164751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg alakítására vagy hőkezelésére

13 164751 14 7 fémolvadék-fürdőt őnolvadék alkotja, a hőmérséklet-gradiens a 21 zónában uralkodó kb. 1000°C-tóla 22 zónában mérhető kb. 600°C-ig terhedhet. A tartályba bevezetett üvegolvadék a fémolvadék-fürdő felszinén szétterül, amint ez a 2. ábrán felülnézetben látható, és a 23 szalagot alkotja, amely folyamatosan halad a tartályon végig. A tartály kilépési végének közelében az Uvegszalag enyhén felfelé lejtő pályán eltávolodik a 7 fémolvadék-fürdő felszínétől, és a továbbiakban a 24 görgőkön nyugszik, amelyek a szalagot (nem ábrázolt) hőkezelőakna felé továbbítják. A találmány megvalósítása céljából az úszó üvegszalag feletti atmoszférára gáz-kiszorító erőket kifejtő szerkezetet alkalmazunk. Az 1. és 2. ábrák szerinti megoldásnál ezeket a gáz-kiszorító erőket oly módon fejtjük ki, hogy gázt fúvatunk az emiitett atmoszférába előbb a szalagpályájára keresztben egyik irányban, majd e pályára keresztben ellentétes irányban. Erre a célra két, egyenként hét gázkivezető csövet tartalmazó csoport szolgál. Az egyik csoportba tartoznak a 25-31 csövek, amelyek az úsztató-tartály 12 oldalfalán vannak átvezetve, a másik csoport pedig a 32-38 csövekből áll, amelyek a tartály ellentétes, 13 oldalfalán vannak átvezetve. A 25-31 csövek végein a tartályon belül a 39-45 ejektorok, a 32-38 csövek végein pedig a 46-52 ejektorok vannak elhelyezve. Mindegyik ejektornak a kiálló gázkivezető cső kibocsátó-végét körülvevő hüvelye vagy diffuzorja van, amelynek kialakitása biztosítja, hogy a gázkivezető csőből kiáramló gáz hatására a tartályon belüli atmoszférából származó gázok a szívóhatás következtében bejutnak a diffuzorba, ott keverednek a kivezetett gázzal, majd kiáramlanak a diffuzor tölcsérszerüen kibővülő elülső végén. Az ejektorok ismert, pl. Giffard vagy Venturi típusúak. Az ilyen ejektorok használata jelentős előnyökkel jár, különösen a nyomás alatti gáz takarékos felhasználását, a hőmegtakaritást, a beszívott gázok magasabb hőmérsékletét, a környezeti gázok nagy mennyiségének bevonását, valamint a gáz mozgási sebességét illetően, amely utóbbi jelentős mérték -ben meghaladja az ejektorcsövön áthaladó gázok szállítási sebességét. A 25-31 csövek az 53 tápvezetékről, a 32-38 csövek pedig az 54 tápvezetékről ágaznak le. Az 53 és 54 tápvezetékek össze vannak kapcsolva az 56 tartállyal, amely nyomás alatti védőgázt tartalmaz, mégpedig az 55 szelepes vezérlőegységen keresztül, amelynek működtetése révén az 56 tartályt az 53 tápvezetékkel vagy az 54 tápvezetékkel köthetjük össze. Mielőtt a 14 tartályt fémolvadékkel feltöltenénk, védőgázzal, pl. 95 suly% nitrogént és 5 suly% hidrogént tartalmazó gázkeverékkel átöblitjük. Amikor a tartályt már kitölti a védőgáz, és a levegőt teljesen kiszorította, fémolvadékot juttatunk a tartályba, vagy egy már a tartályban levő fémtömeget megolvasztunk. Ezután a tartály hőmérsékletét (nem ábrázolt) hőfokszabályozó szerkezet, pl. elektromos ellenállásfütőtestek segítségével a kívánt értékre állítjuk be. Ha a megfelelő hőmérsékleti viszonyokat már létrehoztuk, az üvegolvadékot beeresztjük a tartályba az üvegolvasztó kemencéből, úgyhogy az üvegolvadék a fémolvadék --fiirdő felszinén úszik, és szétterülve egyenletes vastagságú réteget alkot, amely végighalad a fürdő felszinén, és a kilépési végénél elhagyja a tartályt. 