164587. lajstromszámú szabadalom • Növénynövekedést szabályozó szerek és eljárás a hatóanyag előállítására

3 164587 4 Rí és R 2 gyökök, -COR3 jelentésben is, a szomszédos atomokkal egy szilicium-tartalmú te­lített vagy telítetlen heterociklusos gyűrűrendszert is alkothatnak. Az (I) képletű vegyületekben alkilgyökökön egyenes vagy elágazóláncú 1—18 szénatomos gyököket kell érteni. Ilyen gyökök például a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, szek.butil-, n-hexil-, n-oktil-, n-dodecil-, n-okta­decil- és hasonló gyökök. Különösen az 1—8 szénatomos egyenes vagy elágazóláncú alkilgyökök részesülnek előnyben és ezek alkotják valamely alkilgyök vagy fenilgyök alkoxi-, alkiltio-, di- és trialküammónio- vagy alkoxikarbonil-szubsztituen­seinek az alkil-részét. Halogénalkil-gyökökként olyan 1—6 szénatomos alkilgyökök jönnek szá­mításba, amelyek fluor-, klór- és/vagy bróm­atommal vannak helyettesítve, mint például a trifluormetil-, 2-klóretil-, 6-klórhexil- stb., gyökök. Alkenil-gyökökön az (I) képletű vegyületekben 3-18 szénatomos egyenes vagy elágazóláncú gyököket értünk, ilyen gyökök például a pro­penil-, butenil-, oktenil-, decenil-, heptadecenil­gyökök. Ezek az alkenil-gyökök halogénato­mokkal, így fluor-, klór-, bróm- és/vagy jódatom­mal egyszeresen vagy többszörösen helyettesítve lehetnek. Az alkeniloxi-gyökök alkenil-részét 3—6 szénatomos alkenilgyökök alkotják. Alkinil-gyökök előnyösen 3-8 szénatomot tartalmaznak egyenes láncban, így például a 2-propinil-, 2-butinil- vagy 3-hexinil-gyökök jönnek tekintetbe. Cikloalifás gyökökön 3-12 szénatomos mono­vagy policiklusos cikloalkil- vagy cikloalkenil-gyö­köket, mint például ciklopropil-, ciklopentil-, ciklopentenil-, ciklohexenil-, bicikloheptil- stb., gyököket értünk. Az R3 5- vagy 6-tagú heterociklusos gyökök vagy mint az Rí és R2 alkilgyökök szubsztituen­sei 1 vagy 2 heteroatomot, különösen nitrogén­atomot és/vagy oxigénatomot tartalmazhatnak. Azok a Si-atomot tartalmazó heterociklusos gyűrűrendszere, amelyeket az RÍ és R2 gyökök, ideszámítva a -COR3 típusú csoportot is, alkotnak, telítettek vagy telítetlenek lehetnek, a szénhidrogénhíd tehát alkuén- vagy alkenilén-cso­port. A di- és trialkilammónio-gyökök anionjai (amelyek egy dialkilamino-gyök sóformáinak fog­hatók fel) különösen halogénhidrogénsavak, alkil­szulfonsavak és alkilfoszforsavak anionjai lehetnek. Az (I) képletű /3-halogénetilszilánok különböző módon befolyásolják a földfeletti és a földalatti növényrészek növekedését, a szokásos felhasználási koncentrációkban nem fitotoxikusak és melegvé­rűekkel szembeni toxicitásuk csekély. A hatóanya­gok semmiféle olyan morfológiai változást vagy károsodást nem okoznak, ami a növények pusztulásával járna. Ezek a vegyületek az erjedést nem akadályozzák. Hatásuk különbözik egy herbicid hatóanyag és egy trágyázószer hatásától. A hatás többnyire olyan eredményekben jelent­kezik, amelyet etilénnek különböző növényrészek­re való ráhatásánál tapasztalhatunk. Ismeretes, hogy a növény maga a különböző fejlődési állapotokban különböző mértékben etilént termel. Az etiléntermelés különösen a gyümölcsérés folyamán és a vegetációs szakasz végén a gyümölcs- és levélleválasztásnál jelentkezik. Mivel az érés, a gyümölcs- és levélleválasztás kémiai 5 anyagokkal való befolyásolása a gyümölcs-, citrus­es ananásztermesztésnél, továbbá a gyapotterme­lésnél nagy gazdasági jelentősséggel rendelkezik, olyan vegyületeket kerestek, amelyekkel mint etilénlehasító szerekkel a növények fejlődését 10 kívülről pozitívan befolyásolhatják. Időközben sok olyan anyag vált ismertté, amelyekkel ilyenféle hatások elérhetők. Ilyen vegyületek az időjárási befolyások hatása alatt viszonylag bomlékonyak, mivel hidrolízisre 15 hajlamosak vagy fitotoxikusak. A 68/1036 számú délafrikai szabadalmi leírásban ß-halogenetilfoszfon­sav-származékok vannak leírva növénynövekedést szabályozó hatóanyagokként. Ezek a vegyületek a növényen és a növényben etilénleadás közben 20 bomlanak és így hatásukban és hatásszélessé­gükben az etilénhez hasonlítanak. Csekély állan­dóságuk következtében azonban a foszforsav­származékok a velük szemben támasztott köve­telményeknek nem tudnak megfelelni. Mivel ezek 25 a vegyületek csak savanyú közegben, pontosabban 5-ös pH-tartomány alatt, állandóak, már a hatóanyagkoncentrátumokat savak adagolása útján stabilizálni kell. Ez a savadalék a hatóanyagok alkalmazási területét — tekintettel a fitotoxikus 30 hatásokra — erősen korlátozza. Ezenkívül ilyen érzékeny hatóanyagkoncentrátumok raktározása nehézségekkel jár együtt. Ismeretesek továbbá halogénalkil-metil-szilánok, 35 mint herbicid hatóanyagok a 3 390 976 és 3 390 977 számú USA szabadalmi leírásokból, továbbá a J. Med. Chem. 9, 949 (1966) folyóiratból (J. K. Leasure és mtsai). J. K. Leasure és mtsai /3-klóretil(-metil-dimetoxi)szilánt 40 állítottak elő, ennek azonban nincs semmiféle herbicid hatása. A 3 183 076 számú USA szabadalmi leírás olyan a-klóretil-metil-dialkoxi-szilánokat ír le, amelyek a csírázóképesség, a levélleválasztás stb., 45 elősegítésére használhatók. A találmány új, hatóanyagként /3-halogénetil­metilszilánokat tartalmazó szerekre vonatkozik, amelyek a különböző növényi fejlődési állapotok­ban a növénynövekedésre stimulálóan vagy kés-50 leltetően hatnak. Az (I) képletű hatóanyagok jó stabilitásuk következtében állandóak és ilyen hatóanyagot tartalmazó szereknek a szokásos hordozóanyagok, eloszlatószerek, fény és oxidációs stabilizálószerek mellett semmiféle stabilizáló sav-55 adalékot sem kell tartalmazniuk és ezért korlát­lanul alkalmazhatók. Az új szerek a növény­fejlődés fiziológiai folyamataiba avatkoznak be és olyen különböző célokra használhatók, amelyek összhangban állnak a hozamnöveléssel, a ter-60 ménybetakarítással és a művelésnél jelentkező munkamegtakarítással. E hatóanyagok különböző hatásai lényegében, a mag vagy a növények fejlődési állapotaira vonatkoztatva, az alkalmazás időpontjától, valamint a mindenkori koncent-65 rációtól függenek. 2

Next

/
Thumbnails
Contents