164425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás virusos vagy mikoplazmás megbetegedések elleni gyógyszerkészítmények előállítására

7 164425 8 fajsúlya kb. 1,12. Ez az anyag egy tiszta, szín­telen, jellemző enyhe szagú, viszkózus folyadék, amely vízben, alkoholban, acetonban és külön­féle glikolokban oldható. Nem oldódik éterben és alifás szénhidrogénekben, viszont az aromás szénhidrogénekben oldható. A találmány szerint elő,állított készítmények farmakológiai és klinikai kísérletek során hatá­rozottan kimutatható előnyös hatásokat -mutat­tak, mind rosszindulatú tumor befolyásolása, mind pedig vírusos megbetegedések gyógykeze­lése terén. Inoperabilis tüdő- és egyéb, például méhtumorok esetében a dibenzil és dibenzoil­peroxid hatóanyagot tartalmazó készítményekkel való kezelés hatására az esetek többségében a tumor fejlődése 6—18 hónapos időszakon át megállt, a tünetek visszafejlődtek és a fájdalmak megszűntek vagy jelentősen csökkentek. Vírusos fertőzések különböző fajtái (mint vírusos tüdő­gyulladás, hepatitis, parotitis) gyógykezelése mind emberen, mind szarvasmarhákon és serté­seken kiváló eredményekkel járt; ugyancsak eredményesen alkalmaztuk a készítményt száj-és körömfájás megbetegedések esetében is. Em­beren, inoperabilis tüdőrák esetében 13 szemé­lyen folytattunk 18 hónapig tartó kísérletet; 6 személynél számottevő javulást nem tapasztal­tunk, 4 személyen 6—12 hónapi javulás és a tünetek lényeges enyhülése után a betegség is­mét progrediált, 3 személynél tartós javulás és a munkaképesség helyreállása volt tapasztal­ható. Operált tüdőrákos betegeken 12 hónapig folytatott kísérlet során 22 esetben gyógyulás volt megállapítható, áttételek nem léptek fel, 1 betegen áttétel fellépett, de állapota nem rom­lott, 1 beteg a kísérlet folyamán meghalt. Neu­rolymphomatosis esetében a kezeletlen csoport 22,8%-os mortalitásával ellentétben a csupán di­benzilt tartalmazó készítménnyel kezelt csoport­ban 5,6%, a dibenzoilperoxidot tartalmazó ké­szítménnyel kezelt csoportban 3,4%, a két ható­anyag kombinációját tartalmazó készítménnyel kezelt csoportban pedig 2,6% mortalitás volt tapasztalható. Ezek az eredmények mutatják a benzil és dibenzoilperoxid szinergetikus hatását és összhangban állnak az egéren ascites-carci­nomával és adenocarcinomával folytatott farma­kológiai kísérletek kedvező eredményeivel. A találmány szerinti eljárás különösen elő­nyös kiviteli módjait az alábbi példák szemlél­tetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre semilyen szempontból nincsen az alábbi konkrét kiviteli alakokra korlátozva, emellett az alábbi példákban megadott mennyiségi ará­nyok is viszonylag széles határok között vál­toztathatók a találmány keretében. 1. példa: Az (I) és (II) vegyületeket tartalmazó, orális beadásra alkalmas készítmények előállítása Valamely zsíros olajat vagy olajsav-etilésztert 80 C° körüli hőmérsékletre melegítünk, majd élénk mechanikai keverés közben 1—4 súly% benzilt és ezt követően 0,5—2 súly% száraz di­benzoilperoxidot adunk hozzá. Az elegyet 80 C° hőmérsékleten 15 percig keverjük, ez alatt 5 a két hatóanyag teljesen oldódik. Az oldatot ezután lehűtjük; ezzel kész az orális beadásra alkalmas folyékony halmazállapotú készítmény. A kapott oldatot kívánt esetben kapszulákba töltjük. 10 A fenti eljárás során dolgozhatunk az említett 80 !C°-nál alacsonyabb, például 70 C° hőmér­sékleten is, ez esetben .azonban ügyelni kell arra, hogy az említett hatóanyagok teljes oldó­dásához jóval hosszabb ideig tartó keverésre 15 van szükség. 2. példa: Intramuszkuláris vagy szubkután injekció 20 céljaira alkalmas készítmény előállítása a) Az orális beadás céljaira fent ismertetett módon készített oldat lehűtött állapotban né­hány napig, pl. 4 vagy 5 napig tartó állás után 25 felhasználható kis adagolásban intramuszkuláris vagy szubkután injekció céljaira is. Az oldat előállítása során az említett két vegyületet egyenként 0,5—2% koncentrációban, 3% benzil­alkohol hozzáadásával, mechanikai keverés köz-30 ben oldjuk. Az oldandó anyagok teljes feloldódás után — amihez kb. 5 perces keverés elegendő — az oldatot lehűtjük és a lehűlt oldathoz élénk ke­verés közben hozzáadunk 3% benzilalkoholt. 35 Az így kapott oldatot azután leszűrjük, fio­lákba vagy ampullákba töltjük és ezeket 4—5 napig állni hagyjuk. Ezután az oldat felhasz­nálható szubkután vagy intramuszkuláris injek­. ció céljaira. Az elkészített oldat tárolása 0 C° és 5 C° közötti hőmérsékleten történik. A fent leírt oldat előállítható keverés közben szobahőmérsékleten is — adott esetben még a fent megadottnál nagyobb hatóanyagtartalom-45 mai is, — de ilyen esetekben lényegesen huza­mosabb ideig tartó l(pl. 2 órai) keverésre van szükség. Az így elkészített oldatot aszeptikus körülmények között megfelelő edényekbe tölt­jük és hűtéssel tárolhatjuk. 50 3. példa: Intravénás beadásra alkalmas készítmény előállítása 55 Oldószerként polietilénglikol (200) és polioxi­etilén-szorbitán-monooleát i(Tween 80) 1 :1,5 arányú elegyét alkalmazzuk. Ehhen az elegyhez 1 súly% dioktil^sziulfoborostyánkősav-nátrium-60 sót adunk. Az így kapott viszkózus folyadékhoz keverés közben pl. 0^2—2 súly% dibenzoilper­oxidot és 0,2—2 súly% benzilt adunk. A ható­anyagok oldódása szempontjából nem lényeges, hogy milyen sorrendben adjuk az oldószerhez 65 az egyes anyagokat. A fenti módon elegyített 4

Next

/
Thumbnails
Contents