164633. lajstromszámú szabadalom • Színmérő berendezés

3 164633 4 felületén egyesítik. Dyen berendezést ismertetnek a 146.062 számú magyar szabadalmi leírásban. A fényelektromos érzékelők áramát eleinte galvanométerrel mérték. Később áramkompen­zátorokat alkalmaztak. Ilyenek a B.T. Barnes: Közvetlen mutatású fotoelektromos színmérő, The Review of Scientific Instruments 16. (1945) 337-339. old.: valamint a 151.813 sz. magyar szabadalmi leírás szerinti mérőberendezések. Mind­két megoldás érzékelőként legalább három fény­elemet alkalmaz. Az első berendezésben a színkoordináták mindég ugyanazokról az ellen­állásokról (potenciométerek) olvashatók le, időben sokáig tartó sok kapcsolás után, a második berendezés az egyes színkoordináták leolvasására külön ellenállásrendszert tartalmaz, ezáltal a mérési időtartam rövidebb. A találmány szerinti megoldásban egyetlen fényelektromos érzékelő van, amely előtt váltható színszűrők vannak elhelyezve. A színszűrők és az érzékelő együttes spektrális érzékenysége köze­lítőleg a nemzetközileg szabványosított eloszlási függvényeknek felel meg. A fényelektromos érzékelőhöz a fényforrások színösszetevőinek mé­résére feszültségkompenzációs mérőrendszer csat­lakozik. A találmány tehát berendezés elsődleges vagy másodlagos fényforrások színösszetevőinek méré­sére, amely berendezésnek a mérendő fényforrás fényét legalább három váltható színszűrőn át érzékelő fényelektromos érzékelője van, ahol az egyes színszűrők és a fényelektromos érzékelő együttes spektrális érzékenysége a színösszetevők méréséhez nemzetközileg szabványosított eloszlási függvényeknek felelnek meg, és az jellemzi, hogy a fényelektromos érzékelőhöz csatlakoztatott, el­lenállással visszacsatolt műveleti erősítője, egyen­feszültségű referenciaforrásra kapcsolt legalább három feszültségosztója, egyik bemenetével a műveleti erősítő kimenetéhez csatlakoztatott null­detektora és a feszültségosztók leosztási pontjait rendre a nulldetektor másik bemenetével össze­kötő kapcsolója van. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjában fényforrások színkoordinátáinak mérésére az egyes feszültségosztók leosztási ellen­állásai és eme ellenállások összegének arányát meghatározó számítóáramkör, előnyösen hídkap­csolás van, amelynek ellenállásmérő bemenete a színkoordináták mérésekor átkapcsolórendszeren keresztül rendre a leosztási ellenállásokra van kapcsolva. A találmány szerinti megoldás előnye a nagy pontosságú és egyszerű mérés. Az alkalmazott feszültségkompenzációs megoldás következtében a fényelektromos érzékelő dinamikusan is rövid­zárban van, szemben az áramkompenzációs meg­oldásokkal, ahol csak kiegyenlített állapotban van rövidzárban. A felületi világosság értéke egyszerű módon, két ellenállásérték leolvasásával és össze­vonásával megkapható. A berendezés a kisebb felületi világosságú fényforrások színösszetevőinek illetőleg színkoordinátáinak mérésénél is nagy pontosságot biztosít. A találmány a továbbiakban a rajzon váz­latosan szemléltetett kiviteli alak alapján ismer­tetjük. 5 Az ábrán a fényforrás fénye váltható SZÍ, SZ2, SZ3, vagy SZ4 színszűrőn át fényelektromos F érzékelőre, pl. fényelemre jut. Az egyes színszűrők és az érzékelő együttes karakterisz­tikája a nemzetközileg szabványosított y (X), 10 x2 (X), x,(X), illetőleg z (X) eloszlásfüggvényekkel arányos. xt (X) és x2 (X) együtt képezik az x (X) eloszlásfüggvényt. A fényelektromos érzékelő integráló jellege következtében az egyes színszűrő állásokban az érzékelő árama a következő: 15 i1 =k 1 Y, i 2 =k 2 X 2 , i s =kjX 1 , i 4 =k4Z, ahol k,, k 2 , ks és k4 arányossági tényezők. Ezzel a négy árammal arányos feszültséget állít elő az F érzékelőhöz csatlakoztatott A áram-feszültség át-20 alakító, amely láncbakapcsolt El és E2 erő­sítőkből álló E műveleti erősítőt, ezt visszacsatoló Rv ellenállást és előnyösen a kimenetre kapcsolt, folyamatosan változtatható R2 ellenállásból és állandó RÍ ellenállásból álló feszültségosztót 25 tartalmaz. A rajzon még látható K2 átkapcsoló és R6 ellenállás szerepét később ismertetjük. A például differenciálerősítőként kialakított El erő­sítőt és a például műveleti erősítőként kialakitott E2 erősítőt +UT és -UT tápfeszültséggel táp-30 láljuk. Az F érzékelő közvetlenül az El erősítő bemenetére van kapcsolva, amely bemeneten a feszültség az El és E2 erősítők alkotta E műveleti erősítő nagy nyilthurkú körerősítése és sávszélessége következtében gyakorlatilag zérus, így 35 az érzékelő dinamikusan is rövidzárban van. A két láncbakapcsolt El és E2 erősítő helyett más műveleti erősítő megoldást, például egyetlen műveleti erősítőt is lehet alkalmazni. Az A áramfeszültség átalakító átviteli tényezőjét elő-40 nyösen az Rv és/vagy R2 ellenállás változtatásával lehet változtam. Az ábrán szemléltetett példa­képpeni kiviteli alaknál Rv lépésekben, R2 pedig folyamatosan változtatható. Az áram-feszültség átalakító kimenete az ábrázolt kiviteli alaknál az 45 R2 és RÍ ellenállások közösített pontja, amely N nulldetektor egyik bemenetére van kapcsolva. Az N nulldetektor előnyösen E3 erősítőből és M kijelző műszerből áll, és másik bemenete a K2 átkapcsolón át KI kapcsoló csuszkájára van 50 kötve. A KI kapcsolónak mind a négy 1, 2, 3 illetőleg 4 pontjára egy-egy Röl, Rö2, Rö3 illetőleg Rö4 feszültségosztó leosztási pontja van csatlakoztatva. A feszültségosztók a -UT táp­feszültségre, mint referenciafeszültségre vannak 55 kapcsolva. Valamennyi feszültségosztó Röl, Rö2, Rö3 illetőleg Rö4 összellenállását Pl, P2, P3 illetőleg P4 potméterrel lehet hitelesítéskor be­állítani. A KI kapcsoló szinkron működik a színszűrőket váltó szerkezettel, így az Röl, Rö2, 60 Rö3 illetőleg Rö4 feszültségosztó rendre az Y, X2 , Xi illetőleg Z színösszetevő mérésére szolgál. Az Röl feszültségosztó leosztási aránya mérés során állandó, azaz RY leosztási ellenállás állandó. Az Rö2, Rö3 és Rö4 feszültségosztók leosztási 65 aránya mérés során változik, azaz RX2, RX1 és 2

Next

/
Thumbnails
Contents