164751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg alakítására vagy hőkezelésére

23 164751 24 uszőréteget alkot, az üveget pedig a tartály másik végénél, folytonos szalag formájában vezetjük ki, és a gázokra a keverőhatást a tartálynak az iirité­si végéhez közelebb eső részén fejtjük ki. (El­sőbbsége: 1971. X. 12.) 17. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tositási módja, azzal jellemezve, hogy a siküveg alakitását vagy hőkezelését fedett tartályban vé­gezzük, amelyen az üveg olvadékanyag-fürdőn ha­lad át, és amelynek az üveg haladási pályája men tén legalább egy olyan zónája van, ahol a siküveg viszkozitása megfelelően alacsony ahhoz, hogy a siküveg felső felületének sikságát az e zónában tartózkodó üveg feletti gáz-atmoszférában biztosí­tott hőeloszlás révén befolyásoljuk, az üveg feletti atmoszférába legalább egy zónában, egy vagy több nyilasból gázt injektálunk, mely kibocsátott gáz az üveg haladási pályája szélességének legalább egy részére kiterjed, és a nyilast vagy nyilasokat a gázkibocsátás közben együttesen mozgatjuk. (El­sőbbsége: 1972. VII. 5.) 18. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tositási módja, azzal jellemezve, hogy az üveg feletti atmoszférába több, az üveg haladási pályá­ja szélességének legalább egy részén elosztott nyi­lasból gázt bocsátunk ki, és a nyilasokat az üveg haladási pályájára keresztirányú tengely körül, zárt pályákon mozgatjuk.(Elsőbbsége: 1972. VII. 5.) 19. Berendezés az 1-18. igénypontok bárme­lyike szerinti eljárás foganatosítására, mely be­rendezésnek az üveget (23) áthaladása közben meg­támasztó olvadékanyag-fürdő (17) befogadására al­kalmas fedett tartálya (8) van, és a siküveg visz­kozitása a tartályon áthaladó pályája mentén leg­alább egy zónában olyan, hogy a siküveg felső fe­lületének siksága az e zónában tartózkodó üveg feletti gáz-atmoszférában biztositott hőeloszlás révén befolyásolható, azzal jellemezve, hogy leg­alább egy zónában az üveg haladási pályája szé­lességének legalább túlnyomó része feletti atmosz­férát alkotó gázokra keverőhatás kifejtésére alkal­mas szerkezete (39-52, 57, 58, 65-78, 87-90, 98, 99, 103, 104, 106) van. (Elsőbbsége: 1971. X. 12.) 20. A 19. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keverőha­tás kifejtésére alkalmas szerkezet (57, 58, 87-90, 98, 99, 103, 104, 106) az üveg haladási pályája hosszának második felében van elhelyezve. (El­sőbbsége: 1971. X. 12.) 21. A 19. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keverőha­tás kifejtésére alkalmas szerkezet a gáznak az Uvegszalag haladási pályájára keresztirányú mozgatását biztositőan van elhelyezve. ((Elsőbb­sége: 1971. X. 12.) 22. A 19. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább egy zónában a gázoknak az üvegszalag haladási pályá­jára keresztben egyik irányban és ezzel ellenté­tes irányban periodikus mozgatására alkalmas szerkezete (39-52, 65-78, 87-90, 106) és ez a szerkezet az alternativ és fázishagyó működését szabályozó vezérlőszerkezettel (55, 95) van össze­kapcsolva. (Elsőbbsége: 1971. X. 12.) 23. A 22. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlő­szerkezet a működtető szerkezetre olyan hatás ki' fejtésére alkalmasan van kiképezve, hpgy az üveg 5 haladási pályájára keresztben egyik irányban tör­ténő erőkifejtés közvetlenül követi az üveg hala­dási pályájára keresztben ellentétes irányban ki­fejtett erő relaxációját, vagy azzal egybeesik. (Elsőbbsége: 1971. X. 12.) 10 24. A 19. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázoknak az Uvegszalag (23) felett zárt áramlásban az üveg­szalag haladási pályájára, keresztirányú és a tar­tály (8) belseje felé irányuló áramoltatását bizto-15 sitő szerkezete (65-78, 87-90) van. 25. A 19-25. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a működtető szerkezetet ejektorok (39-52, 65-78, 87-90, 99, 104) alkotják. (Elsőbbsége:1971. X. 12.) 20 26. A 25. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ejektorok (99, 104) a tartály atmoszférájából a gáz kisziva­tására alkalmas szivattyúval (100, 105) vannak összekapcsolva. (Elsőbbsége: 1971. X. 12.) 25 27. A 25. vagy 26. igénypont szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ejektorok (65-78, 87-90) páronként vannak el­helyezve, az egyes ejektorpárokon belül az ejek­torok ellentétes irányú hatás kifejtésére alkalma-30 san, az üvegszalag haladási pályájára kereszt­irányban és a pályára merőlegesen vannak elhe­lyezve és az ejektorokhoz a gáz kiszorítását a tartályon belül legalább egy zárt köráramlásban biztositó vezérlő szerkezet (55, 95) kapcsolódik. 35 (Elsőbbsége: 1971. X. 12.) 28. A 19. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtőszer­vek légcsavarként (57,58) vannak kiképezve. (Elsőbbsége: 1971. X. 12.) , 40 ' 29. A 19. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a környező atmoszférába, legalább egy szakaszban, gázt ki­bocsátó szerkezete van, mely a gáz átáramlását biztositó nyilasokkal (107) kiképzett csövet (106), 45 valamint a gáz átáramlása során a csövet tenge­lye körül forgató szerve van. (Elsőbbsége: 1972. VII. 5.) 30. A 29. igénypont szerinti berendezés ki-50 . viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázt kibo­csátó szerkezet legalább egy, a kerületén egy vagy több nyilassal (107) kiképzett csövet foglal ma­gába és a cső, saját tengelyével párhuzamos ide­-oda mozgást biztositó mozgatószervvel van ősz-, 55 azekapcsolva. (Elsőbbsége: 1972. VII. 5.) 31. A 29. vagy 30. igénypont szerinti beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső (106) az Uvegszalag haladási pályájára merő-60 leges helyzetben van felszerelve. (Elsőbbsége: 1972. VII. 5.) 32. A 29. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső az 05 üveg haladási pályájára a merőlegestől eltérő, de 12

Next

/
Thumbnails
Contents