164626. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egy primer közeg és egy áramló szekunder közeg közötti hőcsere biztosítására
MAGTAB NfiPKÖZTÁRSA SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 164626 0 Bejelentés napja: 1971. VII. 21. (KI-650) Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975.X. 31. 0 Bejelentés napja: 1971. VII. 21. (KI-650) Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975.X. 31. Nemzetközi osztályozás: W/J \^j 0 Bejelentés napja: 1971. VII. 21. (KI-650) Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975.X. 31. F 24 d 5/00 5/02 -r 4 f 0 Bejelentés napja: 1971. VII. 21. (KI-650) Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975.X. 31. F 24 d 5/00 5/02 1 ORSZAG09 rALALMANY HIVATAL 0 Bejelentés napja: 1971. VII. 21. (KI-650) Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975.X. 31. Feltalálók: Dávid Ferenc gépészmérnök, 60%, Juhász Dezső gépésztechnikus, 40%, Kisbér Tulajdonos: Kisbéri Állami Gazdaság, Kisbér Berendezés egy primer közeg és egy áramló szekunder közeg közötti hőcsere biztosítására 1 2 A találmány tárgya berendezés egy primer közeg, például füstgáz és egy áramló szekunder közeg, például levegő közötti hőcsere biztosítására, ahol a szekunder közeg a primer közeg terét övező gyűrűs térbe perdülettel lép be. A 5 találmány szerinti berendezés levegő vagy egyéb gáz hevítésére vagy hűtésére használható fel előnyösen, főleg mezőgazdasági rendeltetésű helyiségek, műhelyek, állattartó épületek helyiségeinek fűtésére, vagy a szárítás területén, továbbá tárolók 10 hűtött levegővel történő ellátására. Ezen túlmenően alkalmazható a találmány szerinti berendezés például vegyipari üzemekben, ahol különféle gázok melegítése vagy hűtése válik szükségessé. 15 Gázok hevítésére és hűtésére szolgáló felületi hőcserélők széles körben ismeretesek és például levegő melegítésére szolgáló olyan berendezések is elterjedten használatosak, ahol a primer közeg — a hőt leadó közeg - maga a füstgáz, amely 20 általában egy hengeres égéstérben áll rendelkezésre. A szekunder közeg — amit hevíteni vagy hűteni akarnak — a legtöbb esetben a primer közeg terét övező gyűrűs térben áramlik. E gyűrűs térbe általában axiális ventillátorral szállít- 25 ják a szekunder közeget, például levegőt. A perdülettel a gyűrűs térbe lépő gáz a perdület hatására fellépő centrifugális erő következtében a gyűrűs tér külső falához szorul. E körülmény folytán a szekunder közeg tömegének túlnyomó 30 része nem érintkezik közvetlenül a gyűrűs tér belső falával, ami tehát a primer közeg rendelkezésére álló teret elválasztja a gyűrűs tértől. Emiatt a primer és szekunder közeg közötti hőátszármaztatási tényező az ismert berendezéseknél kedvezőtlen és ennek eredményeként az egész berendezés hatásfoka rossz. Az említett hőátszármaztatási tényező azért is kedvezőtlen, mert a gyűrűs tér belső fala mentén lamináris áramlás alakul ki és ez szakmai körökben közismerten rontja a hőátszármaztatás értékét. A bevezetőben említett típusú berendezéseknél, hőcserélőknél, a szekunder közeg rendelkezésére szolgáló térben szokásos volt különféle szerkezeti elemeket, főleg bordákat, terelőlemezeket alkalmazni. Ezeknek a szerkezeti elemeknek a feladata elsősorban a hőátszármaztatásban szerepet játszó felületek megnövelése volt, illetve bizonyos esetekben a turbulencia biztosítását is szolgálták. A szóbanforgó bordákat illetve terelőlemezeket a szekunder közeg részére biztosított gyűrűs tér belső falán alakították ki, vagy a gyűrűs tér belső falához kapcsolták úgy, hogy az a belső fal és a bordák illetve terelőlemezek között jó hőátszármaztatást biztosító kapcsolat legyen. Ezen ismert megoldások azonban nem változtattak azon a körülményen, hogy a gyűrűs térben perdülettel áramló szekunder közeg tömegének túlnyomó része gyűrűs tér külső fala közelében áramlott, 164626
