164565. lajstromszámú szabadalom • 1,3,4-tiadiazolonh-(5)-IL-(2)-karbamidokat tartalmazó herbicidek és eljárás a hatóanyag előállítására

5 164565 6 (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), gyapot (Gossypium), répa (Beta), murok (Daucus), bab (Phaseolus), burgonya (Solanum), kávé (Coffea), egyszikűek, igy komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű 5 (Eleusine), kakaslábfű (Echinochloa), kukorica (Zea), rizs (Oryza), zab (Avena), árpa (Hordeum), búza (Triticüm), köles (Panicum), cukornád (Saccharum). 10 A hatóanyagokat szelektív és totális herbicidekként alkalmazzuk. így például jó szelektivitást mutatnak gabonában, kukoricában, gyapotban, valamint egyéb kultúrákban, azonban csak akkor, ha viszonylag kis mennyiségekben alkalmazzuk 15 őket. Nagyobb felhasznált mennyiségek esetén (>2 kg/ha) a vegyületek totális herbicidekkénl használhatók. A vegyületek a legtöbb növényre hatnak és ezenkívül a talajban nagyon tartós 20 hatást fejtenek ki, így a kezelt felületek újbóli kizöldelése hosszabb időtartamra, többnyire egy vegetációs periódusra meggátolható. Ha a vegyületeket totális herbicidekként alkalmazzuk, összekeverhetjük őket ismert herbicidekkel, például 25 uracilokkal, karbamidokkal, triazinokkal, triazinonokkal, aminotriazollal, kvaterner ammóniumbázisokkal, fenoxialkilkarbonsawal, karbamátokkal, tiolkarbamátokkal, ditiokarbamátokkal, amidokkal, tioamidokkal, arülidekkel, herbicid hatású éterek- 30 kel, savakkal, nitrilekkel, kinoxalinokkal és/vagy piridazonokkal. így mindenekelőtt az aminotriazollal, fenoxialkilkarbonsavakkal vagy klórozott alifás savakkal alkotott elegy az előnyös, ha a kezelendő felületen mély gyökerű, évelő gyomok 35 nőnek. A tartós hatás megjavítása céljából bizonyos esetekben előnyös, ha a keverék másik komponense valamely uracil, karbamid vagy triazin. A találmány szerinti hatóanyagok a szokásos 40 készítményekké alakíthatók, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, 45 hogy a hatóanyagokat vívőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal keverjük össze és adott esetben felületaktív szereket is alkalmazunk, azaz emulgálószereket és/vagy diszpergálószereket. Ha vivő- 50 anyagként vizet használunk, szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként, Folyékony oldószerként lényegében szóba jönnek az aromás szénhidrogének, így xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, paraffi- 55 nok, így ásványolajfrakciók, alkoholok, így metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint a víz, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum és kréta és 60 a szintetikus kőlisztek, így nagy diszperzitású kovasav és szilikátok, emulgálószerként a nem ionos és anionos emulgátorok, így polioxietilénzsírsavészterek, polioxietilénzsíralkoholéterek, például alkilarilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok és 65 arilszulfonátok, diszpergálószerként például a lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1-95 súly%, előnyösen 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például porozással, porlasztással, permetezéssel, öntözéssel és beszórással. A hatóanyagokat mind a növények kikelése előtt, mind azok kikelése után alkalmazhatjuk, előnyösen kikelés után alkalmazzuk őket. A felhasznált mennyiségeket széles határokon belül változtathatjuk. A mennyiség lényegében a kívánt hatástól függ. A felhasznált mennyiség általában 0,1-25 kg hatóanyag/ha, előnyösen 0,2-10 kg/ha. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek fungicid hatást is mutatnak. A találmány szerinti hatóanyagok hatékonyságának bizonyítására az alábbi kísérleti eredményeket adjuk meg. A. példa: Kikelés utáni próba Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából egy súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgátort, és ezt követően a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyagkészítménnyel 5-15 cm magasságú teszt-növényeket permetezünk be oly módon, hogy egy felületegységre az alábbi táblázatban megadott hatóanyagmennyiségeket vigyük fel. A permetezőszer koncentrációja szerint a felhasznált vízmennyiség 1000-2000 liter/ha. Három hét múlva meghatározzuk a növények károsodási fokát és 0-5 értékekkel jelöljük, amelyek az alábbi jelentésűek: 0 nincs hatás, 1 néhány csekély égési folt, 2 látható levélkárosodás, 3 egyes levelek és szárrészek részben elpusztultak, 4 a növények részben elpusztultak, 5 a növények teljesen elpusztultak. 3