164707. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-aril-2-halogén- tiopropionsav-származékok előállítására, valamint az azokat tartalmazó herbicidek
1647C 3 képlett! kénhidrogén-vegytlletekkel reagáltatunk -ahol R1 a fenti jelentési! - adott esetben savmegkötőszerek jelenlétében és adott esetben valamely közömbös oldószer jelenlétében, A találmány szerinti eljárással előállítható I ál- 5 talános képlett! 3-aril-2-halogén-tiopropionsav-származékok meglepő módon jelentősen erősebb szelektív herbicid hatást mutatnak, mint a technika állásából ismert fenilkarbonsavak, mindenekelőtt a 3-(p-klórfenil)-2-kl6r-proplonsavmetilész- 10 ter, amelyek a kémiailag legközelebb álló, azonos hatásirányu vegyületek. A találmány szerinti hatóanyagok tehát értékesen gazdagítják a technikát. Ha kiindulási anyagokként 3-(p-klórfenil)-2-klór- propionilkloridot és n-propionilmerkaptánt alkal- 15 mázunk, a reakció lejátszódását a csatolt rajz szerinti A) reakcióegyenlet szemlélteti. A kiindulási anyagként alkalmazott 3-aril-2-halogén-propionilhalogenideket a II általános képlet egyértelműen meghatározza. A II általános képlet- 20 ben X előnyösen klóratomot jelent, R2 és R 3 előnyösen hidrogénatomot vagy metilgyököt képvisel, ezenkivlll R2 előnyösen klóratomot is jelent, R 4 előnyösen valamely elektronegativ szubsztituenst, igy fluor-, klór-, brómatomot vagy nitrogyököt 25 jelent, továbbá előnyösen 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncu alkilgyököt, előnyösen 1-3 szénatomos és 1-3 halogénatomot, előnyösen fluorvagy klóratomot tartalmazó halogénalkilgyököt képvisel, n előnyösen 0-2-ig terjedő egész számot 30 jelent. A kiindulási anyagként alkalmazott II általános képletli3-aril-2-halogén-propionilhalogenidek rész•ben ismertek (3 472 646 számú USA szabadalmi leírás). A még nem ismert II általános képletu 35 savhalogenideket oly módon állithatjuk elő, hogy IV általános képletu 3-aril-l,l-dihalogénpropén-(l)-vegyilleteket - ahol R2 alkilgyököt vagy halogénatomot jelent, 40 R3 alkilgyököt vagy hidrogénatomot jelent és R4 és n a fenti jelentést! -klórral és haqgyasavval reagáltatunk (jzvest. Akad. Nauk. SSSR, Otdel, Khim. Nauk 1959 . 826-830., 45 referálja C.A. 54, 1333 (1960) és előállítási példák]. Az itt alkalmazott IV általános képletu 3--aril-l,l-dihalogénpropén-(l)-vegyületek vagy önmagukban ismertek vagy a szintézisük módszere ismert [2 894 995 számú USA szabadalmi leírás, 50 Journal of American Chemical Society 75, 6216-6217 (1953)]. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható II. általános képletu 3-aril-2-halogénpropionilkloridok példáiként megnevezzük az alábbiakat: 55. 3 - fenil- 2 - klór - pr opionilklor id, 3-fenil-2-bróm-propionilklorid * 3 - (2 - klórf enil)- 2 - klór- propionilklorid, 3 - (3 - klór fenil)- 2 - klór- propionilklorid, 60 3-(4-klórfenil)-2-klór-propionilklorid, 3 - (4-brómf enil)- 2 - klór- propionilklorid, 3 - (4 - fluorf enil)- 2 - klór - propionilklorid, 3-(4-brómfenil)-2-bróm-propionilklorid, 3 - (2,4 -diklór fenil)- 2 - klór - propionilklorid, 65 4 3-(3,4-diklórfenil)-2-klór-propionilklorid, 3- (2,6-dikJórfenil)-2-klór-propionilklorid, 3- (3,4-diklórfenil)-2-bróm- propionilklorid, 3-(4-metilfenil)-2-klőr-propionilklorid, 3-(4-nitrofenil)-2-klór-proplonilklorid, 3 - (3 - nitrofenil)- 2 - klór - propionilklorid, 3 - (3 - trifluormetilfenil)- 2 - klór- propionilklorid, 3-(4-klór-3-nitrofenil)-2-klór-propionilklorid, 3-fenil-3-bróm-2-klór-propionilklorid, 3-fenil-3-metil-2-klór-propionilklorid, 3-fenil-3,3-dimetil-2-klór-propionilklorid, 3-(4-brőmfenil)-3-metil-2-bróm-propionilklorid. A másik kiindulási anyagként alkalmazott kénhidrogén-vegyületeket a III általános képlet egyértelműen meghatározza. Ebben a képletben R1 előnyösen hidrogénatomot vagy valamely kationt, igy ammóniumiont, az alkilrészben 1-4 szénatomot tartalmazó alkilammóniumiont és alkálifémiont, különösen nátrium- vagy káliumiont jelent. Ezenkivül R1 előnyösen 1-12 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncu alkilgyököt, előnyösen 3-5 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncu alkenilvagy alkinilgyököt, valamint előnyösen 3-7 szénatomos cikloalkilgyököt képvisel. Ezek a megnevezett gyökök halogénatommal, előnyösen fluor-, klór- vagy brómatommal, hidroxil-, előnyösen 1-4 szénatomos alkoxi-, előnyösen 1-3 szénatomos alkoxikarbonilgyökkel, különösen fenilgyökkel lehetnek helyettesítve. A kiindulási anyagként alkalmazott kénhidrogén-vegyületek általánosan ismertek. Példaképpen megnevezzük az alábbiakat: nátriumhidrogénszulfid, ammóniumhidrogénszulfid, metilmer kaptán, etilmerkaptán, n- propilmerkaptán, izopr opilmerkaptán, n-butilmerkaptán, izobutilmerkaptán, tercier-butilmer kaptán, hexilmerkaptán, oktilmerkaptán, dodecilmerkaptán, propargilmerkaptán, 3,3-dlmetil-3-merkapto-propén-(l), 3,3-dimetil- 3 - merkapto- propin- (1), benzilmerkaptán, 3-klór-l-merkapto-butén-(l), merkaptoecetsavetilészter. A találmány szerinti eljárásban higitószerként az összes közömbös szerves oldószer szóbajön. Idetartoznak előnyösen a szénhidrogének, igy benzin, benzol, toluol, xilol vagy a halogénezett szénhidrogének, igy a diklórmetán, kloroform, tetraklórmetán, klórbenzol, diklórbenzol. Savmegkötőszerként az összes szokásos savmegkötőszert alkalmazhatjuk. Idetartoznak előnyösen az akálihidroxidok, igy nátriumhidroxid, káliumhidroxid, alkáliföldfémhidroxidok, igy báriumhidroxid, alkálikarbonátok, igy nátriumkarbonát, alkáliföldfémkarbonátok, igy kalciumkarbonát, báriumkarbonát, tercier szerves bázisok, igy tri-