164580. lajstromszámú szabadalom • Digitális mágneses jelrögzítő és/vagy kiolvasó készülék
5 164580 6 ha az illető szelektornak megfelelő frekvencia szerepelt, az olvasott frekvenciakeverékben. így az olvasás is, mint a rögzítés, párhuzamosan történik, és egyik művelethez sincs szükség párhuzamos (soros ill. soros) párhuzamos átalakításra. 5 Az információ rögzítése és reprodukálása eszerint az eljárás szerint olyan mágnesfejjel végezhető el, amely 1—2 nagyságrenddel (1) olcsóbb még az egyéb kazettás adatgyűjtőkben alkalmazott fejeknél is. Természetesen ilyen 10 olcsóbb típusú fej, alkalmas az A) típusú jelrendszer rögzítéséhez és reprodukálásához is. A találmány döntő előnye a nagyobb megbízhatóságot eredményező felírási mód. A megbízhatóság szempontjából ugyanis jelentős az a 15 tény, hogy a byte minden egyes bitje a rögzített jelcsomag elejétől a végéig jelen van a szalagon, így pl. ha azonos lépéshosszal felírt soros ül. a találmány szerinti párhuzamos rögzítésű karaktert megvizsgálunk, azt látjuk, hogy adott méretű 20 szalaghiba (drop-aut) vagy szennyeződés jóval kisebb valószínűséggel okozhatja egy bit elvesztését a párhuzamos rendszerben, mint a sorosban. Ez érthető is, hisz egy bit hossza a szalagon — azonos, mondjuk s jelcsomag hossz esetén — 25 párhuzamos rögzítésnél, s míg egy 9 bites karakter esetén csupán s/9. A találmány szerint további lehetőség is nyílik a megbízhatóság növelésére. Amennyiben ugyanis 8+1 bitet, vagyis a byte bitjeit és a paritásbitet 30 akarjuk rögzíteni, 9 generátorra van szükségünk, és ezzel 256 különböző karakter rögzítésére van lehetőségünk. Ekkor azonban - a maximális biztonságot tartva szem előtt — az egyes generátorok jelét, annak a maximális jelnek 35 (Amax ) 1/9-ed részére kell csökkenteni, amely még jelentősebb torzítás nélkül a szalagra felvehető ül. lejátszható. Ezt a maximális értéket ugyanis a 9 generátor együttes működése során fellépő legrosszabb jelösszegeződések fogják kimé- 40 ríteni. (Amikor valamennyi generátor jelének pl. pozitív csúcsértéke egyidőben lép fel.) Az adatgyűjtés gyakorlatában azonban az esetek döntő többségében nincs szükség 256 féle jelkombinációra. A találmány szerinti berendezés 45 erre a körülményre alapozva elhagyja azokat a jelkombinációkat, amelyek esetében a legtöbb frekvenciának kellene egyidejűleg a szalagra kerülnie. Először elhagyjuk a 8+1 db „l"-es bitet tartalmazó egyetlen karaktert. így 255 marad, és 50 ezzel az egyidejűleg szalagra kerülő frekvenciák maximális száma 2-vel csökken, azaz 7 lesz (páratlan paritás esetén). Az eljárást tovább folytathatjuk. így pl. ha elhagyjuk a rögzítendő 8 bites karakterek közül a 8, 7, és 6 „l"-es bitet 55 tartalmazó karaktereket, még mindig marad 219 féle lehetőségünk. De ekkor az egyes generátorok jelének amplitúdóját Amax /9 helyett (ha páratlan paritáskiegészítést alkalmazunk), már csak Amax /5-re kell csökkentenünk, ami közel 2-szeres 60 növekedést eredményez a jel-zaj viszonyban. Ezen kívül igen fontos eredmény az, hogy a jelcsatorna entrópiáját jelentősen sikerült megnövelnünk. A megbízhatóság további növelése a találmány szerinti berendezésnél is lehetséges redundáns 65 jelcsík rögzítésével, úgy egyéb kazettás adatgyűjtőknél teszik. Itt azonban a találmány újabb előnye jelentkezik: a fejrések egyvonalba állítására alig érzékeny. (A rések pontos párhuzamossága továbbra is követelmény.) Ez azt jelenti, hogy a kétcsíkos rögzítéshez is olcsó fejek használhatók. Az A) típusú jelrendszer lényeges eltérése az eddig ismertektől a következő: — előmágnesezéssel együttesen rögzítjük a soros biteket — egy byte összetartozó bitjeit a byte időtartamával azonos hosszúságú egy darab szinuszhullámra lineárisan szuperponáljuk. — egy bit cella „1" értéke esetén fluxus változást rögzítünk, „0" értéke esetén nincs fluxus változás rögzítve. A felsorolt lényeges eltérésekből látható, hogy az A) típusú jelrendszer is kettőnél több, frekvencia keverékéből van összetéve, annak ellenére, hogy sorosan rögzítjük egy-egy byte bitjeit. Ebből a frekvencia keverékből igen lényeges a byte időtartamával azonos hosszúságú szinuszhullám, amely a bit cellák azonosítását -mint belső órajel — lehető teszi, még abban az esetben is mikor „0" jelek sorozatát olvassuk le, üyenkor ugyanis nem kapunk jelfeszültséget, tehát a „0" jelsorozat nem önórázó. A találmány szerinti A) típusú jelrendszer üy módon megfelelő jelvisszaadást biztosít akkor is, ha egy bit cella egy félhullámmal van jelölve „1" érték esetén és zérus jelfeszültséggel ,,0" érték esetén. Ez gyakorlatilag kétszeres jelsűrűséget vagy nagyobb megbízhatóságot eredményez. Az A) és B) típusú jelrendszer lényegének együttes összefoglalását a következőkben írjuk le. A találmány olyan digitális mágneses jelrögzítő és/vagy kiolvasó berendezés, amely kettő vagy több egymástól eltérő, állandó frekvenciájú generátort és/vagy szelektort — azaz frekvencia szerinti jel megkülönböztető áramkört - tartalmaz. Ezen frekvenciák egyike az előmágnesező jel, a másika egy-e gy byte ütemét jelentő óra-jel. A többi jel vagy a soros bit cellák értékének jelölésére szolgáló felső sávban korlátozott impulzus sorozat, vagy a párhuzamos bitek értékének jelölésére szolgáló egy byte időtartama alatt folyamatosan kiadott frekvencia csomag. Az utóbbi esetben ezen frekvenciák mindegyike a rögzítendő karakter más-más helyértékéhez van hozzárendelve. A rögzítendő karakter „1" bitjeinek megfelelő frekvenciájú jelekből képezett jelkeveréket, azaz frekvenciakeveréket egy vagy több jelcsíkon a mágneses hordozóra rögzítjük ill. a hordozóról olvassuk ki. A rögzítés - kiolvasás megbízhatóságát a rögzítendő jelszint növelésével javítjuk úgy, hogy n helyérték rögzítése esetén kizárjuk az alkalmazott kód azon elemeit, amelyek (n-k)-nál több „1" értékű bitet tartalmaznak. Itt k egész szám. A találmány szerinti berendezés előnyei — Nagy megbízhatóság (drop-out és hordozószennyeződésre való nagyfokú érzéketlenség). 3