5 Az eljárás folyamatos, úgyhogy folytonos síküveg --szalag képződik. (Nem ábrázolt) tisztító rendszert alkalmazhatunk a tartályon belüli gáz-atmoszféra folyamatos tisztítására, pl. a gázoknak a tartályból való folyamatos eltávolítása és egy 10 tisztítóberendezésen keresztül történő visszavezetése utján. A tisztítóberendezés lehet pl. pelyhek alakjában alkalmazott marónátronnal vagy Limonite-tal megtöltött oszlop. Ezenkívül megfelelő berendezést alkalmazhatunk a tartályon belüli védő-15 -atmoszféra nyomásának lényegében konstans értéken tartására, amire a gáznak a tartályból való - a gyakorlatban elkerülhetetlen - kiszivárgásának ellensúlyozásához van szükség. Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett megoldásnál 20 az 55 szelepes vezérlőegységet kézi utón vagy automatikusan lehet vezérelni, és ily módon az 56 tartályból védőgázt juttatunk a tartályba először a 39-45 ejektorok utján a szaggatott vonalú nyilakkal jelölt irányban, majd a 46-52 ejektorok utján 25 a teljes vonal nyilakkal jelölt irányban, és igy tovább, felváltva. Az egyik kisérletsorozatnál az 55 szelepes vezérlőegységet ugy működtettük, hogy a tartályba juttatott gázok irányváltását 2, 5 percenként végezze. Ily módon a 46-52 ejektorokból álló 30 csoportot 2, 5 percig működtettük, majd a védőgáz betáplálását ezekhez az ejektorokhoz megszüntettük és egyidejűleg a 39-45 ejektorokat bekapcsoltuk 2, 5 perces időtartamra. Más szavakkal, mindegyik ejektorcsoportot 5 perces ciklussal Uzemel-35 tettük, amely elegendő időtartamú működési periódusból és holtidőből állt. Azt tapasztaltuk, hogy ha az üvegszalag feletti atmoszférát ilyen hatásnak tettük ki, az atmoszféra szabályozása következtében az Uvegszalag felső felülete lényegében 40 hibátlan, és síksága lényegesen jobb lett, mint ha a siküveg alakítási eljárását az ejektorok üzemeltetése nélkül, de egyébként azonos körülmények között hajtottuk végre. Miután az alábbiakban a csatolt rajzok alap-45 ján ismertetendő, további találmány szerinti megoldásoknál az alapvető tartálykonstrukciő, az üvegolvadék tápcsatornája, valamint az üvegszalagnak a tartály utáni továbbítására szolgáló szerkezet ugyanolyan, mint az 1. és 2. ábrák alapján ismer-50 tetett megoldásoknál, ezeket az azonos alkatrészeket a további ábrákban is azonos hivatkozási számmal jelöljük, és leírásuk megismétlésétől eltekintünk. A 3-8. ábrákon szemléltetett találmány szerinti megoldásoknál a berendezésnek csupán azok^ kai a részeivel foglalkozunk, amelyek az 1. ábrán feltüntetettől eltérnek. Ezek a részek azok, amelyeknek segítségével a találmány értelmében az úsztatott üvegszalag feletti atmoszférát a tartályban befolyásoljuk. 60 A 3. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál két sorban légcsavarok vannak felszerelve a tartályban, az üvegszalag haladási pályájának második felében, az Uvegszalag feletti atmoszférát alkotó gázokra kiterjedő keverőhatás létrehozása céljából. Az ábrán mindegyik sorból csupán egy légcsavart, 7