164415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beton vagy habarcs gyárszerű előállítására

164415 5 6 egyben azt is, hogy az átömlött anyag a 3 fogadótérben valóban szabad rézsűszögű prizmaként helyezkedjék el. A szabad rézsűszögű prizma kialakulása so-5 rán — az anyag szétterülése közben — fölösleges nedvességtartalmát automatikusan elveszíti azáltal, hogy a 3 fogadótér lejtős 6 fogadófelülete a nedvességet a legmélyebb részénél elhelyezkedő víztelenítő 7 gyűjtőrendszer felé 10 tereli. Így az anyagprizma 11 szélső zónái a csepegővíztől mentesekké válnak. Kísérleteink szerint a szokásos építőipari adalékanyagok általában 35° és 45° közötti rézsűszöggel állnak meg, míg a kb. 65° és 80° 15 közötti rézsűszögű 10 centrális zónában jön létre, az a nedves belső mag, amelyen keresztül az anyag nedvességtartalmának tekintélyes része közvetlenül a 6 fogadófelület legmélyebb része felé törekszik. Ily módon a nedvesség 20 nagy része már el.sem jut a 6 fogadófelületnek a 11 szélső zónák alatti résziéire, és így e szélső szakaszokon a 6 fogadófelületnek csupán a nedvességtartalom egy csekély részét kell a 7 gyűjtőrendszer felé továbbítania. 25 Tapasztalataink szerint a 10 centrális zóna két oldalán elhelyezkedő 11 szélső zónák az eredeti víztartalomnál lényegesen kisebb víztartalmúak, és így aránylag rövid tartózkodási idő után a 8 anyagürítőkön keresztül a kellő 30 mértékben már víztelenített anyag közvetlenül mérlegrendszerhez továbbítható. Ügy találtuk, hogy a 11 szélső zónákban levő anyagot a 8 anyagürítőkön keresztül váltogatva érdemes üríteni, mert így mindig elegendő idő marad arra, hogy a nemkívánt nedvesség a 6 fogadófelület lejtése folytán a 7 .gyűjtőrendszer felé továbbítódjék. Célszerűen váltakozva történik a silók egyes részcelláinak föltöltése és kiürítése is, A 9 perem kialakítása azért bizonyult célszerűnek, mert ez megakadályozza, hogy a 6 fogadófelületen összegyűlő nedvesség a 8 .anyagürítőbe és ezen keresztül a mérlegrendszerre tudjon jutni. 45 A 7 gyűjtőrendszer által összegyűjtött víz eltávozását valamilyen ismert módon, pl. szifonnal vagy vákuumozással lehet siettetni. Emellett érdemes gondoskodni az 1 részcellák fűtéséről is, és ezt legelőnyösebben a 4 terelőfenék-50 bői a 2 tárolótér belseje felé irányuló gőztűkkel valósíthatjuk meg. Az ilyen fűtés esetén a kondenzvíz a többi nedvességgel együtt távozik el, és nem befolyásolja a beton előírt vízcementtényezőjét. 55 A 10 centrális zónában kialakuló belső mag időszakonkénti eltávolítása is szükségessé válhat, és ennek érdekében a 7 gyűjtőrendszerbe célszerű egy vagy több ürítőszerkezetet is beépíteni. az eddig ismert hasonló módszerekhez viszonyítva számos előnnyel rendelkezik. Ezek legfontosabbja, hogy a vizes osztályozás eddigi költségességét csökkenti, valamint nehezen való téliesíthetőségét szünteti meg. Annak folytán, hogy az osztályozás számára .amúgyis szükséges silócellákból közvetlenül a mérlegrendszerre és onnan a keverőgépekhez jut az anyag, az általunk kifejlesztett technológia minden eddiginél gazdaságosabbá válik. Külön előny, hogy a módszerünkkel készített beton vízoementtényezője gyakorlatilag állandó, mert a fogadófelület speciális kiképzése folytán az adalékanyag víztartalma szabatosan kézbentartható. Kedvező az is, hogy a többszöri tárolás elmarad, ezáltal a technológiai folyamat rövidebbé válik, és számos olyan költséges berendezés elhagyható, ami a beruházási és üzemeltetési összegeket egyértelműen csökkenti. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon a találmány szerinti berendezés egy silójának részcelláját tüntettük fel vázlatos, függőleges hosszmetszetben. Mint az ábrán látszik, az 1 részcéllá a felső 2 tárolótérből és az alatta elhelyezkedő alsó 3 fogadótérből áll. A '2 tárolóteret és a 3 fogadóteret a 4 terelőfenék választja el egymástól, amely egyben a 2 tárolótér alját is képezi. A 4 terelőfenék közepén van az 5 áteresztő rés, amely a 4 terelőfenék legmélyebb részén helyezkedik el. A 3 fogadótér alja, a 6 fogadófelület ugyancsak lejtős kiképzésű, és legmélyebb részén az 5 áteresztő rés alatt helyezkedik el a 7 gyűjtőrendszer, amely a 6 fogadófelületen felfogott vizes adalék nedvességtartalmának elvezetésére szolgál. Az 5 áteresztőrés széleitől kiinduló két-két ferde szaggatott vonalat láthatunk az ábrán. A két meredekebbik szaggatott vonal jelenti az áthullott és természetes rézsűszöggel prizmává szétterülő anyaghalmaz nedves belső magját, míg ettől jobbra és balra a szárazabb anyag helyezkedik el. Ezért a 8 anyagürítők a 6 fogadófelület ezen szélső szakaszain helyezkednek el. A 8 anyagürítők előnyösen változtatható magasságú 9 peremmel vannak ellátva. Az anyag nedvességtartalmától függően leihet megválasztani, hogy a 9 perem milyen mértékben nyúljék, ki a 6 fogadófelület síkjából. A természetes rézsűszögű anyagprizma na•gyobb nedvességtartalmú 10 centrális zónája a tapasztalat szerint 65—80°-os rézsűszögű. A tőle jobbra és balra elhelyezkedő 11 szélső zónák határoló síkját az adalékanyag szemnagyságától és kohéziójától függő természetes rézsűszög határozza meg. A tapasztalat szerint a 4 terelőfenékben kialakított 5 áteresztő rés nagy szélességi méretű kell hogy legyen. Ez azért fontos, hogy a 2 tárolótérben átboltozódás ne következhessek be. Az 5 áteresztőrés nagy szélessége biztosítja Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás beton vagy habarcs gyárszerű előállítására vizesen osztályozott adalékanyagból, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60