164398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9,10-dihidro-9,10-etano-antracének előállítására

164398 13 14 vak pl. a borkősav, di-o-'toluil-borkősav, alma­sav, mandulasav, kámforszulfonsav, vagy kina­sav d- és 1-alakjai. Előnyösen a hatékonyabb an­tipódot különítjük el. A találmány szerinti eljárás reakciói kivitele­zésre célszerűen olyan kiindulóanyagokat alkal­mazunk, amelyek a bevezetésben példaképpen említett vagy különösen kiemelt végtermékek­hez vezetnék. A kiindulóanyagok részben újak, részben is­mertek. A kiindulóanyagokként elsősorban alkalma­zott 9-(3-oxo-l-propenil)-9,10-dihidro-9,10-etano­-antracéneket a következőképpen állíthatjuk elő: adott esetben megfelelően szubsztituált 9-formi­lantracénöket pl. valamely ortoészterrel és cél­szerűen egy savas katalizátor — pl. bórtrifluor­iddietiléterát— jelenlétében acetálozunk, az így előállított acetált egy eteniléterrel — így etilvi­niléterrel — vagy etenilészterrel — így vinil­acetáttal — reagáltatjuk és a reakcióterméket egy adott esetben helyettesített 3-(9-antril)-akro­leinné bontjuk. A bontás célszerűen valamely rö­vidszénláncú alkanol jelenlétében végezhető. Savként tetszés szerinti szervetlen vagy szerves savat alkalmazhatunk. A 3-(9-antril)-akrolein-vegyületek adott eset­ben rövidszénláncú alkilosoporttal alkilezett eti­lénnel reagáltatva iners, termikusan stabil oldó­szerek jelenlétében a fentiekben említett 9-(3--oxo-l-propenil)-9,10-dihidro-9,10-etano-antracé­nekké alakulnak át. A reakciót célszerűen nyomás alatt és mele­gen végezzük. A kiindulóanyagokként különösen előnyösen alkalmazott 9-[3-Z-(E)-l-propenil]-9,10-dihidro­-9,10-etano-antiracéneket — ahol Z egy reakció­képesen észterezett hidroxilcsoportot jelent — például a következőképpen állíthatjuk elő: 9-[3--hidroxi-(E)-l-propenil]-9,10-dihidro-9,10-etano­-lantraeént — amelyet pl. a megfelelő aldehidből pl. nátriumbórhidriddel végzett redukcióval ál­líthatunk elő — pl. a megfelelő tetrahidropirani­léter képzésével védünk, ezután az oldallánc ket­tőskötését a megfelelő epoxiddá oxidáljuk, utób­bit difenil-litiummal és metiljodiddal ezt köve­tően végzett metilezéssel a megfelelő betainná alakítjuk át, amelyből melegítéssel a megfelelő 9-[3-Z-(Z)-l-propenil]-9,10-dihidro-9,10-etano­-antracén állítható elő, ahol Z a 2-tetrahidropi­raniloxi-csoportot jelenti. Ezután az alkohol-vé­dőcsoportot eltávolítjuk és a szabad hidroxilcso­portot valamely reakcióképes észterré — pl. me­ziláttá — alakítjuk át. Az ugyancsak kiindulóanyagokként alkalma­zott 9-(3-R-l-propinil)-9,10-dihidro-9,10-etano­-antracének például úgy állíthatók elő, hogy egy 9-(3-oxo-l-propenil)-9,10-dLhidro^9,liO-etano­-antracénben az oldallánc kettőskötését brómoz­zuk, a képződött dibromidban kettőskötést léte­sítünk egy mól brómhidrogén lehasításával és ezután az aldehidcsoportot acetálbzással védjük. Ezt követően a második mól brómhidrogén leha­sításával hármaskötést létesítünk, a védett alde­hidcsoportot szabaddá tesszük és pl. nátriumbór­hidriddel a megfelelő alkohollá redukáljuk. Az így kapott hidroxilcsoportot reakcióképes észter­ré alakítjuk át, majd a fentiekben ismeretettek szerint valamely primer vagy szekunder amin­nal a kívánt kiindulóanyagokká alakítjuk át. Az új vegyületek például gyógyszerkészítmé­nyek alakjában alkalmazhatók, amelyek ezeket szabad alakban vagy adott esetben sóik — kü­lönösen gyógyászatilag alkalmazható sóik — alakjában, pl. enterális vagy parenterális alkal­mazásra megfelelő, gyógyászati, szerves vagy szervetlen, szilárd vagy folyékony hordozó­anyaggal összekeverve tartalmazzák. Gyógyszer­készítmények előállítására elsősorban olyan anyagok jönnek számításba, amelyek az új ve­gyületekkel nem reagálnak, így pl. víz, zselatin, laktóz, keményítő, sztearilalkohol, magnézium­sztearát, talkum, növényi olajok, benzilalkoho­lok, gumi, propilénglikolok, vazelin vagy, ismert gyógyszerészeti hordozóanyagok. A gyógyszerké­szítmények pl. tabletták, drazsék, kapszulák, kú­pok vagy folyékony halmazállapotban oldatok (pl. elixírek vagy szirupok), szuszpenziók vagy emulziók lehetnek. Adott esetben sterilizáltak és/vagy segédanyagokat tartalmaznak, így kon­zerváló-, stabilizáló, nedvesítő- vagy emulgáló­szereket, oldásközvetítő anyagokat, vagy az oz­mózisnyomás szabályozására szolgáló sókat vagy puffereket. A gyógyszerkészítmények egyéb gyógyászatilag értékes anyagokat is tartalmaz­hatnak, A gyógyszerkészítmények a szokásos módszerekkel állíthatók elő: Az új vegyületek az állatgyógyászatban is al­kalmazhatók, pl. a fentiekben említettek egyiké­nek alakjában, továbbá takarmány formájában vagy állati takarmányok adalékanyagaként. En­nek során a szokásos szaporító- és hígítóanya­gok, illetve takarmányok alkalmazhatók. A találmányt a következő példák kapcsán rész­letesebben ismertetjük. A hőmérsékleti adatok Celsius fokokban értendők. 1. példa 13,65 g 9-(3-metilimino-l-propenil)-9,10-dihid­ro-9,10-etano-antracént 150 ml metanolban szuszpendálunk. Ehhez a szuszpenzióhoz keverés és jeges vízzel végzett hűtés közben 4,0 g nát­riumbórhidrid 15 ml vízzel készített oldatát cse­pegtetjük. Eközben a lombik tartalmának hő­mérséklete a 15°-ot nem haladhatja meg. A reak­ció során a Schiff-féle bázis gyorsan oldatba megy. A redukció 30 perc múlva befejeződik. A reagenskeverékhez 200 ml vizet adunk és 100— 100 ml metilénklóriddal háromszor extraháljuk. Az egyesített kivonatokat 50 ml vízzel kirázzuk, vízmentes nátriumszulfát felett megszárítjuk és vízlégszivattyúval létesített vákuumban eltávo­lítjuk az oldószert. A VI képletű 9-(3-metilami­no-l-propenil)-9,10-dihidro-9,10-etano-antracént színtelen, viszkózus olaj alakjában kapjuk, amely állás közben kristályosodik (olvadáspont: 78—80°), 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents