164299. lajstromszámú szabadalom • Fokozottan hőálló szállítóheveder

SZABADALMI 164299 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY dffiPt Nemzetközi osztályozás: f|p Bejelentés napja: 1972. IX. 08. (OA-506) B29h7/22, B 32 b 25/10 i«fr Közzététel napja: 1973. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1975. VII. 31. Feltalálók: Mikes Sándor okleveles vegyészmérnök, dr. Timár Mátyás okleveles vegyészmérnök, Szeged Tulajdonos: Országos Gumiipari Vállalat, Budapest Fokozottan hőálló szállítóheveder 1 A» találmány tárgya fokozottan hőálló szállítóheveder. Az általában ismeretes kialakítású, magas hőmérsékletnek ellenálló szállítóhevederek textil-gumi rendszerű hevederekből és védőrétegként 5 alkalmazott különböző hőszigetelő anyagokból állnak. Az ismert szállítóhevederek azonban a velük szemben támasztott követelményeknek nem tudnak teljes mértékben eleget tenni, mégpedig a textil- 10 -gumi rendszer együttdolgozásának hiánya miatt. Üzemeléskor ugyanis a szállítóheveder két oldala egymástól eltérően van igénybe véve, az erőhatásokra pedig a heveder egyes részei különbözőképpen nyúlnak és zsugorodnak. Ezáltal 15 a textil-gumi szigetelő anyagok olyan nagymértékű igénybevételnek vannak kitéve, aminek hatására a szigetelő réteg felbomlik, vagy leválik. A hevedert a szállítóoldalon fellépő magas hőmérséklet lrtilönlegesen igénybe veszi. Üzemelés 20 közben a görgőkön való áthaladás, a hajtó és visszatérő dobokon való átfordulás hőfejlődést okoz, így a fellépő hőhatások összegződve a hőszigetelő réteggel szemben kétoldali hőhatást eredményeznek, és a hőszigetelő rétegnek a 25 hevedertől való elválását, illetve arról történő leszakadását idézik elő. Fentiekhez járul még, hogy a hevederek kényszerpályán mozognak, ezeken kombinált mozgást végeznek, tehát a teherátvívő betétek, az 30 azokat borító gumiszigetelés és az erre felvitt hőszigetelő rétegek különböző mértékű nyújtást, hajtogatást és elcsavarodást szenvednek. Emiatt a leggyengébb rész, vagyis a hőszigetelő réteg károsodik leginkább és megakadályozza a heveder egyes elemeinek együttdolgozását. A rétegek együttdolgozásának biztosítását többféle módon próbálták már megoldani. így például a 335 744 sz. brit szabadalmi leírás ismertet olyan megoldást, amely szerint a szigetelő réteget szegecseléssel, varrással vagy utólagos vulkanizálással erősítik a szállítóhevederhez. A szegecselés illetve varrás azonban nem vált be, mert pontszerű kötések alakulnak ki, melyeknek a teljes felületen fellépő kombinált erőhatásokat fel kell venniük. Ez viszont azt eredményezi, hogy a pontszerű kötések lokális terhelése nagymértékben megnő a többi helyhez viszonyítva. Ismeretes továbbá a szigetelő réteg felragasztása a szállítóhevederre,, Ez a módszer biztosítja ugyan az erőhatások teljes felületen való felvételét, de a két, egymástól jelentős mértékben eltérő moduluszú anyag egyesítésekor a szerkezet leggyengébb pontja a ragasztási hely. Ennek következtében a szélek elválnak, kirojtosodnak, majd a teljes szigetelőanyag kirojtosodik és olymértékben károsodik, hogy feladatának betöltésére alkalmatlanná válik. 164299