164356. lajstromszámú szabadalom • "Eljárás herbicid hatású 6-(alkoximetilamino)-s-triazinok előállítására"

SZABADALMI 164356 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS áÉlr Bejelentés napja: 1971. VIII. 18. (AI—195) Nemzetközi osztályozás: ipt Svájci elsőbbségei: 1970. VIII. 19. (12 341/70), 1971. III. 22. (4183/71), 1971. VII. 23. (10 882/71) C 07 d 55/00; A 01 n 9/20 Közzététel napja: 1973. IX. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1975. IX. 30. Feltalálók: Gass Kari technikus, Magden/AG, Dr. Vogel Christian vegyész, Binningen/BL, Svájc Tulajdonos: AGRIPAT S.A. cég, Basel, Svájc Eljárás herbicid hatású 6-(alkoximetilamino)-s-triazinok előállítására A találmány új <6-(alkoximetilamino)-s-triazi­nok előállítására, e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó herbicidszerekre vonatkozik. A 236 694 sz. osztrák szabadalmi leírás G-(ß­-alkoxietilamino)-, illetve 6-(y-alkoxipropilami­no)-s-triazm származékokat ismertet. A találmány szerinti új (alkoximetilamino)^s­-triazinok a csatolt rajz szerinti (I) általános képletnek felelnek meg; e képletben Rí rövidszénláncú alkilgyököt, ciklopropil- vagy metilciklopropil-gyököt, R2 rövidszénláncú alkilgyököt, X metoxi-, metiltio- vagy azidocsoportot vagy klóratomot képvisel. Az (I) általános képletben szereplő Rí és R2 helyén adott esetben álló alkilgyökök egyenes vagy elágazó szénláncúak lehetnek és 1—4 szén­atomot tartalmazhatnak; az ilyen gyökök példái­ként a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, szek.butil-, izobutil- és terc.butil-gyökök említ­hetők. Az (I) általános képletű új (alkoximetilamino)­-s-triazinok előállítása a találmány értelmében oly módon történik, hogy valamely (II) általános képletű amino-s-triazint — ahol Rj és X jelen­tése a fentivel egyező — formaldehiddel reagál­tatjuk valamely bázis jelenlétében; az így ka­pott (III) általános képletű vegyületet — ahol Rí és X jelentése a fentivel egyező — elkülönít­jük, majd valamely erős ásványi sav, .célszerűen tömény kénsav jelenlétében egy (IV) általános képletű alkanollal — ahol R2 jelentése a fenti-5 vei egyező — éterezzük, és kívánt esetben a termékben X helyén esetleg jelenlevő klórato­mot önmagában ismert módon metoxi-, metil­tio- vagy azidocsoportra cseréljük ki. A formaldehiddel a fent említett módon le-10 folytatásra kerülő reakciót vízben vagy vala­mely, a reakcióban résztvevő anyagokkal szem­ben közömbös szerves oldó- vagy hígítószerben folytatjuk le; a reakcióközegként alkalmazható szerves oldószerek példáiként alifás vagy aro-15 más szénhidrogének, halogénezett szénhidrogé­nek, éterek, éterszerű vegyületek, nrtrilek, ami­dok, ketonok, észterek, szulfoxidok és hasonlók, valamint az említett oldószerek egymással vagy vízzel képezett elegyei említhetők. A reakciót 20 valamely szervetlen bázis mint alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxid, -hidrogénkarbonát vagy -karbonát, vagy pedig valamely amin, mint tri­alkilamin, piridin vagy valamely piridinbázis jelenlétében folytatjuk le. Bázisként azonban 25 előnyösen valamely karbonát, különösen nát­riumkarbonát alkalmazható. A formaldehidet célszerűen 38%-os vizes oldat alakjában .alkal­mazzuk. A reakcióhőmérséklet általában 0 C° és 80 C° 30 között, előnyösen 30 C° és 70 C° között lehet. 164356

Next

/
Thumbnails
Contents