164715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktériumölő hatású nitrofurán- és nitrotiofén- származékok előállítására

5 164715 6 A 2 030 218 sz. Német Szövetségi Köztársaság­beli nyilvánosságrahozatali irat a találmányunk sze­rinti vegyületekhez hasonló szerkezetű és ha­tású anyagokat ismertet. Arra a felismerésre jutottunk, hogy az (I*) ál-, talános képletil vegyületek meglepően jó bakterio­sztatikus hatással rendelkeznek, mint az az előző táblázatból kitűnik és különösen hugyutak fertőzé­sének kezelésére alkalmasak. A találmány szerinti (I*) általános képletü ve­gyületeket ugy állitjuk elő, hogy a) egy (II) általános képletü vegyületet, illetve en­nek valamely sóját, ahol a képletben X és Het jelentése a fenti és R. egy rövidszénláncu alkilcsoportot je­lent, egy H-R általános képletü vegyülettel, mely képletében R jelentése a fenti reagáltatunk, vagy b) egy (III) általános képletü vegyületet, ahol X és Het jelentése a fenti, egy Z=CH-R általános képletü vegyülettel, illet­ve ennek egy reakcióképes származékával, ahol a képletben R jelentése a fenti, Z pedig oxigén- vagy kénatomot jelent, kondenzálunk, vagy re) egy (IV) általános képletü vegyületet, ahol a képletben X, Het és R jelentése a fenti nitrálunk és kivánt esetben a kapott (I') általános képletü vegyületeket győgyászatilag elviselhető sóikká alakitjuk át vagy az R csoportot önmagában is­mert módon megváltoztatjuk. A (II) általános képletü vegyületeket az R-H ál­talános képletü vegyületekkel előnyösen alkoholban vagy dioxánban melegités közben reagáltatjuk. A (II) általános képletü vegyületek reakcióképessége gyak­ran oly módon fokozható, hogy ezeket a reakció előtt ásványi savakkal a megfelelő ásványi sav ad­diciős sójává, például hidrokloridjává alakitjuk. A kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletü vegyületeket a (III) általános képletü vegyü­leteknek, mely képletben X és Het jelentése a fenti, a megfelelő orto-észterekkel való reakciójával, vagy a megfelelő rövidszénláncu karbonilszárma­zékok, mint például N-acetil-származékoknak trial­koxium-fluoroborátokkal való reakciójával kapjuk. A (III) általános képletü vegyületeknek a Z=CH-R általános képletü vegyületekkel való kondenzációját, abban az esetben, ha a Z oxigénatomot jelent, célszerűen vizlehasitó szer, előnyösen foszforoxid­klorid vagy tionilklorid jelenlétében végezzük el. Abban az esetben, ha Z kénatomot jelent, a kon­denzációt alkoholos oldatban melegítéssel végezzük. A Z=CH-R általános képletü vegyületek reakció­képes származékaiként különösen azok az anyagok alkalmazhatók, mely karbonilcsoportja ketálozott, . illetve acetálozott. Ilyenkor a kondenzáció legtöbb­ször már a reakciópartnerek valamely iners oldó­szerben, például dimetilformamidban való felme­legítésével is végbemegy. A (IV) általános képletü vegyületek nitrálását a szokásos módon salétromsavval végezzük kénsav­ban és/vagy ecetsavhidridben alacsony hőmérsék­leten. Ha az R csoport egy acilamino- vagy cikloalkil­-aminocsoportot jelent, akkor ezt az alapváz elő­állítása után a szokásos acilező eljárásokkal, pél­dául savanhldridekkel vagy izocianátokkal, illetve alkilező eljárásokkal, például alkilhalogenidekkel előállíthatjuk egy aminocsoportből. A győgyászatilag elfogadható sókat például az (I') általános képletü bázisos vegyületeknek győ­gyászatilag elfogadható szervetlen vagy szerves sa­vakkal végzett semlegesítésével állithatjuk elő. Erre a célra alkalmazhatjuk például a sósavat, kénsavat, foszforsavat, brómhidrogénsavat, ecet­savat, tejsavat, citromsavat, oxálsavat, almasa­vat, szalicilsavat, maionsavat, maleinsavat, bo­rostyánkősavat vagy az alkilszulfonsavakat. Az (I') általános képletü anyagokat folyékony vagy szilárd alakban orálisan és parenterálisan al­kalmazhatjuk. Injekciós közegként előnyösen vizet alkalmazhatunk, amely az injekciós oldatokban szo­kásos stabilizálószereket, oldásközvetitőket és/ vagy puffereket tartalmaz. Ilyen jellegű adalékok például a tartarát- vagy borátpufferek, az etanol, a dimetilszulfoxid, komplexképzők (mint például az etiléndiamintetraecetsav), a nagymőlekuláju poli­merek (igy például a folyékony polietilénoxid), a viszkozitás szabályozására. Szilárd hordozóanyagok például keményítők, a laktőz, a mannit, a metil­cellulóz, a talkum, nagydiszperzitásfoku kovasav, nagyobb molekulasúlyú zsírsavak (igy a sztearin­sav), a zselatin, az agar-agar, a kalciumfoszfát, a magnéziumsztearát, állati és növényi zsirok, vagy szilárd nagymolekulasulyu polimerek (igy a polietilénglikol). Az orális alkalmazásra használt készítmények kivánt esetben izesitő- és édesitő­anyagokat is tartalmazhatnak. Külsőleg való alkal­mazás esetén a találmány szerinti (I*) általános képletü anyagok hintőporok vagy kenőcsök formá­jában is használhatók, ezekhez például poralaku, fiziológiásán elfogadott higitószereket, illetve szo­kásos kenőcs alapanyagokat keverünk. A következő példák kapcsán közelebbről ismer­tetjük a találmányunk szerinti eljárást. 1. példa 3-(5-nitro-2-furil)-6-(karbetoxi-metilamino­- metilén)- amino- s-triazolo&, 3 -bjpiridazin előállítása 0,6 g nyers 3-(5-nitro-2-furiI)-6-etoxi-metilén­-amino-s-triazoloJ4,3-blpiridazint 12 ml forró di­oxánban feloldunk, keverés közben 50-60°C-on 0,3 ml aminoecetsavas-etilészterrel elegyítjük, ezután 15 percig ezen a hőmérsékleten tovább ke­verjük, a kiváló szilárd terméket leszivatjuk, di­oxánnal és éterrel mossuk, és aktiv szén alkalma-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents