164725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epoxidok, aminok és dikarbonsavak reakciótermékeiből álló készítmények előállítására

7 164725 8 gyapjút olyan vizes fürdővel itatjuk át, amelyhez a találmány szerinti készítményt és adott esetben még további adalékokat, mint nedvesítő-, diszper­gálószereket adunk hozzá, a gyapjút ezután meg­szárítjuk és megnövelt hőmérsékleten kezeljük. Különösen alkalmas azonban az olyan eljárás gyap­jú színezésére és nemezelődésállővá tételére, amelynek során egymásután tetszés szerinti sor­rendben egyrészt direkt-eljárás szerint színezzük a gyapjút, másrészt 20-100 C°-os hőmérsékleten és 7-2 pH-értéken a találmány szerinti készítmé­nyekkel kezeljük. Ily módon a színezést és a ne­mezelődésálló kikészítést egyszerű módon egye­síthetjük és ugyanabban a készülékben végezhetjük anélkül, hogy a két folyamat között a gyapjút ki kellene vennünk a készülékből. A színezést a szokásos, önmagában ismert mó­don tetszés szerinti, a gyapjúra használható szí­nezékekkel, például savas gyapjuszinezékekkel, fémkomplexszinezékekkel vagy reaktivszinezékekkel végezhetjük. Ugyancsak alkalmazhatjuk a gyapjú színezésénél használatos adalékokat, igy kénsavat, ecetsavat, ammóniumszulfátot ésegallzálószereket, mimellett egalizálószerekként mindenekelőtt hosz­szabbszénláncu aminők poUglikolvegyületei jönnek tekintetbe, amelyek kvaternerezve és/vagy a hid­roxil-csoportokon több-bázisu savakkal észterezve is lehetnek. A nemezelődésálló kikészítésre szolgáló fürdő a poliaddiciős termék készítménye mellett tartal­mazhatja még a savas közeg beállításához szüksé­ges mennyiségű savat, például kénsavat, sósavat, oxálsavat vagy különösen az ecetsavat is. Alkal­'mazhatók továbbá még egyéb sók, mint nátrium­szulfát vagy nátriumtioszulfát is, A fürdő tartal­mazhat ezenkívül még más szokásos hozzátéteket, igy lágy fogást biztosító szereket vagy fehérítő­szereket, például hidrogénperoxidot is. A gyapjú súlyára vonatkoztatott, találmány sze­rinti reakciőtermékek mennyisége (oldószer és viz nem beleszámítva) célszerűen 0,5-5 %-ot, elő­nyösen 1,2-4 %-ot tesz ki. Amint említettük, 20-100C°-os, előnyösen 35-100C°-os hőmérsékleten dolgozunk és a poliaddiciós terméknek a tartós rögzítéstől a gyakorlatilag teljes rögzítéséhez több­nyire 20 és 80 perc közötti időre van szükség. A két folyamat sorrendje tetszés szerinti lehet, általában előnyösebb először a szinezést és csak azután a nemezelődésálló kikészítést végezni. A gyapjú színezésére és nemezelődésálló kiké­szítésére szolgáló kombinált eljárás különösen jól bevált a tulajdonképpeni készülékben (apparátban) való színezésnél, ahol a színezendő anyag áll és a fürdő mozog. Adott esetben a nemezelődésálló kikészítés tar­tósságát növelni tudjuk, ha a gyapjút a találmány szerinti készítménnyel való kezelés előtt diklór­cianursav vagy e sav alkálifémsőjának hígított vi­zes oldatával előkezeljük. Amennyiben olyan kezelőfürdőket alkalmazunk, amelyek nagy mennyiségű, szerves, mindenekelőtt vizoldhatatlan oldószereket tartalmaznak, sőt víz­mentes, csak szerves oldószerekből álló fürdőket használunk, célszerűen zárt készülékekben dolgo­zunk, például olyan készülékekben, amelyeket a száraztisztitásnál alkalmazunk. A találmány szerinti készítmények továbbá a pa­pírkészítésnél ragasztóanyagokként is használhatók. 5 A találmány szerint előállított reakciótermékeket tartalmazó készítmények segítségével színezékeket, különösen reaktlvszinezékeket textilanyagokon, kü­lönösen gyapjún jól rögzíthetünk, ami többek között a jobb izzadságállóságban jut kifejezésre. 10 A találmány szerinti reakciótermékekkel végzett kikészítésnél továbbá megjavulnak a kezelt textil­anyagok mechanikai tulajdonságai is, igy például a szakítószilárdság, szakadási nyúlás, kopásálló­ság és csökken a pillengesedési hajlam. 15 Továbbá néha lehetséges az is, hogy a találmány szerinti reakciótermékeket valamely szerves oldó­szerben, azaz szerves oldószerrel készített oldat­ként vagy diszperzióként használjuk. Oldószerek­ként az előállításnál felsorolt oldószerek jönnek 2Q itt is számításba. Amennyiben a reakciótermékek vizoldhatatlan szerves oldószerekben nem oldhatók, ezeket vala­mely szerves oldószerben oldható felületaktív anyag jelenlétében diszpergáljuk a vizoldhatatlan oldó-25 szerben. E célra a reakciőterméket, az oldószert és a felületaktív anyagot keverés közben elegyítjük vagy inkább előnyösen a reakciőterméket felület­aktív anyaggal elpépesitjük és utána a kapott pépes anyagot az oldószerhez keverés közben hozzáad-30 juk. Ily módon stabil diszperziót kapunk. E diszperziók felhasználása a vizes készítmé­nyek alkalmazására megadott módon történik. A következő példákban megadott százalékok súlyszázalékok. 35 1. példa 2,2-bisz-(4'-hidroxifenil)-propánból és epiklőr-40 hidrinből készített epoxid 98 g-ját (0,5 epoxid­csoportegyenérték) 1-amino-eikozán és 1-amino­-dokozán elegyének 54,2 g-jával (0,35 aminocso­portegyenérték) és 47 g (0,5 savcsoportegyenér­ték) azelainsavval 2 óra hosszat 100C°-os belső 45 hőmérsékleten nitrogéngáz-átmos zférábar, együtt keverjük. Az elegyhez ezután 54,2 g hexametilol­melamin-di- és tributiléter (azaz egy nagymérték­ben metilolozott melamin di- ésn-butilésztereinek az elegye) 80%-os n-butanolos oldatát adjuk.hozzá 50 és az egészet még 1 óra hosszat 100 C°-on kever­jük. A reakciöelegynek 240 g etilénglikolmonobu­tiléterrel való higitása utján egy 50%-os, közepes viszkozitású 46,4-es savszámu terméket kapunk. A leirt 50%-os termék 121 g-ját (0,05 savcso-55 portegyenérték) 12,2 g (0,5 aminocsoportegyen­érték) trietiléntetraminnal 1 óra hosszat 60C°-os belső hőmérsékleten melegítjük. Az elegynek 225 g etilénglikolmonobutiléterrel történő higitása után átlátszó oldatot kapunk. A készítmény vízzel hi-60 githató és 9,7-es pH-értéket mutat. 2. példa 98 g (0,5 epoxidcsoportegyenérték) 1. példában 65 leirt epoxidot 1-amino-eikozán és 1-amino-dokozán 4

Next

/
Thumbnails
Contents