164403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rovarok metamorfózisát szabályozó szteroid hormonok előállítására
9 164403 10 ten, csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A desztillációs maradékot metanol és aceton 1 : 5 arányú ©legyéből többször kikristályosítjuk, amikor kromatográfiásan egységes anyagot kapunk. Az ily módon előállított krusztekdizon l(ekdiszteron) az előzőekben leírt fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. A kristályos (T) termék vízoldhatatlan részét, amely még nedves, 50 C° hőmérsékletű metanolban oldjuk. Az oldatot ezután szobahőmérsékletűre hűtjük, a kivált kristályokat >(B) szűréssel elkülönítjük. A metanolos szűrlet, amelyből a B terméket állítottuk elő, a kromatográfiás analízis szerint krusztekdizont és ekdizont tartalmaz. Az ekdizon elkülönítésére a szűrletet alacsony hőmérsékleten (35 C°), csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a száraz desztillációs maradékot desztillált vízből többszöri kikristályosítjuk. Kromatográfiásan tiszta anyagot legalább háromszori átkristályosítás után kapunk. 7,5 g desztillációs maradék tisztításához 1500 ml víz szükséges. Az anyag végső tisztítását csökkentett nyomáson kivitelezett szárítás és etilacetátból történő 'kifcristályosítás jelenti. Az így előállított ekdizon 230—240 C° hőmérsékleten olvad, és az előzőekben megadott fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. Az előző lépésből származó oldhatatlan, 15 g súlyú maradékot (B) először metanolból (50 ml), majd ezt követően 1% vizét tartalmazó metanolból kikristályosítjuk, és az eljárást addig ismételjük, míg kromatográfiásan tiszta anyagot nem kapunk. Az így előállított vegyület a makiszteron A, kémiai tulajdonságai az előzőekben megadottakkal megegyezők. A különböző kristályosítási lépésekből származó anyalúgokat egyesítjük és csökkentett nyomáson, 35 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten szárazra pároljuk. A desztillációs maradékot (D) a C szilárd termékkel egyesítjük, metanolban oldjuk, és az oldatot csökkentett nyomáson, alacsony hőmérsékleten szárazra pároljuk, majd az így kapott desztillációs maradékot (E) egyesítve a további kristályos (T) termékekkel, vagy e nélkül, a 2. példa szerint újra feldolgozzuk. A találmány egyik előnyös megvalósítási változata szerinti a D desztillációs maradékot (21 g) 50 g 0,05—0,2 mm szemcsenagyságú szilikagéllel elkeverjük, és 600 g hasonló szilikagéllel készült oszlopra öntjük. Először 99 :5 arányú kloroform-metanol eleggyel eluálunk. Ezeknek az eluátumoknak a desztillációs maradékát kidobjuk. 1 liter 9 : 10 arányú kloroform-metanol eleggyel nyert négy eluátumot ledesztillálva szilárd terméket kapunk, amely a vékonyrétegkromatográfiás analízis szerint egy új anyagot tartalmaz, és zöld színű foltként jelentkezik a kromatogramon. A kapott száraz anyaggal a fenti kromatográfiás eljárást, 95 :5 arányú kloroform-metanol eleggyel eluálva, addig ismételjük, amíg tiszta anyagot nem kapunk. Az eluátumokat szárazra desztilláljuk, a desztillációs maradékot etilacetátból kikristályosítjuk. Az előállított, muriszteronnak elnevezett anyag olvadáspontja 227—230 C°. Infravörös spektrumában (KBr) 3600—3200, 1660 és 1630 crn^-es 5 hullámhosszúságokon maximumok figyelhetők meg. Ultraibolya tartományban (MeOH) 236 ingnál van maximum; O. D. 0,994, 52,58 ml (e = = 9050). [aI20 D = -)-49,6 o ±l o (e=l,02, piridiriben). 10 3. példa; 0,15 g, a 2. példa szerinti eljárással előállított krusztekdizont (ekdiszteron) 5 ml vízmentes pi-15 ridiriben oldunk, és szobahőmérsékleten, 24 órán át 2 ml ecetsavanhidriddel kezeljük. Az oldatot ezután jéghideg vízbe öntjük, a keletkező csapadékot szűréssel elkülönítjük az oldatból, majd megszárítjuk, és etilaeetát/n-hexán elegyéből 20 többször átkristályosítjuk. 0,056 g kristályos, szilárd anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 153—157 C°, és amely ekdiszteron-triacetátnak bizonyul. 25 Analízis: C33H50O10• rljO-ra számított: C 63,46 H 8,33%, mért: C 63,64 H 8,36%. 30 [a]20 D = +59°'±'l° (c=l, metanolban). (Aust. J. Chem., ,22, 1045 {1969] szerint: a hemihidrát olvadáspontja 198,5—199 C°, [a]20 D = +59°.) 4. példa: 35 Makiszteron-triacetát 0,2 g, a 2. példa szerinti eljárással előállított makiszteront, mint a krusztekdizont, az elő-40 zőekben leírt eljárás szerint kezelünk. Etilacetát/n-^hexán elegyből történő kristályosítással 0,15 g makiszteron-triacetátot kapunk, amelynek olvadáspontja 237 >C° {Tet. Lett. 3888 (1966) 210—213 C0 ]. 45 Analízis: C34H520io-re számított: C 65,80 H 8,38%, mért: C 65,38 H 8,40%. 50 [ct]20 D = +74° ± 1° (c=l, metanolban). 5. példa: Ekdizon-triacetát 55 A 3. példa szerinti eljárást ismételjük meg úgy, hogy 0,1 g, a 2. példa szerinti eljárással előállított ekdizont kezelünk. 60 A keletkező terméket szilikagélen kromatografáljuk, úgyhogy 99 : 1 arányú kloroform-metanol eleggyel eluálunk. Az egyes frakciókat egyesítjük, majd hexáriból történő kikristályosítás után 45 mg amorf, szilárd terméket ka-65 punk, amelynek olvadáspontja 85—98 C°. 5
