164674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztrigilglioxál-monohidrát és származékai előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <#r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. XI. 16. (SE-1651) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1971.XI. 17.(199 712). Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. 164674 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 47/48 Feltaláló: Chatfield Peter Vincent vegyész, Longwick, Aylesbury, Buckinghamshire, Nagy-Britannia Tulajdonos: G. D. Searle and Co., Limited cég, High Wycombe, Buckinghamshire, Nagy-Britannia Eljárás sztirilglioxál-monohidrát és származékai előállítására A találmány tárgya eljárás az új adott esetben szubsztituált I általános képletű sztirilglioxál­monohidrátok előállítására. Ebben a képletben R hidrogén- vagy klóratomot vagy nitro-, metil- vagy metoxicsoportot jelent. 5 A termékkel rokon fenilglioxál-monohidrát acetofenonból szeléndioxiddal való előállítását a J. Chem. Soc. 1932, 1875 közli. Szeléndioxiddal vagy szelénessawal a reakció­képes metiléncsoportok karbonilcsoporttá oxidál- io hatók. A szelénnek a reakciókeverékből való eltávolítása nagy nehézségekkel jár, minthogy a szelén a reakciótermékkel komplexet alkot, kü­lönösen akkor, ha á reakciót nagy mennyiségű anyagokkal hajtják végre. Ennélfogva a nyers 15 állapotban nem elég tiszta terméket nem lehet megtisztítani a szokásos desztillációs módszerrel. Éppen ezért, noha sztirilglioxál előállítható ben­zilidénaceton szelénessavas oxidálásával, nagy mér­tékben való tisztítása eddig nem volt lehetséges, 20 főképp azért, mert a sztirilglioxál szelén jelen­létében fokozottan hőérzékeny. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy sztirilglioxál nagy méretekben állítható elő oly módon, hogy a sztirilglioxál-szelén komplexet először gőzzel vagy 25 forró vízzel elbontjuk sztirilglioxál-monohidrát képződése közben, majd ebből a vizet eltávolítva sztirilglioxált kapunk. A monohidrát nagyon állandó, sokkal könnyebben különíthető el mint a sztirjlglioxál, és a szeléntől szűréssel lehet 30 elválasztani. A szokásos eljárással, a sztirilglioxál­monohidrát közbülső elkülönítésének alkalmazása nélkül rendkívül nehéz sztirilglioxált elkülöníteni 200g-nál több benzilidénaceton kiindulási anyag­ként való használata esetén, olyannyira, hogy több iránt 200 g benzilidénacetonból készült reakciótermék gyakran kevesebb, mint egy 200 g benzilidénacetonból készült adag, ezzel szemben ha közbülső termékként sztirilglioxál-monohidrátot állítunk elő a találmány szerinti eljárással a benzilidénacetonból, akkor 4 kg-nál nagyobb adagok előállítása is lehetővé válik. A sztirilgli­oxál-monohidrát beiktatása gazdaságilag előnyössé teszi az eljárást, és az felhasználható az ipari gyártásra. Sztirilglioxál-monohidrátot általában úgy állí­tunk elő, hogy benzilidénacetont alkalmas ol­dószer jelenlétében az oldószer forrási hőmér­sékletén szelénessawal vagy .szeléndioxiddal rea­gáltatva létrehozzuk a sztirilglioxál-szelén komp­lexet. E célra alkalmas oldószerek a tetrahidro­furán, dioxán, benzol, metanol, butilalkohol, amilalkohol, éter, széntetraklorid, etilacetát, di­klórmetán, ezeknek az oldószereknek a kom­binációi és az oldószerek és víz keverékei. Különösen előnyös oldószerek a tetrahidrofurán, dioxán és tetrahidrofurán és víz elegye. Az előnyös reakcióhőmérséklet 35 és 120C° között van. A hőmérséklet változik az oldószertől és az alkalmazott nyomástól függően. A reakciót álta-164674

Next

/
Thumbnails
Contents