164349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőipari elemek előállítására
5 164349 6 -tetramint alkalmazunk. A habosító anyagot célszerűen a cellulóztartalmú és/vagy ásványi alapanyagra hordjuk fel, és a bomlási hőmérséklet alá melegítjük fel. Ebben az esetben a kötőanyag felhordását porlasztással is végezhetjük. 5 A cellulóztartalmú alapanyagokat feldolgozás előtt ismert berendezésekben (szecskázógép, kalapácsos törő) kellő méretűre feldaraboljuk. 10 A találmány szerinti eljárást bármely ismert fűthető és keverővel ellátott berendezésben, pl. bitumen vagy aszfalt keverőben lefolytathatjuk. A kőolaj és/vagy szénlepárlási maradékot célszerűen ismert berendezésekben (bitumen-készremelegítő 15 stb.) melegen tároljuk. A találmány szerinti elemek formázását célszerűen fémsablonokban végezzük, a kívánt nyomószilárdságot kézi vagy gépi nyomással 20 biztosítjuk. A meleg anyag formázását végezhetjük szalagprésen is. A találmány szerinti elemek formázásakor 0,1— 0,5 kp/cm2 nyomás alkalmazásakor 150-300 kp/m3 térfogatsúlyú terméket állíthatunk 25 elő, amelynek végleges nyomószilárdsága 1-50kp/cm2 . Nagyobb nyomószilárdságú elemek előállításánál az alapanyagtól függően 0,2—50 kp/cm2 nyomást alkalmazunk, ebben az esetben az elemek végleges nyomószilárdsága 30 50-250 kp/cm2 -t is elérheti 300-600 kp/m 3 térfogatsúly mellett. A találmány szerinti elemek egyik vagy mindkét oldalára fémlemezt, farostlemezt, mű- 35 anyaglemezt, eternitlemezt, műanyag vagy fém fóliát erősíthetünk oly módon, hogy a meleg anyagot rajtuk formázzuk, velük együtt préseljük vagy az elemek felületét felmelegítjük és ráhelyezzük. 40 A találmány szerinti eljárással előállított építőipari elemek az ismert habarccsal, illetve vakolattal, esetleg műanyagvakolattal, műgyantákkal, valamint különféle festékkel bevonhatók. 45 A találmány szerinti eljárással előállított építőipari elemek kellő hőfokra való felmelegítés után újra alakíthatók. A találmány szerinti eljárás első ízben teszi lehetővé különféle mezőgazdasági, erdőgazdasági és 50 ipari termékek előállításánál, illetve feldolgozásánál keletkező cellulóztartalmú hulladékanyagok feldolgozását építőipari elemekké. Ilyen cellulóztartalmú anyagok pl. a napraforgómaghéj, rizshéj, kukoricacsutka, kukoricaszár, napraforgószár, cirokszár, 55 dohánykoró, mákkoró, ricinusszár, fűzvenyige, szöllővenyige, fűzháncs, nád, nádhulladék, sás, faháncs, faforgács, fűrészpor, valamint különféle szalmák, rizsszalma, búzaszalma, árpaszalma, rozsszalma, lenszalma, kölesszalma stb. Ezeknek az 60 anyagoknak egyrésze teherként jelentkezik a termelésnél és megsemmisítésük jelentős költséggel jár. A találmány szerinti eljárással a hulladékanyagokból iparilag értékesíthető termékek állíthatók 65 elő, melyek világviszonylatban is hiánycikket pótolnak, mert nagytömegben olcsón gyárthatók. A találmány szerinti eljárással előállított építőipari elemek jó hőszigetelők, tartósan min. 80-100 C°-ig hőállóak, 10-250 kp/cm2 nyomószilárdságúak, 150-600 kp/m3 térfogatsúlyúak, nedvességre, gyenge savra és lúgra nem érzékenyek, gomba és baktériumállóak. További előnyük még, hogy jól vakolhatok, burkolhatok, festhetők, fűrészelhetők, szegelhetők, ragaszthatók, terheléstartók. További előnye a találmány szerinti eljárással előállított építőipari elemeknek, hogy tetőszigetelésnél a meleg bitumenbe rakhatók, járhatók, páraelvezetés megmunkálásukkal könnyen biztosítható és kátránypapírral a csapadékvíztől teljesen lezárhatók. Felmelegítve az épület hajlataihoz alakíthatók. A 80-120 kp/cm2 nyomószilárdságú elemek padlóburkolásnál előnyösen alkalmazhatók, mert a beton felületére ragaszthatók, jó hőszigetelők és hanggátlók, hézagmentesen illeszthetők. Padlóburkolásnál, parketta és mozaiklap alá még nedves helyiségben is alkalmazhatók. A kétoldalt burkolattal vagy vakolattal bevont elemek válaszfalként alkalmazhatók, itt további előnyük alacsony térfogatsúlyuk, jó hanggátlásuk, nagy méretpontosságuk. Hűtőházak szigetelésénél is jól alkalmazhatók, mert hőszigetelő képességük igen jó, nedvességre nem érzékenyek, könnyen és gyorsan beépíthetők. Egy vagy kétoldali burkolás esetén hétvégi házak elemeiként igen jól felhasználhatók. Betonozásnál zsaluzó anyagként jobban alkalmazhatók, mint a fa, mert nem szívják magukba a nedvességet, ezért a betont kevésbé kell locsolni. Minthogy ugyanúgy vághatok, fűrészelhetők, szegelhetők, mint a fa, megmunkálásuk nem igényel külön szaktudást. Zsaluzó anyagként való felhasználás után az elemek újra feldolgozhatók, előzetes zúzás után, míg a jelenleg alkalmazott faféleségek még tüzelő anyagnak is rosszak. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. A kiviteli példáknál az egyes komponensek mennyiségét súlyszázalékban adtuk meg. 1. példa: 41% 30 kp/m3 térfogatsúlyú, 3-10 cm-re vagdalt szalmát 7% kalciumhidroxiddal összekevertük, majd 120—150 C° hőmérsékletre felmelegítettük. 45% bitument 7% kolofoniummal összeolvasztottunk oly módon, hogy az olvasztott bitumenbe adagoltuk a kolofoniumot, az így kapott elegyet 120—250C°-ra felmelegítettük, majd állandó keverés közben belekevertük a meleg szalma-kalciumhidroxid keveréket. Az így nyert alapanyagot közvetlenül a bekeverés után acéllemez sablonban formáztuk 5 cm vastag hőszigetelő-lemezekké. A sablonból kihűlés után kiemeltük a kész hőszigetelő-lemezeket, melyeknek térfogatsúlyúk 200kp/m3 . 3
