164739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térhálósító anyag előállítására epixigyantákhoz
3 164739 4 anyagot irnak le. Ennek hátránya az, hogy az epoxigyantát hidegen csak 3-7 nap leforgása alatt képes térhálősitani. A 789 475 számú angol szabadalmi leirásban fenol-formaldehid-gyantáből és poliamidból készült terhálósitó anyag előállítását ismertetik. Ezek előállítása azonban bonyolult, mivel a kondenzációs reakciót több lépésben, magas hőmérsékleten és nagy vákuumban kell elvégezni, továbbá a kapott termék terhálósitó hatása lassú, nagy viszkozitása miatt csak oldatban alkalmazható. A "reaktiv" zsirsavpoliamid tipusu terhálósitó anyagokat pl. a 2 379 413, 2 450 940 és a 2 728 737 számú USA szabadalmakban ismertetik, ahol előállításukra dimerizált zsírsavak és poliaminok alkalmazását javasolják. Ezek a "reaktiv" zsirsavpoliamidok ugyan a poliamin térhálősitókhoz képest előnyösebbek, hátrányuk azonban, hogy előállitási technológiájuk bonyolult, szilárditási idejük lassú és nagy viszkozitásuk van. Az előállításuk során a dimerizált zsirsavésztereket többlépéses eljárásban növényi olajokból metanollal való átészterezéssel, a glicerin leválasztásával, hosszú ideig tartó hőpolimerizálással és a polimerizálatlan monoészter nagy vákuumban és magas hőmérsékleten történő desztillációjával készitik. A dimerizált zsirsavésztert ezután kb. 200°C -on4-10 óra leforgása alatt poliaminnal reagáltatják. Az ismert terhálósitó anyagoknál tapasztalt hátrányok miatt célul tűztük ki olyan terhálósitó anyagok előállítását, amelyek hidegen keményedő epoxigyantáknál vagy ilyen alapú készítményeknél alkalmazhatók, a terhálósitó anyag az epoxigyantákkal könnyen keverhető és feldolgozható, kedvező filmképző tulajdonsága van és ezzel a késztermék kiváló minőségét biztositja. A találmány szerinti eljárás terhálósitó anyag előállítására hidegen keményedő epoxigyantákhoz azzal jellemezhető, hogy 1-6 sulyresz len-standolajjal, vagy ricinusolajjal, vagy tallolajjal módosított 1 sulyresz fenol-formaldehid gyantát - vagy 1-6 sulyresz len-standolajat, vagy ricinusolajat, vagy tallolajat és 0,5-1 sulyresz 0,1-0,5 sulyresz monoepoxiddal higitott epoxidált fenol-formaldehid gyantát-reagáltatunk 1-3 sulyresz dietiléntriaminnal vagy trietiléntetraminnal 150-210°C közötti hőmérsékleten 2-10 óra hosszat. Az olajjal módositott fenol-formaldehid gyantaként 1-6 sulyresz len-standolajjal, vagy ricinusolajjal, vagy tallolajjal módositott, 1:1 fenol-formaldehid mólarányu lúgos kondenzációval előállitott elkülönített, vagy in-situ készített gyantát alkalmazunk. Monoepoxiddal higitott epoxidált fenol-formaldehid gyantaként 1:0,3-0,5 mólarányban kondenzált fenol-formaldehid gyantának és 0,2-0,4 mól difenilolpropánnak keverékéből lúgos közegben 1,5-3,5 mól epiklórhidrinnel készített, fenilglicidiléterrel higitott gyantát alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás egyik célszerű kiviteli változata szerint 3-5 sulyresz len-standolajat vagy ricinusolajat 1 sulyresz fenol-formaldehidgyantával és 2-3 sulyresz dietiléntriaminnal reagáltatunk. Másik célszerű kiviteli változat szerint 1-3 sulyresz len-standolajat, ricinusolajat vagy tallolajat 1 sulyresz fenti epoxigyantával és 1-2 sulyresz dietiléntriaminnal vagy trietiléntetraminnal reagáltatunk. 5 A felhasználható epoxigyanta epoxi egyenérték súlya 250-350, viszkozitása 25°C-on5-45.000centipoise. Poliaminként a dietiléntriamin és trietiléntetramin alkalmazható. Felismerésünk szerint a növényi olaj vagy stand-10 olaj megfelelő anyagi minőségű műgyantával módosítva olyan makromolekulás termék képződését eredményezi, amely a dimerizált zsirsavészterekhez hasonlóan poliaminokkal reagáltatva az eddigi terhálósitó anyagokhoz képest jobb minőségű ter-15 mékek előállítását teszi lehetővé, ugyanakkor felhasználásával az epoxigyanták keményítése meggyorsitható, a terhálósitó anyag viszkozitása a további feldolgozáshoz kedvező és a terhálósitó anyag előállitási technológiája viszonylag egyszerű. 20 A növényolaj, fenol-formaldehidgyanta vagy epoxigyanta és a poliamin egymáshoz viszonyított súlyaránya rendkivül fontos, mert csak ilyen öszszetételü reakcióelegyekből képezhetőkjó minőségű terhálósitó anyagok. Ha a reakciókomponensek 25 arányán belül a növényolaj arányát megnöveljük, akkor a kapott terhálósitó anyag viszkozitása csökken, egyéb tulajdonságait azonban a növényolaj mennyiségének növelése rontja. A poliamin arányának növelése is a viszkozitás csökkenése irá-30 nyában hat, de egyes esetekben kedvezőtlenül növeli a terhálósitó anyag reakcióképességét. Nagyobb mennyiségű epoxigyanta beépítését és a képződött terhálósitó anyag alacsony viszkozitását a monoepoxidok, pl. fenilgllcidiléter alkalma-35 zása biztositja. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli módja szerint a fenol-formaid ehid-gyantát nem szükséges külön előállitani, mivel tapasztalataink szerint len-standolaj, poliamin jelenlétében 150-200°C közötti hőmérsékleten lug 40 jelenlétében közvetlenül is végbemegy a fenolnak formaldehiddel történő kondenzációja. A kapott terhálósitó anyag folyékony halmazállapotú, viszkozitása 25°C-on3000-25.000 centipoi-se, 350-650 amin számú és tetszés szerinti tipu-45 su epoxigyanta hidegen történő keményitésére alkalmas. Példaként megemlítjük, hogy 100 sulyresz 185-200 epoxi-ekvivalensü, folyékony, dián-epiklórhidrin alapú epoxigyanta (Epikote 828,Eporezit F/17, Araldit GY-250) keményitéséhez 30-50 50 sulyresz találmány szerint előállitott terhálósitó anyag szükséges. Az előállitott terhálósitó anyag mind kémiai öszszetételében és műszaki jellemzőiben, mind előállitási technológiájában előnyökkel rendelkezik az 55 ismert poliaddukt és reaktiv zsirsavpoliamid-tipusu terhálósitó anyagokhoz képest. A poliaddukt tipusu terhálósitó anyagok többnyire szilárd halmazállapotúak, ezért oldószerrel higitva csak epoxialapu lakkok vagy festékek ke-60 ményitéséhez használhatók. A találmány szerinti terhálósitó anyagok folyékony halmazállapotúak, igy lényegesen szélesebb területen az un. 100%-os epoxialapu lakkok, festékek, továbbá müanyaghabarcsok, ragasztó- és tömítőanyagok filmképzésé-65 , hez egyaránt jól alkalmazhatók. 2