164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

19 164429 20 ba csak a fürdő felső szintjéről származó üveg­olvadék áramlását lehetővé tevő üvegolvadék­fürdő megtartására alkalmas üvegolvadók-táp­csatornája, vagy pedig lehet más a húzási zóná­nak nagyobb fajsúlyú anyagtömegen úszó üveg- 5 olvadékkal történő táplálását lehetővé tevő üvegolvadék-tápcsatomája, A találmány tárgyát képezi továbbá a talál­mány szerinti eljárással vagy a találmány sze­rinti berendezéssel előállított síküveg is. 10 Az alábbiakban a találmány néhány példa­ként! kiviteli változat kapósán, a csatolt rapzok alapján ismertetjük részletesen. A rajzokon: az 1. ábra egy Pittsburgh-típusú üveghúzó berendezés húzókamráját és hőkezelőaknáját 15 metszetben mutatja; a 2. ábra az 1. ábra szerinti gép II—II vonal mentén vett metszetét tünteti fel; a 3. ábra az 1. és 2. ábrán feltüntetett be­rendezés egyik szerkezetrészét mutatja; 20 a 4. ábra egy eltérő kivitelű, találmány sze­rinti üveghúzó berendezés hőkezelőaknáját fe­lülnézetben, részben metszetben tünteti fel; .az 5. ábra a találmány szerinti üveghúzó be­rendezés egy további, eltérő kiviteli alakjának 25 egy részét metszetben mutatja; a 6. ábra a találmány szerinti üveghúzó be­rendezés egy további, eltérő kiviteli alakjának egy részét metszetben mutatja; a 7. ábra a találmány szerinti üveghúzó be- 30 rendezés további, vízszintes hőkezelőaknával el­látott kiviteli alakjának egy részletét metszet­ben tünteti fel; a 8. ábra egy eltérő kivitelű, találmány sze­rinti üveghúzó berendezés vízszintes hőkezelő- 35 aknáját mutatja metszetben; a 9. ábra a találmány szerinti eljárás foga-% natosítására alkalmassá tett Libbey—Owens­típusú üveghúzó berendezés egy részét mutatja metszetben; 40 a 10. ábra egy eltérő kivitelű, a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas füg­gőleges hőkezelőaknával ellátott üveghúzó be­rendezést tüntet fel; a 11. ábra a találmány szerinti eljárás foga- 45 ' natosítására alkalmassá tett Fourcault-típusú üveghúzó berendezés egy részletét mutatja met­szetben ; a 12. ábra egy eltérő, találmány szerinti ki­viteli alaknál alkalmazott hőkezelőaknát mutat ugyancsak metszetben; a 13. ábra egy további, találmány szerinti ki­viteli alaknál alkalmazott hőkezelőakna met­szetét tünteti fel. .„ 55 Az ábrákon feltüntetett, és az alábbiakban ismertetendő, találmány szerinti kiviteli alakok és f oganatosítási módok csupán példálódzó jelle­gűek és a találmány semmiképpen sem korlá­tozódik ezekre a megoldásokra. 60 A rajzokon vízszintes vonalakkal jelöltük azo­kat a szinteket, ahol az előzőkben említett 107 > 6 és 1013 poise viszkozitási értékek, előfordulnak. Nyilvánvaló, e viszakozitási értékek elhelyez­kedésének a pontos szintje, minden adott el- 65 járásnál a húzóberendezés jellemzőitől és az eljárás során uralkodó húzási körülményektől függ, és a rajzokon feltüntetett vízszintes vona­laknak a helyzete csupán adott gépre, és adott üzemelési feltételekre érvényes. Az 1. és 2. ábrák olyan eljárást szemléltetnek, amelynél az üvegszalagot az 1 üvegolvadék­fürdőből húzunk, amely a 3 fenéklemezzel, 4 hátsó végfallal, valamint 5 és 6 fedőlemezrészek­kel ellátott kádkemencében helyezkedik el. Az üvegolvadék a ikádkemencében a rajzot tekintve jobbról balra folyik. Kis távolságra at­tól a helytől, ahol a 2 üvegszalagot húzzuk az üvegolvadék felszínéről, a 8 válaszfal merül a kádkemencében tartózkodó üvegolvadék felső rétegeibe, és elválasztja a i(nem ábrázolt) üveg­olvasztó kemencével összeköttetésben levő 7 atmoszférát attól az atmoszférától, amely a hú­zási tartományban az üveggel érintkezik. A hú­zási tartományban az üvegszalag 27 talpának helyzete az 1 üvegolvadék-fürdőbe merülő 9 húzógerenda segítségével van stabilizálva. A 2 üvegszalagot felfelé húzzuk a 10 húzókamrán, és az e húzókamra felett elhelyezkedő 11 hő­kezelőaknán keresztül. A szalagot all hőkezelő­aknában elhelyezett, egymást követő 12 görgők húzzák felfelé. A 10 húzókamrát a 13 és 14 L^alakú tömbök, az L-alakú tömböket felül a 11 hőkezelőakna alsó részéhez kapcsoló 15 és 16 felső falrészek, valamint a 17 és 18 oldalfalak határolják (2. ábra). A hőkezelőakna keresztmetszetét alul lokáli­san csökkentik a 19 és 20 felfogóteknők, ame­lyek belépőnyílást határoznak meg, amelyen ke­resztül az üvegszalag belép a 11 hőkezelőakná­ba. A hőkezelőakna négyszögletes keresztmet­szetű, és oldalt a 21 és 22 falak zárják le (2. ábra). A hőkezelőaknán belül egymást követő kam­rák vannak kialakítva, .amelyeket a 23, 24 vá­laszfalak határolnak el egymástól; ezek a vá­laszfalak lehetnek áttört vagy egybefüggő le­mezek. A húzókamrán belül, .az üvegolvadék felületé­nek közelében vannak elhelyezve a 2ö, 26 fő­hűtőszerkezetek, .amelyek arra szolgálnak, hogy meggyorsítsák a hűtőszerkezetek között felfelé áthaladó üvegszalag megszilárdulását. A húzó­kamrában magasabb szinten 28 és 29 járulékos hűtőszerkezetek vannak elhelyezve, amelyek to­vább elősegítik az üvegszalag lehűlését. A fő-és járulékos hűtőszerkezetek hűtőosövekből áll­nak, .amelyeken keresztül hűtőközeg, általában víz van keringetve. Az üvegszalag fokozatosan lehűl miközben felfelé áthalad a húzókamrán és hőkezelőaknán, és ennek következtében a szalagot alkotó üveg­anyag viszkozitása fokozatosan megnövekszik. A rajzon feltüntettük azokat a helyeket az üveg­szalag pályája mentén, ahol az üveg viszkozi­tása 107 ' 6 poise, ill. 1013 poise értékű. A síküveg húzása közben a húzási tartomány­ban jelenlevő gáznemű atmoszféra intenzív he-10

Next

/
Thumbnails
Contents