164703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kémiai, különösen enzimes analizisek elvégzésére

164703 5 6 küszöbérték-elmélet a mérés egyszerűsítését és gyorsitását célozza, abban az esetben, ha ilyen meghatározott kritikus érték megállapítható. Lehetséges például a körülmények olyan kiválasztása, hogy a küszöbérték diagnosztikai vagy epidemiológiai vizsgálatoknál pont olyan legyen, hogy a beteg vagy gyanús esetek azonnal és biztosan kiválaszthatók legyenek. Alkalmazható ennek alapján egy olyan félkvantitativ módszer is, amely szerint az egyik 1, 11 próbalap 2, 12 üregeiben levő anyagot bizonyos idő után a szürőpapirra átvisszük, mig a másikban levőt tovább reagáltatjuk és csak később hívjuk elő. A nagy enzimaktivitások, amelyek egy adott küszöbérték fölött vannak, már az első időpontban felismerhetők, mig az alacsonyabbak, amelyek egy második küszöbérték fölött vannak, a következő lépésben ismerhetők fel. A küszöbértékek megállapításánál természetesen itt is célszerű a diagnosztikai körülményeket figyelembe venni. Ezzel az egyszerű két lépéses küszöbérték-elméleten alapuló eljárással, eltérő enzimaktivitások és szubsztrátum koncentrációk minimális technikai felszereltséggel és egyszerű munkakörülmények mellett kimutathatók. Lehetséges ezenkívül az eredményeket a fotométerhez kötött járulékos berendezéssel egzakt módon kimérni. Ehhez a 7 szűrőpapírt a fotométer sugármenetében a fényforrás és a fotocella közé kell elhelyezni oly módon, hogy mindig egy folt kerüljön a fénynyaláb útjába. A kiértékelés abszorbció vagy fluoreszcencia méréssel történik, amely egyenesen arányos az indikátor mennyiségével és ezzel az enzimaktivitással vagy a szubsztrátum mennyiségével. Az 5. ábrán szintén az 1 és 11 próbalapok láthatók a 2, 12 üregekkel és 3, 13 gyűrű alakú hornyokkal. Az 1 és 11 prőbalapok között 14 és 15 fóliák vannak elhelyezve. A 14 fólia alakja megegyezik az 1 próbalap felületének az alakjával, míg a 15 fólia alakja a 11 próbalap alakjával egyezik meg. A 2 üregeknek megfelelő mélyedésekben van a 17 vizsgált közeg a 14 fóliában, és a 12 üregeknek megfelelő mélyedésekben pedig a 18 reagens van a 15 fóliában elhelyezve. Az 1 és 11 próbalapok 6 vibrátoron történő rezgetésével a közegek összekeverednek. A találmány szerinti eljárás. által biztosított előnyöket jól szemlélteti a klinikai biokémiai alkalmazás példája. Az enzimdiagnosztikai eljárásnak számos betegség korai felismerésében és ellenérzésében van alapvető jelentősége. Ilyen vizsgálatok nap mint nap nagy számban végeznek minden klinikai kémiai laboratóriumban. A betegeknek egy ilyen enzimes analízishez általában 5-10 milliliter vénás vért kellett adni. A vizsgálat idő-és költségigényes volt. A találmány szerinti eljárással egy próbának a vizsgálati költsége hozzávetőlegesen az eddigi 1%-ára csökken. Az időigény ugyancsak jelentősen kisebb a találmány szerinti eljárás alkalmazásakor. Az eredményt néhány percen belül közölni lehet, anélkül hogy bonyolult segédeszközöket kellene igénybe venni. Ezen túlmenően nagyszámú próbát lehet egyidejűleg vizsgálni. A betegek igénybevétele is a minimálisra csökken, minthogy az eljárás érzékenységéből k6-5 vetkezően olyan minimális plazmamennyiség is elegendő a vizsgálathoz, amely egy ujj szurócsapolásával nyerhető, akkor is, ha több enzimet kell mérni. A vénás vérvétel elkerülésének igen nagy jelentősége van, például gyermekek vizsgálatánál, 10 vagy megelőző szűrővizsgálatok keretében végzett sorozatméréseknél. Ez egyébként az eljárás költségeinek további csökkentését jelenti. A találmány szerinti eljárással és berendezéssel széles körű epidemiológiai szűrővizsgálatokat lehet végezni, 15 speciális laboratóriumok nélkül, például átvilágitásos szürőakciókkal összekapcsolva. A próbalapok üregeinek kialakítása és előállítása természetesen tetszőleges lehet, ugyanez vonatko-20 zik az üregek nagyságára is. Tekintettel azonban az eljárás kis anyagigényére, célszerű az üregek térfogatát mikroliter nagyságrendben tartani. 25 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás kémiai, különösen enzimes analizi-30 sek elvégzésére rendkívül kis mennyiségű anyaggal, ahol a vizsgálandó anyagot reagenssel keverjük össze, majd meghatározott reakcióidő után az anyagnak legalább egy részét hordozóanyagraviszszük és a mérést kiértékeljük, azzal jellé-35 m e z v e , hogy a vizsgált anyag és a reagens keverékét mindkét közeg mikroliter nagyságrendű mennyiségéből állítjuk elő, és a keverést az egymás mellett elhelyezett anyagok rezgetésével végezzük. 40 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a reakció körülmények célszerű megválasztásával az eredményeket egy előre megadott küszöbérték-45 hez képest pozitívnak vagy negativnak értékeljük és vizsgálatonként két küszöbértéket adunk meg. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve , 50 hogy a reakcióterméket szürőpapirra visszük fel és fotométerrel vagy fluoriméterrel átvilágítva vagy ráeső fénnyel kvantitativen kiértékeljük. 4. Berendezés az 1-3. igénypontok bármelyike 55 szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve , hogy két egymásra helyezhető próbalapjának (1; 11) egymáson felfekvő felületein azonosan elrendezett egyforma üregek (2;- 12) vannak, amelyek együtt zárt reakciókamrának vannak 60 kiképezve. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a prőbalapok (1; 11) felfekvő felületein az üregek (2; 12) 65 körül gyürü alakú hornyok (3; 13) vannak. 3