164561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás darabosítandó anyagok és bitumen vagy szurok kötőanyag keverékének habosítással történő homogenizálására

5 164561 6 bitument vezetünk. A forró, nedves szénnel érintkező hígfolyós bitumen a szemcsékhez tapadó vizet hirtelen elpárologtatja és a fejlődött gőz a folyékony bitumenből habot képez. A keverő-berendezés a folyamatosan érkező, 5 meleg szenet és a folyamatosan fejlődött bitumen­-habot összekeveri. A homogenizálódás hatásfoka igen jó, melynek megfelelően a 90 kp feletti pontnyomású brikett eléréséhez 6-8% kötőanyag elégséges. A brikett nedvessége kihűlt állapotban 10 10-11%. 2. példa: 15 Brikettezendő a kukorica-csutkából történő furfurol-gyártás során keletkező melléktermék. Szemnagysága 0,5 mm alatt, összes nedvességtartal­ma 40—45%, amelyből 20-25% durva nedvesség. Ezt az anyagot szokványos eljárással még adalé- 20 kok hozzáadása mellett sem lehet eredeti formájá­ban brikettezni. 16-18% nedvességre leszárítva körülbelül 17% kötőanyag hozzáadásával érhető el 60-70 kp pontnyomású brikett. A szárítatlan mellékterméket az 1. példában 25 leírt módon brikettezve, már körülbelül 10% kötőanyag pl. szurok alkalmazásával, szárítás nélkül elérhető az említett szilárdsági érték. A technológia alkalmazása tehát a nehézkesen szárít­ható anyag szárítását feleslegessé teszi. 30 3. példa: A vaskohászatban mindinkább elterjedőben van 35 a flotációval dúsított ércek feldolgozása. E kedvező tisztaságú, de finomszemcsés és nagy nedvességtartalmú (15-20%) anyagok azonban rosszul dolgozhatók fel a nagyolvasztóban történő felhasználást megelőző szokványos zsugorító sza­lagokon, és darabosítás nélkül nem használhatók a nagyolvasztót kikerülő úgynevezett direkt redukáló eljárásoknál sem. s Kézenfekvő, és már javasolt műfogás ezen anyagoknak a vázolt felhasználási módok előtti hidrofób kötőanyagos brikettezése, aminek alkal­mazását azonban az említett nagy nedvességtar­talom és finom szemcsézettség miatti kedvezőtlen brikett-technológiai sajátságok akadályozták. Az 1. példában ismertetett módon a vasérc flotátumot, valamint más finomszemcsés nedves érceket szárítás nélkül lehet darabosítani, viszony­lag kevés -8-10%- kötőanyaggal. A darabosítás folyamán az eredeti víztartalom is 4—6%-kal csökken. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás darabosítandó anyagok és bitumen vagy szurok keverékének homogenizálásárá, azzal jellemezve, hogy a darabosítandó anyagot a kötőanyag lágyulási hőmérsékleténél legalább 5—20 C°-kal magasabb hőmérsékletre, célszerűen 90—95 C°-ra felmelegítjük, majd a darabosítandó anyagban, illetve annak felületén levő víz és a lágyuláspontjánál célszerűen 80—130 C°-kal maga­sabb hőmérsékletre felmelegített bitumen vagy szurok összehozásával nagyfelületű kötőanyaghabot képezünk miközben a kötőanyaghabot a darabosí­tandó anyaggal összekeverjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a darabosítandó anyagot közvetlen gőzbefúvatással melegítjük fel. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a darabosítandó anyagot vízgőzzel telített térben melegítjük fel. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 756151-Zrínyi Nyomda

Next

/
Thumbnails
Contents