164407. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, célszerűen televízió vevőkészülékhez
SZABADALMI 164407 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY |Ä| Bejelentés napja: 1969. X. 22. (EE—1724) Nemzetközi osztályozás: H 01 j 21/20; H 01 j 19/78 ^NT Közzététel napja: 1973. IX. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1975. XI. 29. Feltalálók: Kereikes Béla gépészmérnök, Rajna István technikus, Tordai Tamás villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Elektroncső, célszerűen televízió vevőkészülékhez í A találmány hő hatására működő kapcsolóval ellátott elektroncsőre és az ilyen csővel ellátott készülékre vonatkozik. Ismeretes, hogy a televízió készülékekben használatos korszerű elektroncsövek oxidkatóddal vannak ellátva. Az oxidkatód egy ún. magfémből és erre felvitt emissziós rétegből áll, amely kb. 800 C° üzemi hőmérsékleten nagy mennyiségű elektront képes magából kibocsátani. Az emissziós réteg összetétele célszerűen báriumoxid és stronciumoxid egyenlő arányú elegye. E rétegnek az a tulajdonsága, hogy ohmikus ellenállasa hidegen igen nagy, félmeleg állapotban közepes, de üzemi hőmérsékleten mar elhanyagolhatóan kicsi. Ezért üzem köziben a rétegen keresztül haladó áram, amelyet az elektroncső katódáramának nevezünk, nem is melegíti fel a réteget. A katód működéséhez szükséges üzemi hőmérsékletet az ún. indirekt fűtésű csöveknél egy külön fűtőtesttel, a direkt fűtésű csöveknél pedig a magfémen áthaladó ún. fűtőárammal állítjuk elő. Az oxidkatód működésénél zavaró jelenségek lépnek fel a bekapcsolást követő pillanatokban, nevezetesen akkor, amikor a katód még csak „félmeleg" állapotban van, de már emittál. Ekkor ugyanis az emissziós réteg ohmikus ellenállása még viszonylag nagy, és így a rajta keresztül már meginduló katódáram jelentősen felmelegítheti. Tapasztalat szerint ez az effektus 10 15 20 25 30 nem egyenletesen jelentkezik a katód egész felületén, hanem csak egy részén. Ennek az a valószínű magyarázata, hogy a katód felületének emittáló képessége nem egyenletes, amiért is azok a helyek, ahol az elektronemisszió már félmeleg állapotban meg tud indulni, átmenetileg az egész katód terhelését igyekeznek felvenni, és így olyan nagy fajlagos katódterhelés áll elő, ráadásul félmeleg állapotban, amely az emissziós massza leválását okozza. Egyenirányító csövekben az ilyen jelenség a katód és anód közötti átütések formájában jelentkezik. A most leírt káros effektusok kiküszöbölésére ismert eljárások szerint az emissziós rétegnek a magfémhez való tapadását növelik pl. úgy, hogy az emissziós rétegbe fémport kevernek, vagy egy másik eljárás szerint feldurvítják a magfém felületét. Ezek a megoldások azonban nem küszöbölik ki az emissziós réteg alapvető fizikai tulajdonságát, tudniillik a félmeleg állapotban való nagy ohmikus ellenállását és az ezzel járó káros jelenséget. Ha a bekapcsolási jelenségeket a készülék, vagy még inkább a televízió-néző szempontjából tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a bemelegedési idő alatt nemcsak hogy nincs szükség a csövek katódáramára, hanem az egyenesen kellemetlen is. A felmelegedés ideje alatt ugyanis a csövek elégtelen fűtése miatt a készülék áramköri egyensúlya még nem áll helyre, 164407
