164352. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló áramköri elrendezés távközlési hálózaton belüli összeköttetések létrehozására, fenntartására és bontására

164352 13 14 kat a reléket, amelyek a parancsokban szerepelnek, vagy specifikálva vannak. A letapogatót, az adatfeldolgozót, a jelelosztót, valamint a többi elektronikus áramkört, amely szükséges a működtetéshez, csak vázlatosan szemléltettük az 1. ábrán, és a többi ábrákon, minthogy ezeknek a részletei nem képezik a találmány tárgyát és a szakterületen jól ismertek. A rendszerbe beérkező hívást akkor ismerik fel, ha az előző 120 központ lefoglalja valamelyik kimenő trönkáramkörét, például a 121—1 trönkáramkört, amely viszont egy kimenő lefoglaló jelet továbbít a 105—99 bejövő trönkáramkör felé. A bejövő trönkáramkör lefoglalása jelet küld ennek S útján keresztül a letapogatóhoz, hogy eaáltal .megváltoztassa a letapogató egységnek egyedileg a bejövő trönkáramkörhöz tartozó érzékelője állapotát. Az állapot információ változás, amely a lefoglalt bejövő trönkáramkörhöz tartozik, továbbításra kerül a letapogató útján az adatfeldolgozó felé, amely a szakterületen jól ismert eszközök útján érzékeli ezt a változott állapotot és mint egy új hívás kezdeményezését értékeli. Az adatfeldolgozó ekkor memóriája segítségével azonosítja a bejövő trönkáramkört, meghatározza a jelzés típusát, amelyet a 120 központ felől kapni fog a hívás folyamán és meghatározza az áramköri működtetések sorrendjét, amelyek szükségesek a központon belül a hívás kiszolgálására. Tételezzük fel, hogy az első ilyen szükséges áramköri művelet abból áll, hogy a digitvevőt össze kell kötni a bejövő trönkáramkörrel, hogy a 120 központból venni lehessen az információt. Ezért az adatfeldolgozó most kiválaszt egy megfelelő típusú szabad digitvevőt, például a 110—0 digitvevőt és parancsokat továbbít a jelzőhöz a jelelosztó útján, hogy létrehozza a szükséges hálózati utakat, amelyek szükségesek, hogy összekössük a bejövő 105—99 trönkáramkört a 110—0 digitvevővel. Az instrukció, amelyet a jelzőhöz továbbítunk ebben az időpontban, közvetlenül meghatározza a crossbar kapcsolók azon választó mágneseit (az 1. ábrán nincsenek ábrázolva), amelyeket működtetni kell. A jelző működteti a meghatározott kiválasztó mágneseket, keres és kiválaszt egy szabad összekötő áramkört, amely összeköti a bejövő trönkáramkört és a digitvevőt, amelyeket össze kell kötni, majd utána zárja a tartómágneseket (az 1. ábrán nincsenek ábrázolva), amelyek szükségesek a kívánt összeköttetés létrehozására a kiválasztott összekötő áramkör útján. Tételezzük fel, hogy ez a belső összeköttetés a 104—0 összekötő áramkörön keresztül jön létre. Ezt az összeköttetést az a szaggatott vonal mutatja, amelyet „1 út" jelzéssel jelöltünk. A jelző informálja az adatfeldolgozót a letapogatón keresztül, ha a digitvevő felé az út létrejön. Erre az adatfeldolgozó jelet ad a jelelosztón keresztül a 104—0 összekötő áramkör felé, hogy működtesse a benne levő relét, amely földet ad ennek tartó vezetékére, hogy működtetett állapotban tartsa az 1 út tartó mágneseit. Az 1 út létrehozását követően az adatfeldolgozó és a jelelosztó a szükséges vezérlő jeleket adják a 105—99 bejövő trönkáramkörre, hogy az előző központ felé visszajelzés menjen, amely jelzi, hogy egy digitvevő összekötése a bejövő trönkáramkörrel megtörtént és hogy az 1. ábra szerinti rendszer készen áll minden információ vételére. A 110 digitvevő detektál és a letapogatón keresztül az adatfeldolgozó felé továbbít minden egyes digitet, amelyet a 120 központ felől vett. Amikor az adatfeldolgozó elegendő számú digitet vett ahhoz, hogy megállapítsa a központot, amely felé a hívást irányítani kell, kiválaszt egy szabad kimenő trönkáramkört, amely ahhoz a központhoz vezet, például a 110—99 kimenő trönkáramkört, amely a 113 trönkúton keresztül össze van kötve a 122 központ 123—1 bejövő trönkáramkörével. Ha egy 110—99 kimenő trönkáramkör ki van választva, az adatfeldolgozó utasítja a jelzőt, hogy hozza létre a kívánt hálózati utat a 105—99 bejövő trönkáramkör és a 110—99 kimenő trönkáramkör összekötésére. A jelző létrehozza a hálózati utat ugyanolyan módon, ahogy azt már ismertettük. Tegyük fel, hogy ez az összeköttetés a 104—99 összekötő áramkörön keresztül jön létre és a „2 út" jellel jelzett szaggatott vonalú vezeték jelzi. A jelző ugyanolyan módon, ahogy azt az előbb ismertettük, informálja az adatfeldolgozót, ha ez az út létrejött; ekkor az adatfeldolgozó parancsot ad a jelelosztónak, hogy működtesse a 104—99 összekötő áramkörben levő relét és adjon tartó földet a tartó vezetékére, hogy ezáltal az új tartó mágnesét működtetett állapotban tartsa. Ezen összekötő áramkör két készlet beszédvezetéke, azaz a 107—99 és 108—99 utak ebben az időpontban nincsenek összekötve az összekötő áramkörön belül, annak érdekében, hogy erre az időre különválasztva tartsuk a 105—'99 trönk beszédvezetékeit a 110—^99 kimenő trönkáramkör beszédvezetékeitől. Ennek okát az alábbiakban .magyarázzuk. A 105—99 bejövő trönkáramkör és a 110—99 kimenő áramkör között levő 2 hálózati út létrehozását követően az adatfeldolgozó analizálja a hívás státusát, meghatározza, hogy az impulzusadót most össze kéli kötni a 110—-99 kimenő trönkáramkörrel, hogy a hívás információját továbbítani lehessen a 122 központba. Miután az adatfeldolgozó ezt a meghatározást végrehajtotta, kiválaszt egy szabad impulzus adót, mint például a 105—€ impulzus adót és parancsot ad a jelzőnek, hogy hozzon létre hálózati utat az impulzusadó és a 110—99 kimenő trönkáramkör között. Ez a két áramkör össze van kötve egymással a jelző vezérlése alatt álló hálózat útján, hasonló módon, amint azt már ismertettük. Tételezzük fel, hogy ez az összeköttetés a 104—99 összekötő áramkörön keresztül jött létre. Ezt az összeköttetést s „3 út" jelöli szaggatott vonallal. Miután a 3 út létrejött, az adatfeldolgozó parancsot ad a jelelosztónak, hogy működtesse a 104—49 áramkörön belül a tartó 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7