164365. lajstromszámú szabadalom • Gyorscsatlakozó

164365 3 4 kézzel kényelmesen összekapcsolhatjuk, ill. szétválaszthatjuk. A találmány tárgya olyan gyorscsatlakozó, amely két különálló áramkörhöz, ill. térhez csatlakozik és két részből áll, amelyek egymással tengelyirányú .mozgatással összekapcsolva rögzíthetők, ill. szétválaszthatok. Az egyik rész tartalmaz egy, tengelyirányú mozgásában mindkét irányban meghatározott elmozdulás után mereven korlátozott laza elemet, továbbiakban kotyogó elemet, amely mechanikusan — célszerűen súrlódás következtében — kialakított hiszterézis tulajdonságokkal rendelkezik. Két megoldás lehetséges a kotyogó elem elhelyezésére : 1. Amennyiben a kotyogó elem a mozgórészhez illeszkedik, akkor a mozgórész és ezen kotyogó elem relatív mozgásakor a kotyogó elem és az egyik határoló váll között rés jön létre, amely résbe kapcsolódnak a gyorscsatlakozó másik részének megakasztó elemei, amikor a rés a megakasztó elemek síkjába ér. A kikapcsolást a mozgórész további befelé mozgatásával kezdjük, ekkor a mozgórész axiális mozgását a kotyogó elem emelőpályaként kialakított vége átalakítja a megakasztó elemek radiális, kiemelő mozgásává. Ennek értelmében a kotyogó elemen az emelőpályát úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó zárt helyzetéből kiindulva, a mozgórészt tovább befelé mozgatva, a kotyogó elem a megakasztó ele:m(ék)et ki tudja emelni a mozgórész és a kotyogó elem által létrehozott résből. Ha ezután a mozgórész kifelé mozdul el, akkor a mozgásához képest a súrlódás miatt lemaradó kotyogó elem a megakasztást biztosító rést megszünteti, így megszűnik a megakasztás lehetősége, és akadálytalanul csúszhat ki a mozgórész az állórészből. 2. Amennyiben a kotyogó elem az állórészhez illeszkedik, akkor a mozgórész befelé mozgatásakar az állórészhez képest a kotyogó elem is elmozdul a mozgórésszel azonos irányban. A kotyogó elem és az állórészen az egyik határoló váll között rés jön létre, amely résbe kapcsolódnak a gyorscsatlakozó mozgórészén levő megakasztó elemek, amikor azok a rés síkjába érnek. A kikapcsolás úgy jön létre, hogy a .mozgórész további befelé mozgatásakor a kotyogó elem és/vagy a rugózott megakasztó elemek egymással érintkező végein elhelyezett emelőpálya(k) a megakasztó eleme(ek)et a résből kiemelik. Ezután a mozgórész kifelé mozgatásakor a kotyogó elem együtt mozog egészen az állórészben levő másik határoló vállig, így a rést megszünteti és a mozgórész akadálytalanul kihúzható. A találmányt részletesebben kiviteli példák segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán egy, az előbbi 1. pontnak megfelelő kiviteli példát mutatunk be. A 2. ábrán egy, az előbbi 2. pontban leírt kiviteli példa látható. A 3. ábra az 1. ábrán látható kiviteli példát mutatja, fordított visszacsapószelep elrendezéssel. Az 1. ábra szerinti gyorscsatlakozó két fő részből áll, az 1 mozgórészből és a 2 állórészből. A gyorscsatlakozó zárt állapotában a 3 és 4 csatlakozó tereket, későbbiekben egyszerűen tereket a 11 rugó ellenében hátranyomott 5 szelep 16 furatain keresztül összeköti. Az 1 mozgórészt a 6 csap(ok) tartja(ák) rögzített helyzetben, amelyet(ket) a 7 rugó szorít centrum felé mutató, radiális irányban az 1 mozgórészen mindkét irányban vállakkal korlátozott elmozdulású 8 hüvely egyik szélső helyzetével meghatározott horonyba. A 9 tömítés a kapcsolt tereket (3, 4) pneumatikusan (hidraulikusan) szigeteli a környezettől, a nem kívánatos szivárgási veszteséget akadályozza meg a külső (atmoszférikus) tér felé. A gyorscsatlakozó nyitott állapotában az 1 mozgórész és a 2 állórész külön válik, az 5 szelep a 10 tömítéssel és 11 rugóval a 4 teret a külső tértől elzárja, a 3 teret a külső térrel összekapcsolja. A találmány szerinti gyorscsatlakozó működése a következő: Az 1 mozgórészt tengelyirányban a 2 állórészbe vezetjük. Az 1 mozgórész kúpos kialakítású 12 vége a 6 csapot(kat) a 7 rugó ellenében 13 irány(ok)ban (centrumból kiinduló sugárirány) hátranyomja. A 14 irányban előrehaladó mozgórész a 9 tömítéssel a külső tér felé a 3 teret lezárja, majd továbbhaladva az 5 szelepet a 10 tömítéssel együtt a 11 rugó és a 4 térben levő közeg nyomása ellenében kinyitja. Ezáltal az 5 szelep 16 furatai a 4 teret és a 3 teret a csatlakozócsövek 17, ill. 18 furatán keresztül összekötik. A 6 csapot(kat) a 7 rugó az 1 mozgórész 19 válla és az 1 mozgórész mozgásához képest .lemaradó 8 hüvely közötti horonyba nyomja és ezzel az 1 mozgórész kicsúszását a 2 állórészből megakadályozza a 11 rugó ellenében. A gyorscsatlakozó két fő részét (az 1 mozgórészt és a 2 állórészt) úgy választjuk szét, hogy az 1 mozgórészt 14 irányban tovább mozgatjuk a 2 állórész belseje felé a 11 rugó ellenében. A 20 bepattanógyűrűvel mozgásában korlátozott 8 hüvely előrehaladásával, annak emelőpályaként kialakított 21 csonkakúp felülete a 6 csap(ok)at a 13 irány(ok)ban (centrumból kiinduló sugárirány) elmozdítja, kiemeli. Az 1 mozgórészt elengedve azt a 11 rugó kifelé, a 14 iránnyal ellentétesen löki ki a 2 állórészből. A 8 hüvelyt a 7 rugóval centrum felé nyomott 6 csap(ok) súrlódás miatt addig tartják egyhelyben, amíg az 1 mozgórész 19 válla és a 8 hüvely közötti horony megszűnik és így a 6 esap(ok) a mozgásit reteszelő hatásukat már nem tudják kifejteni. A 10 tömítéssel az 5 szelep a 11 rugó hatására a 4 teret a külső tér felé lezárja. A 2. ábrán látható gyorscsatlakozó is két fő részből áll, a 101 mozgórészből és a 102 állórészből. A gyorscsatlakozó zárt állapotában a 103 és 104 csatlakozó tereket, későbbiekben egyszerűen tereket összeköti. A 101 mozgórészt a 106 rugózott megakasztó elem tartja rögzített helyzetben a mindkét irányban vállakkal korlátozott elmozdulású 108 hüvely egyik szélső hely-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2