164751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg alakítására vagy hőkezelésére

19 164751 20 több 107 kivezetőnyiláson keresztül, amelyek a cső falában vannak kialakítva, és annak teljes hossza mentén vannak elosztva. A 106 cső forgatása eredményeként a kiáramló gázsugarak különböző és változó irányokban jutnak a tartály belsejébe, és a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a gázkibocsátás olyan módon befolyásolja a tartályon belüli környezeti körülményeket, hogy kedvezőbbé válik a hőeloszlás az üvegszalag felett, aminek eredményeként lényegesen javul az Uvegszalag fel -ső felületének siksága. Egy eltérő kiviteli változatnál a 106 csövet nem folyamatosan, hanem szakaszosan forgattuk, azonban ahhoz elegendő gyakoriságú időközönként, hogy meggátoljuk a tartály belsejében, annak hátsó vég-részénél a normál áramláskép kialakulását. Egy további (nem ábrázolt) változatnál a 106 csövet olyan csővel helyettesitettük, amelynek falában a csövön hosszirányban futó és annak tengelye körül szögeltéréssel elosztott rések vannak kialakítva. Ez a cső álló helyzetű volt, azonban a nyilasokon át történő gáz-kibocsátás alatt egy, a csövet körülvevő hengeres szitát vagy hüvelyt olymódon mozgattunk, hogy mozgó gázsugarak jöttek létre a tartályon belül. Egy még további (nem ábrázolt) változatnál a 106 csővel megegyező kialakítású csövet alkalmaztunk, azonban ezt oly módon szereltük fel, hogy az Uvegszalag előállítása közben tengelyirányú mozgást végezhetett, és a csövet tengelyirányban alternáló mozgásban tartottuk, úgyhogy a kiáramló gázsugarak a tartályon belül keresztirányban ide-oda haladtak. Ezáltal a kibocsátott gázáramok keverőhatást fejtettek ki a tartály belsejében tartózkodó gázokra, aminek eredményeként lényegesen megjavult az Uvegszalag felső felületének siksága. Azt tapasztaltuk, hogy amikor a csövet az elmondottak szerint tengelyirányú alternáló mozgásban tartottuk, akkor is bekövetkezett az üvegszalag minőségének javulása, ha a csövet a tengelye körül nem forgattuk. Egy további módosított változatnál a 106 csővel megegyező kialakítású csövet alkalmaztunk, azonban a cső hosszához képest középen elhelyezkedő függőleges tengely körüli váltakozó irányú szögelfordulást megengedő módon szereltük fel. Az Uvegszalag előállítása közben a csőből gázt. bocsátottunk ki, miközben a csövet váltakozó irányban elfordítottuk. A mozgó nyilasokból való gázkibocsátás javulást eredményezett a tartályon belüli hőeloszlás tekintetében, aminek eredményeként az Uvegszalag felső felületének siksága lényegesen jobb volt, mint amikor nem bocsátottunk ki gázt a csőből és a cső álló helyzetű volt, de az eljárást egyébként azonos körülmények között hajtottuk végre. A szögben kitéríthető csövet oly módon szereltük fel, hogy a szögelfordulások közben a tengelyével párhuzamosan is ide-oda mozgatható volt, és azt tapasztaltuk, hogy ha az eljárást ugy hajtottuk végre, hogy a csövet mind szögeltéréssel, mind pedig tengelyirányban alternáló mozgásban tartottuk, miközben gázt bocsátottunk ki belőle, az Uvegszalag felső felületének síkságában bekövetkező javulás még erőteljesebb volt. A találmányt olyan eljárásokkal kapcsolatban ismertettük, és szemléltettük a rajzokon, amelyeknél az olvadékanyag-fürdőn síküveg előállítása történik. Amint azonban már említettük, a találmány eredményesen alkalmazható olyan eljárásoknál is, amelyek során a síküveget olvadékanyag-fürdő felszinén utókezelésnek vetjük alá. A találmány szerinti eljárás további (nem ábrázolt) foganatositási módja értelmében tehát siküveg-táblákat kezeltünk fedett tartályban elhelyezett sőolvadék-fürdőn, amely kezelés pl. vegyi edzés vagy színezés lehet. A táblákat félplasztikus állapotban vezettük be a fedett tartály egyik oldalán át, és a táblákat a kezelés alatt az olvadékanyag-fürdő felszínén mozgattuk a tartály ellentétes oldala felé, ahol a kezelés befejeztével a táblákat eltávolítottuk. A táblák mozgatása például ismert szerkezetek segítségével történhet, pl. a felszín alá merített görgőkkel vagy végtelenített forgó láncokkal, amelyeken a táblák szélei meg vannak tartva. Az üvegtábláknak a tartályon belül történő kezelése alatt a tartályban uralkodó atmoszférára keverőhatást fejtettünk ki legalább egy zónában, a táblák mozgatási pályájának szélessége legalább túlnyomó része felett. Egy konkrét eljárás során ezt a keverőhatást oly módon hoztuk létre, hogy a tartályon belül uralkodó atmoszférába gázt bocsátottunk ki először a pályára keresztben egyik irányban, majd a pályára keresztben ellentétes irányban, kétpercenként egy ciklusos frekvenciával, és mindegyik ciklus tartalmazott egy gázkibocsátási periódust egyik irányban, és egy azonos időtartamú gázkibocsátási periódust a másik irányban. Azt tapasz -taltuk.hogy e keverőhatás eredményeként az üvegtáblák felső felületei jobb minőségűek lettek, és az üvegtáblák jobb optikai tulajdonságokkal rendelkeztek, mint az azonos módon, azonban a tartályban tartózkodó gázokra keverőhatás kifejtése nélkül kezelt üvegtáblák. Például az üvegtáblák olvadékanyag-fürdőn végzett kezelési eljárásánál a fürdő olyan só-keverékből állhat, amely súlyszázalékban kifejezve az alábbiakat tartalmazza: 20-30% nátriumklorid, 40-60% báriumklorid, 13-18% káliumklorid és 7-13% litiumklorid. Ezeken a határértékeken be-1U1 különösen kedvező fürdő-összetételt biztosítanak az alábbi sók, súlyszázalékban kifejezve: 50% báriumklorid, 25% nátriumklorid, 10% litiumklorid és 15% káliumklorid. Ez az összetétel különösen kedvező a plasztikus állapotban levő üvegtáblák védelme tekintetében, és meggátolja járulékos nyomófeszültségek kialakulását a kezelésnek alávetett táblák felületi rétegeiben a táblák hűtése során. A találmány természetesen nem korlátozódik az ábrákon feltüntetett, és azok alapján ismertetett kiviteli alakokra és foganatositási módokra, amelyek csupán példaként szolgálnak. Az ismertetett megoldások számos változata valósítható meg anélkül, hogy az igénypontokban megfogalmazott találmányi gondolattól eltérnénk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás síküveg alakítására vagy hőkezelésére fedett tartályban, amelyen keresztül az Uve-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10