164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
164429 ? 8 előidézzük. Lényeges, hogy az üvegszalag pályájának abban a részében, amely az említett viszkozitási értékhatárok i(107 > 6 és 10 13 poise) között van, legalább egy olyan pálya van a 5 szalagra keresztirányban, amely mentén a gázkiszorító erőt periodikusan kifejtjük. Más szavakkal, olyan gáz-kiszorítóerőt hozunk létre, amelyet egy ideig fenntartunk, majd legalább részben csökkentünk, azután ismét kifejtjük és 1° ismét legalább részben -csökkentjük, stb. E gázkiszorítóerő periodikus kifejtése révén gázmozgás jön létre az üvegszalagon keresztirányban, és ez a mozgás fluktuál. Más szavakkal az erő által létrehozott gázmozgás mértéke nem 15 egyenletes, ihanem felváltva növekvő és csökkenő. A legfontosabb tényező, hogy gáz-üszorítóerő van jelen amelyet felváltva fenntartunk, majd legalább részben csökkentünk. Ennek az ismételt erőkifejtésnek az a jelentősége, hogy az 20 üvegszalag környezetében uralkodó körülményeket -megváltoztatja abban a tartományban, ahol az erőt kifejtjük. Következésképpen, olyan állandó állapot, amely hőmérséklet-maximumot vagy hőmérséklet-maximumokat idézne elő az 25 üvegszalag pályáján keresztben, meghatározott peremmenti tartományban vagy tartományokban, nem jöhet létre, mint ahogy létrejönne például, ha egy irányban konstans vagy folyamatos gázkiszorító erőt fejtenénk ki. Előnyös ha a gázkiszorító erőt periodikusan, a szalag pályája mentén legalább egy olyan zónában fejtjük ki, ahol az üveg viszkozitása nem kevesebb, mint 1010 poise. og A találmány révén különösen hatékonyan kiküszöbölhetők a sötét sávok, ha a gázkiszorító erőket legalább égy olyan zónában fejtjük ki, ahol az üveg viszkozitása 1010 poise, vagy annál több. 40 A találmány egy foganatosítási módja értelmében, amelynél az üvegszalagot függőleges hőkezeloaknában felfelé történő haladása közben hűtjük, amely hőkezelőakna keresztmetszetét alul az üvegszalag számára bevezetőrést meg-45 határozó módon lokálisan csökkentjük, a gáz kiszorító erőt periodikusan, a 'bevezetőrésben fejtjük ki. Azt tapasztaltuk, hogy a sötét sávok előfordulása a legkönnyebben kiküszöbölhető, ha a gázkiszorító erőt ebben a helyzetben fejt-50 jük ki. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a komplex gázáram-rendszer létrehozásában a húzókamra közvetlen, szomszédos részében az ott fellépő turbulens áramlásokkal kölcsönhatásban résztvevő természetes léghuzat-55 áramok nagy sebességgel rendelkeznek az említett belépőrésben, a gázáramlás útjának helyi szűkületé miatt. az jellemző, hogy az üvegszalag pályája mentén legalább egy olyan zónában, ahol az üveg viszkozitása nem kevesebb, mint 107> 6 poise és nem több, mint 1013-on poise, legalább egy irányban, periodikusan gázkiszorító erőt fejtünk ki az üvegszalag pályájára keresztirányban, és ezáltal a gázok fluktuáló mozgását hozzuk létre az üvegszalagra keresztirányban. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha ilyen gázmozgást hozunk létre abban a tartományban, ahol az üveg viszkozitása az előbbiekben meghatározott hatánok között van, ez a mozgás jelentős mérvű kedvező hatást gyakorol a síküveg felületminőségére. A valóságban azt találtuk, hogy ez a mozgás meggátolta vagy csökkentette a sötét sávok előfordulását, amelyeket a korábban ismert korrekciós intézkedések alkalmazása révén nem sikerült kiküszöbölni. Ez, a találmányunk révén elérhető eredmény teljesen újszerű. Érthető módon az eddigiek során, amikor arra törekedtek, hogy javítsák a körülményeket abban a gázatmoszférában, amelyen keresztül az üveget húzzák, a figyelmet elsősorban azokra a tartományokra fordították, ahol az üvegszalagot alkotó üveganyag viszkozitása igen alacsony. A legtöbb üveghúzási eljárásnál az üveg viszkozitása a szalagképzés kritikus tartományában, a húzókamra alsó részében lényegesen kevesebb, mint 107 ' 6 poise. Eltérően a korábban javasolt és az előbbiekben vázolt korrekciós intézkedésektől, amelyek az üvegszalagot alkotó üveganyag legforróbb tartományában fellépő jelenségekkel kapcsolatosak, a találmány szerinti eljárás az üvegszalag környezetében a szalag kialakulásának későbbi fázisában foganatosítandó beavatkozást igényel. A találmány szerinti eljárás számos foganatosítási módja esetében ez a beavatkozás — amint azt a későbbiekben példákkal is illusztráljuk — éppen a hőkezelőaknában történik. A találmány révén elért eredmények arra engednek következtetni, hogy a zavaró sötét sávok formájában jelentkező hibák, amelyeket eddig lehetetlen volt elkerülni, részben, vagy főként azon komplex gázáram-rendszerek a hátasának tulajdoníthatók, amelyek a húzókamra felső részében keletkeznek az előbbiekben már említett turbulens áramok és természetes léghuzat-áramok kölcsönhatása következtében. Azonban a sikeres eredmény pontos oka nem ismeretes teljes bizonyossággal. A találmány további előnye, hogy mivel az említett sötét sávok előfordulása általában erőteljesebb, ha a húzási sebesség nagyobb, a találmány szerinti eljárás alkalmazása adott üveghúzó berendezésnél azzal az előnnyel jár, hogy — az egyéb feltételek változatlanul hagyása mellett — adott minőségi síküveget nagyobb sebességgel lehet előállítani. A gazkiszorító erők kifejtésé a találmány értelmében elősegíti a hirtelen hőmérsékletváltozások kiküszöbölését az üvegszalag pályájának teljes szélességében, vágy e pályának abban a részében, ahol az ismertetett gázmozgást A találmány olyan eljárásra is vonatkozik, amelynél, mint már említettük az üvegszalagot függőleges hőkezeloaknában felfelé történő haladása közben hűtjük, amely hőkezelőakna keresztmetszetét alul az üvegszalag számára bevezetőrést meghatározó módon lokálisan csökkentjük, a gázkiszorító erőt periodikusan, a függőleges hőkezelőaknában legalább egy zóná-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
