164721. lajstromszámú szabadalom • Magnetofonfej
3 164721 4 gasztás megszáradása után lehetséges, amikor is a hibás darab már nem javitható. A másik alaprendszer, ugyancsak a Woelke cég alkalmazott kiviteli rendszere, hogy a több lemezből összerakott vasmag körfelek színesfém befoglaló testekbe kerülnek beépítésre. Az 5-15 db vasmaglemez vastagsági szórásából eredően két darab vas magfél között ugyancsak adódik vastagsági eltérés. Ezek a félvaskörök egy-egy színesfém foglalatban kerlílnek rögzitésre, a részükre marási eljárással előzetesen kialakított vasmagfészekbe. A vasmagfészek méreténél az a követelmény, hogy minden azonos darabszámú lemezből összeállított vasmagköteg (ha minden egyes lemez pozitív mérettürésü) a magfészekbe behelyezhető legyen. E megoldás hátrányai: - a szinesfémtestek nagypontosságú és költséges megmunkálását igényli, - drága, kopásálló keményfém marószerszámok alkalmazása elkerülhetetlen, - sok esetben a vasmaglemezek vastagságszórás szerinti válogatása, osztályozása szükséges, - a gyártás sok segédszerszám alkalmazását igényli, - a minőség csak a véglegesen elkészült darabon ellenőrizhető, - a vasmagkötegek helyzete, két szlnesfémtestet figyelembe véve, a párositás utáni összeszereléskor egymáshoz képest eltér, ami a magnetofonszalagon sávszélességváltozást és relatív résszélesség változást eredményez. - Egy további alaprendszerbe tartoznak azon mágneses jelrögzitő fejtipusok, ahol duroplaszt fejházba műgyanta kiöntéssel rögzítik a vasköröket. E kiviteli típuson belül két változat szokásos: elöl, illetve hátul nyitott és kiöntött. Ilyen megoldásban készül számos japán gyártmány, avagy a Bogen cég egyes típusai. A hátul nyitott változatnál a fejház homlokfelületén kialakított nyílás szolgál a vaskör helyzetének meghatározására. Az e módon kialakított fejház üregébe behelyezett vaskört a legkülönbözőbb rugalmas szoritóelemek alkalmazásával kell a helyén tartani, majd ezt követően műgyantával kiönteni. Ezen rendszer hátrányai: - a rugalmas rögzítő elemek ragasztás után véglegesen a fejben maradnak, - vasmagok nagypontosságú vastagsági mérettartása szükséges (köszörülés, vagy lemezválogatás), - a két vaskör-fél vastagsági eltérése a fej homlokon sávszélesség- és réshibát eredményez, - minőség csak a műgyanta kötését követően ellenőrizhető. Hasonló hátrányos tulajdonságokkal rendelkezik a homlokkiöntésü változat, azzal a különbséggel, hogy a konstrukciónál a vasmagok a fej réskörnyéki helyén még a kiöntés alatt is elmozdulhatnak, illetve a műgyanta kötési fázisában (a gyanta változó keresztmetszete, homogenitása, szári- , tási hőelosztása stb.) a vasmag-feleket egymáshoz képest elhúzhatja. További alaprendszerbe tartozó megoldás terjedt el a Tesla, Bogen és néhány japán cég alkalmazásában. Ezen típusoknál a hordozó és fejház szerepét egy lágymágneses anyagból készült bura alkotja. A vasmagkör helyezését és geometriai helyzetét egy szinesfémból készült homloklapnak kell biztosítani. Ezen homloklap szolgál a vaskör-felek összefogására oly módon, hogy annak megfelelő helyén téglalap alakú áttörés van kiképezve olyan pontossági követelményekkel, miszerint oda a vaskör-felek a vasmagoknál elérhető méretszőrás figyelembevételével behelyezhetők. A szerelvényt a fejházba helyezése után műgyantával töltik ki. E megoldás hátrányai: - a színesfém homlokbetét gyártása költséges és igen nagy pontosságot igényel, - a vasmagok nagypontosságú megmunkálást igényelnek, - véglegesen beépülő rugalmas rögzitőelemek szükségesek, - a szerelés és helyezés bonyolult szerelő szerszámokkal és csak bizonyos tűrési értéken belül oldható meg, ami természetesen lehetőséget ad a vasmag-felek méreteltérésének megfelelő pontatlanságokra. Célunk olyan fejház kialakítása, amely lehetővé teszi az alkatrészek méretszőrásából eredő pontatlanságok teljesmértékü kiküszöbölését; nem igényli a pontos méretű vasmagokat; a fejtok önmagában szolgáltatja a vaskörpárok egyedi vastagságától független megfogását; ezen keresztül fölöslegessé teszi külön rugalmas szoritóelemek és szoritóelemeket helyettesítő szerelő szerszámok alkalmazását. A találmány lényege, hogy a vasmagot rögzitő ház egy darabból van kialakitva; ezen van kiképezve egy merev sik felület, amelyre - mint alapra -a vaskör-felek felfeküsznek; és ezzel szemben célszerűen két rugalmas szorító nyelv nyúlik ki még a házból, amely a vaskör-feleket leszorítja. Az egyetlen darabból kialakított fejház tehát önmagában adja a felerősítés célját szolgáló felületet, valamint a vasmagkör funkcionális oldalán (a magnetofonszálg hossztengelye mentén) a vasmagkör-felek egy sikon való elhelyezkedését. . Ez az egyetlen alkatrész határozza meg a vasmagkör, a szalagvezető elemek, továbbá a vasmagnak a fej felerősítési síkjához való helyzet-ét. A magnetofonfej találmány szerinti kialakítása a következő előnyöket biztositja: Lehetővé teszi az olcsó fröccsöntési technológia és műanyag alkalmazását és annak kihasználását, hogy az igy előállított darabok ismételten biztosítják a gyártószerszám adta pontossági méreteket. A gyártott darabok semminemű utánmunkálást (pl. köszörülést) nem igényelnek. A különböző vastagságú vasmagkör-felekből származó hátrányokat a fej rugalmas szoritó nyelvei teljes mértékben kiküszöbölik. A félsávos magnetofonfejeknél a vasmag méreteinek helyes megválasztásával a magnetofonsza-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2