164444. lajstromszámú szabadalom • Lökéscsillapító szerkezet, kis axiális helyigényű tengelykapcsolókhoz

164444 5 6 alapján ismertetjük részletesen, amelyek a találmány előnyös kiviteli változatait tartalmazzák. Ebből a részletes leírásból a találmány szarinti szerkezet további előnyei és ismérvei tűnnek ki. A rajzokon: az 1. ábra egy találmány szerinti ütközőszerkezet összeszerelt, öntéssel készült részeit perspektivikusan mutatja; ez az ábra azonban nem tartalmazza az elasztikus elemkészleteket és a rugótartó elemeket, .amelyek a tengelykapcsoló szára és az elülső ütközőelem közötti relatív helyzetet meghatározzák; a 2. ábra a találmány szerinti tengelykapcsoló szárának zárórendszerét nagyobb méretarányban felülnézetben tünteti fel; a 3. ábra a találmány szerinti lökéscsillapító szerkezet valamennyi beszerelt részét felülnézetben tünteti fel, azonban a rugókészletek és a tengelykapcsoló-rúd nélkül; a 4. ábra a 3. ábrán bejelölt IV—IV vonal mentén vett metszetet nagyobb méretarányban mutat; az 5A., 5B. és 5C. ábrák a 4. ábrán feltüntetettekkel azonos metszetek, azonban a tengelykapcsoló-rúd csapja zárórendszerében a záróék szerelési sorrendjét érzékeltetik; a 6A., 6B., 6C, 6D. és 6E. ábrák nézetben és a 3. ábra méretarányánál kisebb méretarányban tüntetik fél az elülső, illetve hátsó menesztőszerkezet, valamint a közbenső lemez szerelési sorrendjét egy találmány szerinti lökéscsiEapító szerkezet esetében; a 7A. és 7B. ábrák a 3. ábrán bejelölt VIII— VIII vonal mentén vett metszetet mutatnak és két különböző kiviteli változatban szemléltetik azokat a lemezszerű gumialemeket, amelyek a lökéscsillapító szerkezet tengely irányában helyezkednek el. Az 1. ábrán feltüntetett találmány szerinti, automatikus tengelykapcsolókhoz kifejlesztett lökéscsillapító szerkezet már önmagában ismert típusú két gumilemezszerű elemet tartalmaz (lásd a 7A. és 7B. ábrákat), amelyek előfeszített állapotban egy Cd hátsó menesztőszerkezet és egy Ca elülső menesztőszerkezet között előfeszítve és egy F közbenső lemez által elválasztva vannak elrendezve. A Ba elülső ütközőelem az Aa elülső elasztikus elemkészlet és a D automatikus tengelykapcsoló-szár vége között helyezkedik el. A kereszttartókat Z és Tr, a függőleges rakoncákat Mv hivatkozási jelekkel tüntettük fel. Az összenyomási fázis során a D automatikus tengelykapcsoló-szár elülső vége a Ba elülső ütközőelemre nyomódik, amely viszont az Aa elülső elasztikus elemkészletet és .az F közbenső lemez segítségével az Ad hátsó elasztikus elemkészletet a Cd hátsó menesztőszerkezet Bd hátsó ütközőlemezének szorítja, amelynek helyzetét a Vd hátsó ütközők határozzák meg; a két elasztikus elemkészlet sorban dolgozik. A húzási fázis során a D automatikus tengelykapcsoló-szár az E csap segítségével átadja az igénybevételt a Ca elülső menesztőszerkezetre, amely az F közbenső lemez G kiugrásaira hatva az Aa elülső elasztikus elemkészletet a Ba elülső ütközőelemnek igyekszik nyomni. Mivel ezt a keret Va elülső ütközői megakadá-5 iyozzák, elasztikus kapcsolat jön létre a tengelykapcsoló és a keret között. A Ba elülső ütközőelemnek önmagában ismert szerkezete, illetve alakja van, és a Ca elülső menesztőszerkezet belsejében csúszik, 10 amelyből oldalirányban kinyúlik annak érdekében, hogy a Va elülső ütközőkkel ütközésbe tudjon kerülni. Az Ad hátsó elasztikus elemkészlet a Cd hátsó menesztőszerkezet Bd hátsó ütközőlemeze és a 15 F közbenső lemez között van elrendezve; a Cd hátsó menesztőszerkezet és az F közbenső lemez között a kapcsolási rendszert a négy bordázott I heveder alkotja, amelyekben az F közbenső lemez négy foga el tud csúszni. 20 Ezáltal lehetővé válik az elasztikus elemkészletek gumilemezszerű elemeinek előfeszítése nélkül, hogy járulékos szerkezetrészekre lenne szükség, és csupán a négy kis feszítőhlokk alkalmazása révén minden egyes elülső T fog és 25 a megfelelően hornyokkal ellátott I hevederek között. Amikor az említett feszítőblokkok kihullanak, az I hevederek és a T elülső fogak már nincsenek igénybevéve; az Ad hátsó elasztikus 30 elemkészletek által visszavezetett energiát az Aa elülső elasztikus elemkészlet veszi fel. Ez utóbbi a Ca elülső menesztőszerkezetben elhelyezkedő F közbenső lemez és a Ba elülső ütközőelem. között van elrendezve. A Ba elülső 35 ütközőelem elülső oldalában a Ba elülső ütközőelemhez rendelt R ütközőfelületek vannak előirányozva; a F közbenső lemez a két G kiugrással a Ca elülső menesztőszerkezet Z kereszttartója felé tolódik. A Ca elülső menesztőszerkezet elülső részében (2. ábra) két azonos, az E csap végeinek megfelelően elrendezett, illetve e végekhez előirányzott csoport által alkotott tartórendszer van beépítve, (2. ábra). E csoportok közül az egyiket a 2. ábra felülnézetben tünteti fel. Mindegyik csoportot két, egymásba helyezett M rugó alkotja; ezeket az S serlegszerű tartóelem vezeti, és kívülről és hátulról a P gerendaszerű tartóelem útján az E csapra nyomást gyakorolnak. Mind a P gerendaszerű tartóelem, mind az S serlegszerű tartóelem a Ca elülső menesztőszerkezet L hosszanti tartói belső felületeinek a H bordáin, illetve a bordák által alkotott vezeté-55 kékben vannak vezetve, mimellett az S serlegszerű tartóelemet két K ék tartja meg. A 3., 4. és 5. ábrákból látható, hogy annak érdekében, hogy az ékek alkalmazását biztosítani lehessen, a Q átmenő üreg „b" mérete na-60 gyobb, mint az „a" méret a K ékben. Amikor az ék az átmenő Q üregbe kerül, az M rugók az S .serlegszerű tartóelemet a K éknek nyomják, amely „C"-alakjából következően a H bordákon megszorulva marad. Az elülső ütközőelem SBa 6 oldalsó kiugrásokkal rendelkezik. 3