164373. lajstromszámú szabadalom • A gyűrűben két heteroatommal rendelkező, kenatomot nem tartalmazó 5-gyűrűtagú heterociklusos vegyületek 4,5-BISZ-trifluor-metilmino-származékait tartalmazó kártevőirtószerek

164373 V. táblázat Agarlemez-próba 10 Hatóanyag képlete Hatóanyag­koncentráció szubsztrátum (ppm) Corti-Sclero- Verticil- Phyto- Fusa- Fusa­lium Tniela_ phthora rium Fusa-tinia Hum . le f~ phthora rium rium rium C11f n . sclero- albo- vlo P s ^ s cacto- culmo- oxy- solani rolfsn tiorum „ atrum basicola rum rum sporum f p j si kezeletlen V (ismert) VI II III VII F. példa: a) 10 b) 100 a) 10 b) 100 a) 10 b) 100 a) 10 b) 100 a) 10 , b) 100 + + + + + + + •f + + + + + + + + + + 0 + + + + 0 0 0 0 „ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 — — 0 0 0 — 0 0 0 — 0 0 0 — 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 + — 0 0 + + 0 0 + — 0 0 0 + Vetőmagcsávázószer-próba/búzaüszög (Maggal átvihető mikózis) Alkalmas száraz csávázószer előállítása céljá­ból a hatóanyagot összekeverjük azonos súly­rész talkum és Kieselgur elegyével, így kívánt hatóanyagkoncentrációjú finoman elporított ke­veréket kapunk. Búza vetőmagot kilógrammonként 5 g Tille­tia caries klamidosporával megfertőzünk. Csá­vázás céljából a vetőmagot lezárt üveglombik­ban rázzuk a csávázószerrel. Ezután nedves agyagra helyezzük egy réteg mullszövet és 2 cm vastagságú egyenletesen nedves komposztföld­réteg alá és 10 napon keresztül hűtőszekrény­ben 10 C°-on a spórák optimális csávázási fel­tételei között tartjuk. Ezután .mikroszkópiásan meghatározzuk a spórák csírázását a búzamagokon, amelyeket 100 000 spóra vesz körül. A hatóanyag annál hatékonyabb, minél kevesebb spóra van és mi­nél kevesebb spóra csírázott ki. A hatóanyagokat, a csávázószer hatóanyag­koncentrációját, a felhasznált csávázószermeny­nyiségeket és a spórák csírázási százalékát az alábbi VI. táblázatban adjuk meg. VI. táblázat Vetőmagcsávázószer-próba/búzaüszög Fel­használt Spóra-Hatóanyag­konoent-Hatóanyag ráció csá­, , t . - - csávázószer csirázás kepletszama vazoszer- , „ , „ ben (g/kg veto- (%) (súly o/ 0 ) mag) csávázatlan V (ismert) II III 10 30 10 30 30 >10 5 0,05 0,000 0,000 0,000 25 30 35 G. példa: Vetőmagcsávázászer-próba/árpa levélcsikoltsága (maggal átvihető "mikózis) Alkalmas száraz csávázószer előállítása céljá­ból a hatóanyagot összekeverjük azonos súly­rész talkum-Kieselgur-eleggyel, így kívánt ható­anyagkoncentrációjú finoman elporított keveré­ket kapunk. Helminthosporium gramineum-mal természe­tesen megfertőzött árpa vetőmagot csávázás cél­jából lezárt üveglombikban rázzuk a csávázó­szerrel. A vetőmagot nedves szűrőpapíron, le­zárt Petri-csészében 10 napon keresztül hűtő­szekrényben 4 C° hőmérsékleten tartjuk. Eköz­ben megkezdődik az árpa és adott esetben a go;mbaj spórák csírázása. Ezt követően az elő­csíráztatott árpát 2X50 db mag mennyiségben 2 cm mélyen Fruhstorfer-féle egységföldbe vet­jük és 18 C° hőmérsékletű melegházban vető-4° mag-ládákban termesztjük, a melegház naponta 16 órán át van fénynek kitéve. 3—4 héten be­lül kialakulnak a levélcsíkoltság tipikus szimp­tómái. Ezután az idő után meghatározzuk a meg-45 betegedett növények számát az összes kikelt növény százalékában. A hatóanyag annál haté­konyabb, minél kevesebb növény betegedett meg. A hatóanyagokat, a csávázószer hatóanyag­konoentrációját, a felhasznált csávázószermeny­nyiségeket és a megbetegedett növények szá­mát az alábbi VII. táblázatban adjuk meg. 50 VII. táblázat 55 Vetőmagcsávázószer-próba/árpa levélcsikoltsága 60 Hatóanyag képletszáma Csíkolt Hatóanyag- Fel _ növények koncent- használt száma az racio csa- cs ^vázószer összes vazoszer- (g/kg yet5 _ kikelt / M^/% ma §) növény (sulyo/o) l0/fl_ ában Csíkolt Hatóanyag- Fel _ növények koncent- használt száma az racio csa- cs ^vázószer összes vazoszer- (g/kg yet5 _ kikelt / M^/% ma §) növény (sulyo/o) l0/fl_ ában csávázatlan — — 23,8 65 VI 30 2 3,3 5

Next

/
Thumbnails
Contents