164399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás o-oxadiazolil-tiofoszforsav-származékok előállítására és az ezeket hatóanyagként tartalmazó kártevőirtószerek
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. III. 16. (Cl—1217) Svájci elsőbbsége: 1971. III. 17. (3930/71) Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975. X. 31, 164399 Nemzetközi osztály ázás: A 01 n 9/00; C 07 d 85/52 Feltalálók: Dr. Böhner Beat vegyész, Binntngen, Mayer Willy oki. vegyész, Basel, Svájc Tulajdonos: CIBA—GEIGY AG. oég, Basel, Svájc Eljárás o-oxadiazolil-tiofoszforsav-származékok előállítására és az ezeket hatóanyagként tartalmazó kártevőirtószerek A találmány o-oxadiazolil-tiofoszforsav-származékok előállítására szolgáló eljárásra és ilyen vegyületeket hatóanyagként tartalmazó kártevőirtószerekre vonatkozik. Az o-oxadiazolil-tiofoszforsav-származékok az 5 (I) általános képletnek felelnek meg. A képletekben Ri 1—4 szénatomos alkil-, vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoportot, 10 R2 1—4 szénatomos alkilgyököt, R3 pedig 1—5 szénatomos alkil-, fenil- vagy benzilgyö'köt jelent. Az Ri, R2 és R 3 szubsztituensekre számításba 15 jövő alkil- és alkoxiláncok elágazó- vagy egyenesláncúak lehetnek. Ilyen gyökök példáiként többek között metil-, metoxi-, etil-, etoxi-, propil-, propoxi-, izopropil-, n-, i-, szék. és tercbutil-csoportok említhetők. 20 Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű hidroxioxadiazolt egy (III) általános képletű f oszf orsavhalogeniddel savmegkötőszer jelenlétében reagálta- 25 tunk, vagy valamely (II) általános képletű hidroxioxadiazol sóját egy (III) általános képletű foszforsavhalogeniddel reakcióba hozzuk. A (II) és (III) képletekben Ri, R2 és R3 az 30 (I) általános képletre megadott jelentéssel rendelkeznek, Hal pedig F, Cl, Br vagy J, különösen pedig klór- vagy brómatomot jelent. A (II) általános képletű hidroxioxadiazolok sóiként a találmány szerinti eljárásnál például egyértékű fémek sói, különösen az alkálifémsók jönnek tekintetbe. Savmegkötőszerekként például a következő bázisok jönnek számításba: tercier aminők, így trietilamin, dimetilanilin, piridin, piridinbázisok; szervetlen bázisok, így alkáli- és földalkálifém^hidroxidok és karbonátok, előnyösen nátrium-és káliumkarbonát. Előnyös a reakciót valamely közömbös oldószerben végrehajtani. Erre a célra például a következő anyagok alkalmasak: aromás szénhidrogének, így benzol, toluol, benzin, klórbenzol, poliklórbenzolok, brómbenzol; 1—3 szénatomos klórozott alkánok; éterek, így dioxán, tetrahidrofurán; észterek, így ecetsavetilészter; ketonok, így metiletilketon, dietilketon; nitrilek, így acetonitril. A (II) általános képletű vegyületek részben ismert anyagok. E vegyületek például a Comp. Rend. 26 (1), 174—177 (1965); G. Baccar és F. Mathis által leírt eljárás vagy az 1. és 2. pontokban ismertetett reakcióvázlatok szerint állíthatók elő. E reakcióvázlatok vegyületeiben előforduló R3 szubsztituens jelentése megegyezik az (I) általános képletnél megadottakkal. 164399
