164479. lajstromszámú szabadalom • Telített gőzben levő parciális gáznyomást érzékelő automatika elemek

164479 5 6 teret és egyúttal vezeti a 11 orsót. A 14 szeleptányér a 15 szelepülésre alulról ül rá, így süllyedéskor növeli az átömlési keresztmetszetet. A szelep második kiviteli alakjának működése csak abban különbözik az elsőtől, hogy a szelep utáni nyomásnak a 6 hőpatron nyomásához képest történő csökkenésekor nyit. A 4. ábra mutatja a kapcsolót egyszerűsített ábrázolással és sémával. A kapcsoló alkatrészei 1 házban vannak elrendezve. A ház alján levő hengeres részben 2 membrán található, amely alatti tér 3 kapilláris csövön keresztül 4 hőpatron terével áll összeköttetésben, amelyben alkalmas hőfoknyomás karakterisztikájú, telített folyadékával érintkező 17 gőz van. A ház tetején levő hengeres részben 5 membrán található, mely fölötti tér 6 csövön keresztül csatlakozik az érzékelendő nyomású térhez. A 2 és 5 membránok 7 orsón keresztül állnak összeköttetésben. A 7 orsó 8 és 9 vezetékekben csúszhat. A 7 orsóra 10 rugóval 11 rögzített tárcsán keresztül vihetjük rá a kívánt értéket. A 10 rugó feszíthető 12 tárcsával, amely a házhoz rögzített 13 külső-menetes hüvelyen forgatható el. A 7 orsó elmozdulását elektromos átváltórendszerű 14 pillanatkapcsolóra egy a 7 orsóra rögzített és az orsó elforgatható 15 tárcsán közvetíti. A kapcsoló úgy működik, hogy a felülről az 5 membránra ható, az érzékelt nyomással arányos erő és az alulról a 2 membránra ható, a 4 hőpatronban uralkodó nyomással arányos erő különbségét a 10 rugó erejével összegzi és így a 7 orsó meghatározott elmozdulásával alakul ki az erőegyensúly. A működést az 5. ábrán szemléltetjük. Az ábrán: a parciális nyomás csökken, b parciális nyomás nő, c kapcsolási differencia, e kapcsoló átváltás, f kapcsoló átváltás, d kívánt érték. A függőleges tengelyen van felmérve a gáz parciális nyomása, amely arányos a 7 orsó elmozdulásával. A 10 kívánt érték beállító rugóval a 14 kapcsolónak a gáz parciális nyomás-növekedésekor bekövetkező átváltását állíthatjuk be. Míg ehhez képest a gáz parciális nyomásának csökkenésekor történő kapcsoló átváltást 16 holtjáték állító csavarral befolyásolhatjuk, ez a kapcsolási differencia állítás. A 14 átváltó kapcsoló úgy működik tehát egy meghatározott beállításnál, hogy ha egy adott irányú parciális nyomásváltozás orsó-elmozdulás után átbillent, kapcsolt, akkor csak azután fog újra visszakapcsolni, amikor ellenkező irányú parciális nyomásváltozás, orsóelmozdulás megy végbe és a változás az előző kapcsolást előidéző értéket a kapcsolási differenciával meghaladja. A 6. ábra mutatja a parciális nyomásmérő műszert egyszerűsített ábrázolással és sémával. A műszer részei 1 házban találhatók. A ház alsó részén van a 2 membrán, mely alatti tér a 3 kapilláris csövön keresztül áll összeköttetésben a 4 hőpatron terével, amelyben alkalmas hőfok-nyomás karakterisztikájú, telített folyadékával érintkező gőz van. A ház tetején levő hengeres részben található az 5 membrán, mely fölötti tér 16 csövön keresztül csatlakozik az érzékelendő nyomást tartalmazó térihez. A 2 és 5 membránok a 7 orsón keresztül állnak összeköttetésben. A 7 orsó a 8 és 9 vezetékben csúszhat. A 7 orsóra hat a 10 kiegyenlítő rugó ereje 11 tárcsán keresztül. A 7 orsó elmozdulását 12 mutatóra az orsó menetén elforgatható 13 nullpontbeállító csavar közvetíti. A mutató a házhoz rögzített 14 csap körül forog, miközben 15 skálán mutatja a bekalibrált értéket. A mérőműszer úgy működik, hogy a ^parciális nyomással arányos orsóelmozdulást a mutatón keresztül a kalibrált skálára vetíti. A 7., 8., 9., 10. ábrák mutatják az 1. ábrán bemutatott elvnek a 2., 3., 4. és 6. ábrán látható műszerek segítségével történő alkalmazását. A 7. és 8. ábra azt az esetet mutatja, amikor a térben vagy a térhez kapcsoltan gázforrás van és így a telített gőzben levő gáz parciális nyomásának állandó értéken tartásához a gázhoz keverék elvezetésére van szükség. A 7. ábrán mutatott megoldással a szelep a 2. ábrán bemutatott első kiviteli alakja gondoskodik az elvezetésről arányos szabályozással. A 4. ábrán látható kapcsoló elektromos úton közvetített határérték jelzésre a 6. ábrán látható mérőműszer pedig helyszíni leolvasásra alkalmas. A 8. ábrán mutatott megoldásnál a 4. ábrán látható kapcsoló mágnesszelepet vezérel, így kétpontszábályozás történik. A mágnesszelepet a kapcsoló a gáz parciális nyomásának növekedésekor nyitja. A kapcsoló egyúttal elektromos úton közvetített jelzést is adhat, a mérőműszer helyszíni leolvasására alkalmas. A 7. és 8. ábrán bemutatott megoldásoknál az elvezetett gáz-gőz keverékből a gőz nagy részét lekondenzáltathatják és a kondenzátumot visszavezethetik. A 9. és 10. ábra azt ,az esetet mutatja, amikor a térben vagy a térhez kapcsoltan gázelnyelés van és így a telített gőzben levő gáz parciális nyomásának állandó értéken tartásához a gáz pótlására van szükség. A 9. ábrán mutatott megoldásnál a szelep 3. ábrán látható második kiviteli alakja gondoskodik a gázbevezetéről arányos szabályozással. A 4. ábrán látható kapcsoló itt is elektromos úton közvetített határérték jelzésre, a 6. ábrán bemutatott műszer pedig helyszíni leolvasásra alkalmas. A 10. ábrán mutatott megoldásnál a 4. ábrán látható kapcsoló mágnesszelepet vezérel, így kétpont-szabályozás történik. A mágnesszelepet a kapcsoló a gáz parciális nyomásának csökkenésekor nyitja. A kapcsoló egyúttal jelzést is továbbíthat, a mérőműszer helyszíni leolvasására alkalmas. Mint látható a gázszabályozás vázolt alapelemeinek és a bemutatott szerkezeteknek alkalmazásával automatizálhatok azok a gázfolyamatok, amelyekre érvényes, hogy az össz-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3