és általában ez nem egyezik meg a mágnes geometriai méreteivel. 4. Egy mágnesszerelvény csak egyféle, h nagyságú osztás­közű érintkezősorhoz alkalmas. 5. A mágnesszerelvény hosszúsági méreteinek meghatá­rozása a 4) szerinti h nagyságú osztásköz, ill. a k értékű felbontóképesség után a következőképpen tör­' ténhet: a) a 2. táblázatot elkészítjük h.h számú sorban és h számú oszlopban. b) A •xr *l sorszámú 2k oszlop adja meg a mágnesszerelvény hosszúsági mére­teit oly módon, hogy minden „1" egységnyi hosszú­ságú mágnest, minden „0" pedig egységnyi hosszú­ságú nemmágneses térközt jelent. c) A mágneses szakaszok számaJl 2k 6. Az így kialakított mágnesszerelvényt úgy kell elhelyezni az érintkezősor mentén, hogy a legna­gyobb hosszúságú mágnesszakasz a letapogatás kez­dete felé essen. A példakénti k = 1 cm-es felbontóképesség mellett h = 4 cm-es osztáyközhöz egy hat egységnyi és egy két egységnyi hosszú­ságú mágnesszakasz tartozik és közöttük három egységnyi hosszúságú térköz van, a 2. táblázatban jelölt módon. 2. táblázat 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 1 0, 0 1 1 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 1 0 0 1 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 1 0 0 0 10 15 20 25 30 35 40 45 50 Megjegyzés: Az egyes számjegyek jelentése azonos az 1. táblázat szerintivel. A táblázat sorai függőlegesen k felbontóképességnyi távolság­ra vannak egymástól, tehát példánkban négy egymást követő sor h magasságot jelent. A kettős letapogatás módszerének megvalósításához alkal­mas elektronikus kapcsolást a 3. ábra szerint ismertetjük részletesebben. Továbbra is h - 4k és nyugalmi állapotban nyitott, gerjesztett állapotban zárt érintkezőket használunk. A 3. ábra tartalmazza a már ismertetett K érintkezősort és a P mágnesszerelvényt. Az MS monostagil multivibrator az UT tápfeszültség megjelenése vagy az IG nyomógomb megnyomásának hatásá­ra „bebillent" állapotba kerül, és alaphelyzetbe állítja az "egész áramkört. Az időzítési idő lejárta után az MS monosta­bil multivibrator visszabillen, és ettől bebillen BS bistabil multivibrator, valamint működni kezd az AS ütemadó astabil multivibrator. Ezzel megkezdődik a letapogatás, amikor az _ütemadó jelei egyrészt a KA kimeneti kapuáramkörön át a kimenetre, másrészt a T kapuáramkörön keresztül a négyes alapú R számlálóra jutnak. Az első négy impulzus idején az F és H számlálók még alaphelyzetben vannak, ami azt jelenti, hogy az M letapogató áramkör az érintkezősor nulla kimeneti pontját, az I kijelölő áramkör pedig az érintkezó'sor nulla bemeneti pontját működteti. Az R számláló h számú, vagyis négy impulzusonként lépteti az F számlálót, ez pedig kimenőimpulzusaival a H számlálót. Ily módon működik az elektronika az első gerjesztett érintkező eléréséig. Az első gerjesztett érintkező elérésekor M letapogató áramkör kimenőszintje megváltozik, lezárja a KA kimeneti kapuáramkört, átkapcsolja a T kapuáramkört oly módon, 4 hogy egyrészt ettől kezdve az AS ütemadó astabil multivibrá­torból jövő minden egyes impulzus léptesse az F számlálót, másrészt a továbbra is számláló R számláló a következő h-adik számú impulzussal kapcsolja vissza a BS bistabil multivibrá­tort, miáltal kikapcsolódik a mérőáramkör, harmadrészt pedig, ha a részletletapogatás második bitje „1" volt, akkor ezután KA kimeneti kapuáramkört kapcsolja olyan állapotba, hogy ezután az érintkezó'sor érintkezőinek ne „1" állapotá­ban, hanem a „0" állapotában adjon ki kimenőjelet. Az R számláló a mágnesszerelvény felbontóképességével megegyezően k 55 60 66 — alapú. F számláló M letapogató áramkör bemeneteinek számával megegyező alapú. H számláló tetszőleges alapú. A készülék méréstartománya az R, F és H számlálók alapjainak szorzata. Amennyiben az N védőcsőben helyezzük el a 3. ábra szerinti valamennyi áramkört — ami technikailag könnyen megoldható -, mindössze négyeres kábelt kell alkalmaznunk az érzékelő és mérőállomás között. Ha eltekintünk a mérő­áramkör közvetlen nyomógombos indításától, akkor három összekötő vezeték elegendő. A találmány szerinti érzékelő felhasználható nemcsak folyadékszint érzékelésére, hanem minden olyan helyen, ahol elmozdulást kell mérni egy skálával szemben, amely érintke­zősorra. leképezhető. így például a találmány szerinti szint­mérő alkalmazható kényes helyeken mérlegek leolvasására és nem szükségszerű a függőleges elrendezés sem, hanem úszó helyett tengelyen elforduló karon lehet a mágneses szerkezet, míg a védett érintkezők egy skála leképzéseként helyezhetők el. SZABADALMI IGÉNYPONT Mágneses elmozdulásérzékelő előnyösen uszós folyadék­szintmérőhöz, amely mérőáramkörhöz csatlakozó, egyenletes h nagyságú osztásközzel elhelyezett mágnesesen gerjeszthető érintkezőket, és ezeket működtető, az érintkezők mentén elmozgathatóan elrendezett mágnesszerelvényt tartalmaz azzal jellemezve, hogy k értékű felbontóképesség esetén a mágnesszerelvény _h 2k számú mágneses szakaszból áll, ahol h értéke a k értéknek páros egészszámú többszöröse, amely mágneses szakaszokat nem mágneses szakaszok választanak el és a mágnesszerelvény hatáskörzete _h_ 2k számú érintkezőt fog át. + 1 3 db rajz, 3 ábra A kiadásért felel: A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 750053, OTH, Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents