164750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

164750 eljárásnál. Másik lehetőség, hogy az akna vízszintes helyzetű, és ebbe a szalag terelőgörgón való áthaladás és irányváltoztatás után jut be. Vízszintes aknát használnak a klasszikus Libbey-Owens típusú eljárásnál. Természetesen a hagyományos eljárások számos változata lehetséges, és egy adott eljárás különböző típusú hagyományos eljárások jellemzőit testesítheti meg. Példaként emiitjük, hogy vízszintes akna használható egyes olyan eljárásoknál, amelyeknél az üvegszalagot ugyanúgy nagyobb mélységű üvegolvadék-fürdőből húzzák, mint a klasszikus Pittsburgh eljárásnál, azonban a szalagot terelőgörgőn vezetik át,mint a klasszikus Libbey-Owens eljárásnál. Az összes Ismert felületi huzási eljárások olyan síküveg előállítását eredményezik, amely többé-kevésbé tökéletlen olyan értelemben, hogy a síküveg felületei a valóságban nem minden ponton sikpárhuzamos felületek. Mivel az üvegtábla felületei nem tökéletesen sikpárhuzamosak, az ilyen síküveg a rajta áthaladó fénysugarak törését (szög-elhajlását) okozza, úgyhogy az ilyen üvegen át szemlélt tárgyak bizonyos körülmények között torzítottan látszanak. A húzott siküvegDen jelentkező hibák közé soroljuk az üveg felületén észlelhető hibák számos fajtáját is. Az ilyen felületi hibák egyik típusa az üveg huzási irányával többé-kevésbé párhuzamosan futó hullámok alakjában jelentkezik. Ezek a hibák jól észlelhetők, ha a tárgyat lapos szögben szemléljük az üvegen keresztül a húzás irányára merőleges síkban, különösen a nézőszög változtatásakor. További hiba-fajta a "kalapácsnyom" néven ismert hiba. Ez a hiba általában 1 -4 cm átmérőjű, rendezetlen elhelyezkedésű sekély felületi benyomódások formájában jelentkezik. Ezek a hibák, bár általában kevésbé szembetünőek, mint a hullámok, mégis feltűnnek a szemlélőnek, mivel torzító hatást gyakorolnak az üvegen keresztül, annak síkjához képest kis szögben szemlélt tárgyakra. Egy még további hiba-fajta egymást metsző átlós és függőleges vonalak formájában jelentkezik, elsősorban az Uvegszalag szélességének külső részein, és ezek az átlós vonalak az oldalélektől távolodva felfelé haladnak, az üvegszalag középső része felé. A fentiekben elmondottak a főbb felületi hibák, amelyek síküvegben előfordulhatnak, de ezenkívül még más hibák is észlelhetők. Egyes esetekben a húzott síküvegen olyan felületi hibák is jelentkeznek, amelyek " átlátszó vagy zöld foltok" -ként ismertek, és amelyek a felület sik voltának lineáris hibái, amelyek folyamatosak és az üveg huzási vonalával lényegében párhuzamosak, és a síküveg vastagságának lokális megváltozását okozzák, úgyhogy az áteső vagy visszavert fényben szemlélt tárgyak képét torzítják. Az ilyen hibák mérete a huzási irányra merőleges irányban mérve általában 10-20 cm nagyságrendű. Az előzőkben ismertetett, és egyéb felületi hibák is annak tulajdonithatók, hogy az Uvegszalag ki van téve olyan környezeti gázáramok hatásának, amelyek: az üvegszalagra mind időben, mind térben egyenlőtlen hűtőhatást gyakorolnak. Ezeknek az áramlásoknak különféle oka lehet. A huzőkamra és a hőkezelőakna összekapcsolása révén a hőkezelőaknában kéményhatás lép fel, aminek eredményeként természetes léghuzat-áramok rendszere jön létre, és halad át a huzókamrán és a hőkezelőaknán. A szalag középső tartománya mentén ugyanakkor forró 5 gáz-áramok haladnak felfelé a rendkívül forró hu -zási tartományból, a huzókamrán keresztül a hőkezelőakna felé. Ezzel ellenáramban hidegebb gázáramok haladnak vissza a huzókamra felé a hőkezelőaknából a berendezés falai mentén. A kéményhatás 10 különösen erőteljes, ha a hőkezelőakna függőleges. A kéményhatás azonban igen jelentős tényező a klasszikus Libbey-Owens vagy Colburn eljárásnál és egyéb, vízszintes hőkezelőaknát alkalmazó eljárásoknál is. Az említett .kéményhatás következtében 15 fellépő felszálló forró gázáramok a huzókamra felső részében turbulenciát hoznak létre, míg a huzókamrába visszafelé áramló hidegebb gáz egy része a huzókamrán belül, annak falai mentén lefelé halad, majd, miután felmelegszik, befelé áramlik ál-20 tálában felfelé irányuló ferde pályák mentén, hogy ily módon találkozzék az Uvegszalag pályájának középső hosszanti része mentén felfelé haladó fő-konvekciós gázárammal. Az ilyen áramlás során e hidegebb gáz egy része átszivárog az üvegszalag pá-25 lyája szélességének külső részein, és ez ugyancsak hátrányos körülmények kialakulásához vezet. A környezeti, feltételekben jelentkező termikus heterogenitás további oka, hogy a környező levegő szivárgó áramai bejutnak a huzőkamrába a tűzálló 30 falak repedésein át, vagy az e falak és az azokon át a huzőkamrába benyúló, a huzőeljárás végrehajtásához vagy szabályozásához szükséges mechanikai alkatrészek közötti kapcsolat tömitetlenségei révén. Ilyen alkatrészek például azoknak a görgőknek a tar-35 tői, amelyeket általában a huzási zóna felett kis távol -sággalaz Uvegszalag megfogás ára alkalmazunk, valamint a huzókamrában elhelyezett hütőszerkezethez vagy -szerkezetekhez csatlakozó csővezetékek. A hátrányos környezeti gázáramok további okát 40 képezik a huzókamrában adott esetben elhelyezett hütőszerkezet vagy hütőszerkezetek. A hütőszerkezetet általában az üvegszalag egyik vagy mindkét oldalán, az üvegszalag kiindulási pontjához közeli szinten helyezik el annak érdekében, hogy meg-45 gyorsítsa az üvegolvadék -tömegből húzott üvegszalag lehűlését. Az ilyen hütőszerkezetek által lehütött gázok leszállnak a huzási tartományban tartózkodó üvegolvadék felé, és befolyásolják a hőeloszlást a korábbiakban említett kéményhatás következtében 50 létrejövő, felfelé haladó fő-áramokban. Az ilyen leszálló gázáramokban, az Uvegszalag szélességére keresztben tekintett egyes tartományok között jelentkező hőmérsékletkülönbségeket igen nehéz kiküszöbölni. Természetesen e gázok hütőhatásában je-55 lentkező minden egyenlőtlenség jelentős hátrányos hatást gyakorol a húzott Uvegszalagra, mivel éppen olyan helyen érik az Uvegszalag felületét, ahol az üvegnek igen alacsony a viszkozitása. Egyes eljárásoknál egy vagy több járulékos hütő-60 szerkezetet alkalmaznak, a huzókamrában magasabb szinten elhelyezve. Minden ilyen járulékos, magasabb szinten elhelyezett hütőszerkezet tovább növeli az uvegszalag hűtési sebességét, azonban az ilyen hütőszerkezet hatása a huzókamrában kialakult 65 konvekciös áramok áramlásképére teljesen eltérő az 2