164596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-alkoxialkilidénszulfonamid-származékok előállítására

gátolt. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek egy másik előnyös alkalmazási változata szerint a fás ültetvények (például a citromfák) gyomnövényeinek növekedését gátolhatjuk. Használhatók a gyepszőnyegek gondozásakor is. A fenti felhasználási formák bármelyikében és más előnyös felhasználási változatokban további előnyt jelent, hogy a hatóanyagot nem szükséges például boronálással a földbe juttatni, elegendő, ha a hatóanyagot, vagy az azt tartalmazó készítményt a kezelendő termőföld felületére permetezzük. Ha azonban úgy kívánjuk, a hatóanyagokat boronálással vagy más mechanikai módszerrel elkeverhetjük a földdel. A fenti szárazföldi felhasználáson túlmenően a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek vizi herbicidként is előnyösen alkalmazhatók. Bár néhány esetben a hatóanyag egymagában is jó eredménnyel alkalmazható, általában a használt vegyületet módosítanununk kell olyan értelemben, hogy a készítményhez a növekedésgátló-hatás érvényesülését elősegítő kiegészítő anyagokat adunk. így például a hatóanyagot vízzel vagy más folyadékkal vagy folyadékokkal keverhetjük, előnyösen felületaktív anyag segítségével. Az aktív vegyületet finom eloszlású szilárd anyaggal — amely felületaktív anyag is lehet — keverhetjük, amikor nedvesedő poralakú készítményt kapunk. Ezt azután vízben vagy más folyadékban diszpergálhatjuk, vagy közvetlenül használható por alakú anyagba keverhetjük. A szakemberek körében használt és ismert más eljárásokat is használhatunk a találmány szerinti eljárás foganatosítására. A használt hatóanyag mennyisége nem lényeges és változik, függ az elérni kívánt növekedésgátló hatástól, a növényfajtól, a használt hatóanyagtól, az időjárási viszonyoktól és még több más tényezőtől. Általában nagyfokú növekedésgátlás érhető el, ha hektáronként körülbelül 8—20 kg, vagy több hatóanyagot juttatunk a kezelendő területre. Ez a mennyiség előnyösen és hatásosan gátolja a vegetatív növekedést a bevetetlen (parlagon heverő) földeken. Ha a gyomnövényekre nézve szelektív növekedésgátló hatást kívánunk elérni például kukoricával, szójababbal és gyapottal bevetett területeken, előnyösen 0,125—8,0 kg hatóanyagot juttatunk 1 hektár kezelendő területre. Általában a hatóanyagot adalékanyagot adalékanyagokat is tartalmazó készítmény alakjában juttatjuk a kezelendő területre. A készítmény áiatóanyagtartalma az elért hatás szempontjából nem lényeges, fontos azonban, hogy a készítményből a hatóanyagtartalomra vonatkoztatott mennyiséget juttassuk a földekre. Jó eredményeket általában abban az esetben érünk el, ha a folyadék-készítmény 0,5-10%, vagy nagyobb hatóanyagtartalmú, és ha a szemcsés, por alakú, vagy más szilárd halmazállapotú készítmény aktív anyag-tartalma 1,0-5,0%, vagy nagyobb. Koncentráltabb készítményeket is előállíthatunk, ezek gyakran előnyösebbek, mert, így a sajátos használat és az előnyös eredményt biztosító koncentrációtól függően a szállításra és tárolásra stb. alkalmas nagy hatóanyagtartalmú készít3 ményeket, vagy a végső használatra alkalmas terméket biztosíthatunk. így a készítmények gyakran felületaktív anyagot és hatóanyagot tartalmaznak, az utóbbi koncentrációja 0,5 és 99,5 s% között változik, a készítmény tartalmazhat finom eloszlású szilárd hordozóanyagot, 1,0-99,0 s% hatóanyag mellett. A fenti készítményeket bizonyos esetben közvetlenül, vagy hígítás után több más eljárással juttatjuk a kezelendő területekre. A hatóanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazó folyadék-készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot diszpergáló segédanyaggal, például ionos vagy nem ionos emulgálószerekkel, vagy anélkül folyadékban oldjuk. Előnyösen mezőgazdasági permetező-olajokat és ásványolajdesztillátumokat, például xilolt, diesel-olajat, krezolt, üzemanyagolajat és Stoddard-oldószert használunk. A diszpergáló és emulgeáló adalékanyagokat a készítmény természete és a diszpergálóképesség szerint választjuk meg. A készítményekbe előnyösen a következő diszpergáló és emulgeáló anyagokat adagoljuk: az alkilénoxidok fenolokkal és szerves savakkal alkotott kondenzációs termékeit, polioxialkilén származékokat vagy szorbitán, éter-alkohol komplexeket és hasonlókat. A por alakú készítményekben a hatóanyagot finom eloszlású szilárd anyagba vagy anyagon diszpergáljuk, ilyen anyag például az agyag, zsírkő, kalciumkarbonát, gipsz, perlit stb. A diszperziók készítésekor a finom eloszlású hordozóanyagot mechanikai úton, keveréssel vagy őrléssel keverjük a hatóanyaggal. A toxikus vegyületet tartalmazó por alakú készítményeket hasonlóan, különböző szilárd felületaktív diszpergáló anyagokkal, például bentonittal, fullerfölddel, agyagokkal keverve is előállíthatjuk. A por alakú készítményeket, a hatóanyagtartalomtól függően mint koncentrátumokat, vagy a használat előtt további szilárd felületaktív diszpergáló anyaggal, vagy kalciumkarbonáttal, zsírkővel, gipsszel stb. hígítva használjuk a növények növekedésének gátlására. A por alakú készítményeket diszpergáló anyaggal vagy anélkül, permetezőié készítésére vízben is diszpergálhatjuk. A találmány szerinti eljárással előállított aktív vegyületeket tartalmazó készítményeket hatásos mennyiségű felületaktív anyaggal egészíthetjük ki, amely biztosítja a készítmény tökéletes eloszlását a növények levelein és a hatóanyag felszívódását. A találmány szerinti eljárás előnyös megvalósítási változata szerint a hatóanyagot ismert eljárásokkal a földbe vagy más termőtalajokba is diszpergálhatjuk. Ugy járunk el, hogy a hatóanyagot egyszerűen kiszórjuk a földre, majd boronával vagy más előnyös módon a megfelelő mélységbe juttatjuk azt, vagy folyékony hordozóanyag segítségével itatjuk át a termőtalajt. A folyékony vagy a por alakú készítményeket ismert módon, például porszóróval, gépi vagy kézi permetezővel juttathatjuk a termőtalaj felszínére, vagy a növény földfeletti részeire. Bár ezeket az eljárásokat is használhatjuk, alkalmazásuk nem