164708. lajstromszámú szabadalom • 3-azolilpropinokat tartalmazó fungitoxikus szerek

11 164708 12 5. táblázat 6. táblázat Fusicladium (almavarasodás) elleni hatás Piricularia és Pellicularia elleni hatás Megfertőzés és kezelés között eltelt idő Károsodás %-ban 0,0125% 0,0062% 0,0031% hatőanyagkoncentráció 10 Hatóanyag képletszáma Megfertőzés és kezelés között eltelt idő Károsodás %-ban 0,0125% 0,0062% 0,0031% hatőanyagkoncentráció 10 Hatóanyag Károsodás Piricularia százalékban Pellicularia 42 óra esetén képletszá0,05% 0,025% 0,05% 0,025% ma hatóanyagkoncentráció esetén (XVII) ismert 100 100 100 (VI) 0 0 5 15 (XVII) ismert 50 75 100 (II) ismert 100 100 F. példa 20 (VI) 0 0 13 75 Piricularia lata és Pellicularia elleni hatás vizsgá(VII) (VIII) 25 0 25 0 0 50 25 50 Oldószer: Diszpergálő-1,9 sulyrész dimetilformamid 25 (IX) (X) 0 25 0 25 szer: 0,1 sulyrész alkilarilpoliglikoléter Viz: 98 sulyrész A táblázatban megadott hatőanyagkoncentráció eléréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel elegyitjlik, és a koncentrátumot a megadott mennyiségű diszpergálőszert tartalmazó vizzel higitjuk. A fenti permetlével 2 x 30 db 2-4 hetes rizsnövényt csuromvizesre bepermetezzUk. A növényeket száradás céljából 22-24 C° hőmérsékletű, kb. 70% relativ légnedvességU Üvegházba 'helyezzük. Ezután a növények felét milliliterenként 100 000-200 000 spórát tartalmazó vizes Piricularia oryzae spórásszuszpenzióvalmegfertőzzUk, és a növényeket 24-26 C° hőmérsékletű 100% relativ légnedvességU helyiségben tartjuk. A növények másik részét malátaagaron tenyésztett Pellicularia sasakiitenyészettel fertőzzük meg, és 28-30 C° hőmérsékletű, 100% relativ légnedvességU helyiségbe helyezzük. A megfertőzés után 5-8 nappal meghatározzuk a Piricularia oryzae-val végzett fertőzés idején meglevő levelek fertőzöttségét a kezeletlen, azonban éppen ugy inokulált kontrollnövények százalékában. A Pellicularia sasakii-val megfertőzött növények esetén ugyanolyan idő után határozzuk meg a fertőzöttségét a levélhUvelyeken szintén a kezeletlen, azonban megfertőzött kontrollokhoz hasonlítva. 0% azt jelenti, hogy nincs fertőzöttség, 100% azt jelenti, hogy a fertőzöttség éppen olyan nagy, mint a kontrollnövények esetében. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentráciőkat és az eredményeket a következő táblázatban adjuk meg. 30 35 45 '50 55 60 G. példa Vetőmagcsávázás árpalevélcsikoltság megelőzésére (magon keresztül fertőző mikőzis). A 7. táblázatban feltüntetett hatőanyagkoncentráció eléréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagot 1:1 sulyarányu talkum-Kieselgur elegyhez 40 adjuk, és az elegyet finom porrá őröljük. Természetes utón Helminthosporium gramineummal fertőzött vetőmagárpát zárt üvegedényben a fenti csávázószerrel gondosan összerázunk. A vetőmagárpát nedves itatóspapirral kibélelt Petricsészékbe helyezzük, és 10 napon'át hűtőszekrényben 4C° hőmérsékleten tároljuk. Ez alatt az idő alatt megindul az árpa és adott esetben a gombaspőrák kicsirázási folyamata. Az előcsiráztatott árpát 2x50 szem mennyiségben 2 cm mélyen "Fruhstorfer" féle szabványos talajba vetjük, majd naponta 16 óra hosszat fényhatásnak kitéve üvegházban tartjuk őket. 3-4 héten belül a levélcsikoltság tipikus tünetei fejlődnek ki. Ez idő letelte után meghatározzuk a beteg növények számát és az összes kikelt növény számához viszonyitva százalékban fejezzük ki. Minél hatékonyabb a hatóanyag, annál kevesebb növény betegedett meg. A hatóanyagokat, a csávázószer hatóanyagtartalmát, a kilogrammonként felhasznált csávázószer mennyiségét és a megbetegedett növények 65 számát a 7. táblázatban adjuk meg. 6