164405. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfejtőszerszám

164405 5 6 rülmények között hibaként lennének csak értékelhetők. Különösen arra kell ügyelni, hogy a 21 főszabályozószelep 22 vezértolattyú ja úgy legyen kialakítva, hogy az mindegyik vezérlő állásban megmaradjon mindaddig, amíg akár az egyik 23 vezérdugattyú, akár a másik 24 vezérdugattyú nyomás alatt van. A 3. ábrán látható kiviteli példa sok tekin-1 tétben megfelel az 1. és 2. ábrákon látott kiviteli példáknak. A következőkben az azonos funkciókat betöltő szerkezeti elemeket — a lehetőséghez mérten — azonos hivatkozási számokkal jelöljük meg. A 3. ábrán látható kőzetfejtőszerszám szerkezetében a 10 henger 10c szakaszán egy 41b levegőbeömlő-nyílást képeztünk ki, amelyben egy visszacsapó szelep van beépítve, amely lehetővé teszi azt, hogy a 10 henger 10c szakaszába levegő áramoljék. Ennek következtében a dugattyúnak elülső szakasza légszivattyúként viselkedik, amely a henger elülső szakaszát állandóan nagyobb nyomás alatt tartja, mint a környezeti atmoszférikus nyomás, úgyhogy a fejtőszerszám ütési munkát kifejtő környezetéből por nem juthat be a hengertérbe. A tiszta levegő a henger hátoldali tartományából azonban bejut a hengerbe. Rendes körülmények között a fejtőszerszám balra mutató irányban, a 45 peremre üt rá, miközben a szerszám az ütés alkalmával a kőzethez, vagy a feltörni kívánt felülethez nyomódik hozzá. Annak érdekében, hogy a szerszám üresjárati ütéseit is biztosíthassuk, a vésőhöz egy 44 ütközőt alkalmaztunk, a 10 henger 10b szakaszához pedig egy lökéscsillapítást végző 43 mentesítő vezetéket csatlakoztattunk, melyben egy olyan lökéscsillapító van elhelyezve, amely a 11 dugattyú energiáját felemészti. Az 1. és 2., valamint 3. ábráik segítségével bemutatott és fentebb leírt berendezést alacsony nyomáson működtetett berendezésnek tekinthetjük. A berendezés működtetésének van egy másik módja is, amelyet impulzuskapcsolás útján történő működtetésnek nevezhetünk. Ez a következőképpen történik: Ennél a működtetési módnál (lásd a 3. és 4. ábrákat) a 10 hengerben van kialakítva a lOd kamra, melynek valamivel kisebb az átmérője, mint a gyűrű alakú 10a főkamránák. A kőzetfejtőszerszám működtetése alkalmával a 22 vezértolattyút a 11 dugattyú löketének végén át kell kapcsolni. Á találmány szerinti megoldásnak megfelelő kiviteli példában ez úgy zajlik le, hogy a lOd kamrában nyomáskülönbséget hozunk létre. Ez a nyomáskülönbség — amint a 4. "ábrából látható — a nyomást közvetítő közeget vezető 46 vezeték segítségével közvetlenül gyakorolhat .hatást a 22 vezértolattyúra, vagy esetleg _a 30 szabályozószelepre, amely a 46a vezeték révén (lásd a 3. ábrát) a 10 hengerben kialakított lOd kamrával van öszszeköttetésben. A szerszám üzembehelyezéséhez a 22 vezértolattyút egy segéddugattyú vagy valamilyen rugós szerkezet segítségével (ezt a rajzon nem ábrázoltuk) bálra, tehát a 4. ábrán látható állásba visszük, s ennek következtében a munkafolyamat a fentebb már leírt normális körülmények között és módon indul meg. A 21 főszabályozószelepben levő 22 vezértolattyú a nyomást közvetítő közeget szállító 48 és 49 csővezetéken át — melyek a 10 hengerben kialakított gyűrű alakú 10a ifőkamrálhoz csatlakoznak — hidraulikus úton egyensúlyban van. A 11 dugattyú visszafelé irányuló löketének végén a 22 vezértolattyú az 1., 2. és 3. ábrák útján bemutatott átkapcsolása a gáz nyomásának növekedése révén következik be és all dugattyú löketét elölről kezdi, mi mellett a nyomást közvetítő közeg a 49 vezetéken át távozik. A dugattyú munkalöketének egy része után a nyomást közvetítő közeg eltávozása az elfolyónyíláson (keresztül olyan mértékben következik be, hogy a dugattyú a lökéscsillapítást végző, kisebb átmérőjű lOd kamrába halad. A kiáramló nyomóközeg ezután a 46 vezetéken keresztül, a 22 vezértolattyú házának jobboldali 24a kamrájába áramlik, vagy pedig a 46a vezetéken át a 30 szabályozószelephez folyik, aszerint, hogy a berendezés hogy van kialakítva. Ezután a 22 vezértolattyú balfelé mozog. A felesleges nyomóközeg az 50 vezetéken át távozik. Az 50 vezetékbe van beépítve a beállítható 51a fojtószelep, amely lehetővé teszi azt, hogy a 46 vezetékben a nyomást szabályozni lehessen. Annak érdekében pedig, hogy az energiaveszteségeket el tudjuk kerülni, a 46 és 48 vezetékek átmérőjét nagyobbra választottuk. Ezen túlmenően azonban a szelep működtetésére szolgáló, kiáramló, nyomást közvetítő közeg nyomása, megközelítően éppen akkora, mint a nyomást közvetítő közeg nyomása normális kiáramláskor. A szerszám be- és kikapcsolását végző kapcsoló-berendezésben egy be- és kikapcsolószelep van a 26 főtápvezetékben elhelyezve — amint az 5. ábrán is látható — de lehet egy 53 kikapcsolószelep is az indítást vezérlő 32 vezetékbe beépítve — -amint ezt viszont a 6. ábra mutatja. A nyomást létesítő közegként alkalmazott gáz helyett lehet a 13 kamrát egyéb, összenyomható közeggel, például valamilyen folyadékkal is megtölteni. Ebben az esetben — ha például a szerszámot hidraulikával működtetjük — előnyös, ha mindez, mind pedig a szerszám működtetésére szolgáló közeg azonos. Szabadalmi igénypontok: 1. Nyomást közvetítő közeg útján működtetett, hengerdugattyúval összeépített kőzetfejtőszerszám, azzal jellemezve, hogy a berendezésben a hengerhez csatlakozó nyomásváltozást érzékelő, főszabályozószeleppel (21), ebben levő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3