164277. lajstromszámú szabadalom • Kábelkötés, különösen hírközlő kábelek érkötésének külső behatások elleni védelmére

3 164277 4 alkalmazott ismert hüvelyek ill. öntőformák meglehetősen drágák. Egy másik ismeretes eljárásnál a szerelt érköteg köré távtartókkal is kitámasztható csövet helyeznek, majd a csövet és a kábelköpenyek végeit kézzel alakítható, gyurmaszerű, szilárduló epoxigyantával folytonosan körülburkolják, s ezzel a cső által az érkötések körül képezett üreget ill. teret hermetikusan lezárják. Ezen ismert eljárás hátránya az, hogy az alkalmazott epoxigyanták egészségre károsak, az eljárás védőkesztű használatával történő kézi formálási műveletet igényel, amely egyrészt munka- és egészségvédelmi okokból elkerülendő, másrészt a felhasznált meglehetősen drága epoxigyanta mennyiségét semmi nem határolja be, s ilymódon az anyagfelhasználás, az anyagveszteség, valamint a formai kialakítás is a dolgozó egyéni képességeitől függ. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése, s olyan kábelkötés kialakítása, mellyel kábelek, különösen hírközlőkábelek érkötéseinek védőréteggel történő ellátása az összes műszaki és gazdaságossági követelmény egyidejű optimális kielégítése mellett gyorsan, egységesen és anélkül végezhető el, hogy az az egészségre káros anyagokkal való tartós érintkezéssel járó munkát igényelne. A fenti célt olyan, különösen hírközlő kábelek érkötéseinek külső behatások elleni védelmére alkalmas kábelkötés kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelynek a találmány értelmében az összekötött kábelerek köré helyezett, végein a mindenkori kábelköpenyátmérővel illesztett belső öntőformája, valamint ez utóbbit közel egytengelyűén körülvevő külső öntőformája, továbbá ezen öntőformák közötti térbe bevitt térkitöltőanyagból álló védőhéja van, aholis a belső öntőforma a kábelkötés végtartományaiban a külső öntőformánál rövidebb, és a védőhéj a kábelköpenyek palástfelületével közvetlenül kapcsolódik. Előnyösnek bizonyultak a fenti, találmány szerinti kábelkötés azon kiviteli alakjai, amelyeknél a belső és/vagy külső öntőforma a középtengelyen átmenő sík mentén osztott különálló formafelekből áll, amelyek legalább egyikén beöntőnyflás is ki van képezve, továbbá adott esetben a belső és külső Öntőforma között kitámasztó- és távtartóelemek is vannak. Különösen polietilénköpenyű kábelek összekötésénél, vagy olyan kábelkötési helyeknél, ahol az összekötendő kábelvégek legalább egyike polietilénköpennyel van ellátva, célszerűen alkalmazható a találmány szerinti kábelkötés kiviteli alakja, aholis a védőhéj a kábelköpennyel ez utóbbinak előkészített előkezelt felülettartománya mentén kapcsolódik, amely előkezelés példaképpen alumíniumhüvely felkasírozása is lehet. A fenti kábelkötés helyszíni szereléskor történő előállításánál alkalmazható találmány szerinti eljárás lényege, hogy az összekötött kábelerek köré egyidejűleg belső és külső öntőformát helyeznek A kábelkötés védőhéjjal, pontosabban a belső öntőformával bezárt belső tere esetenként 80 C°-nál alacsonyabb olvadáspontú anyaggal, előnyösen méhviasszal is kitölthető. fel, majd a közbezárt teret rugalmas vagy merev állapotúvá keményedő folyékony térkitöltőanyaggal, célszerűen műgyantával öntik ki, aholis a kiöntést előnyösen a mindenkori kábelátmérőhöz 5 hozzárendelt ismert térfogatú öntőformához egységcsomagban előkészített térkitöltőanyaggal végzik. A találmány lényegét kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 10 1. ábra a találmány szerinti példaképpen! egyeneskötést, a 2. ábra a találmány szerinti példaképpeni elágazó kötést mutat be. 15 Az 5 polietilén kábelköpeny végekre önmagában ismert módon vékony polietilén rétegre felkasírozott alumíniumfóliából 4 hüvelyeket viszünk fel, majd a szerelési hely köré az 5 kábelköpeny 20 szabványos méreteihez illesztett, előregyártott, a rajz síkjában osztott két-két félből álló belső és külső 2 és 3 öntőformát helyezünk. Az érkötéseket mechanikai és párabehatások ellen védő térkitöltő ragasztóanyagból álló 1 védőhéjat 25 ezután a belső és külső 2, 3 öntőforma közé öntve hozzuk létre, ahol az kiöntés után megszilárdul, s mivel a 4 hüvellyel ismert módon ragasztási kötést képez, így hermetikus zárást biztosít. A belső és külső 2, 3 öntőformák 30 egytengelyűségét járulékosan alkalmazott kitámasztókkal is célszerű biztosítani ill. elősegíteni. A kábelkötés bontását az 1 védőhéj kalapáccsal történő széttörésével, vagy —ha a réteg rugalmas térkitöltőanyagból készül — késsel való lefejtéssel 35 lehet megvalósítani. A térkitöltőanyagot bontáskor célszerű a ragasztási felületen, nevezetesen a 4 hüvelyen meghagyni, s az 1 védőhéj ismételt helyreállításánál a belső és külső 2, 3 öntőformák felhelyezése utáni ismételt kiöntéskor a térkitöl-40 tőanyag a ragasztási felületeken hagyott anyaghoz hermetikus lezárást biztosító módon hozzáragad. A találmány szerinti eljárással nem polietilén köpenyű kábelek érkötéseinek védőréteggel történő ellátása is elvégezhető, s bizonyos 45 esetekben nem szükséges a 4 hüvely alkalmazása, mert a térkitöltőanyag magához az 5 kábelköpenyhez is ragad. A találmány szerinti eljárásra nézve tehát közömbös, hogy milyen anyagból készült köpenyű kábelek szerelésénél alkalmazzuk. 50 A 2. ábra a találmány szerinti példaképpeni elágazó kötést mutat be. Belátható, hogy egyenes kötés szénbontása után egyszerű eszközökkel elágazó kötéssé alakítható át és viszont. Tekintettel arra, hogy az öntőformák a védőréteg 55 kitöltőanyagával nem feltétlenül képeznek ragasztási kötést, így a külsők ismételten is felhasználhatók. A találmány szerinti kábelkötés fő előnyei a következőkben foglalhatók össze: Alkalmazása révén lehetővé válik a szabványos 60 kábelméretsorozathoz megfelelően illesztett belső és külső öntőforma-modulsorozat kialakítása, amely az egyes kábelméretekhez hozzárendelt egységesített egyenes vagy elágazó védőhéjak kialakítását teszi lehetővé. Az egyes kábelméretek-65 hez hozzárendelt egységesített öntőformák közötti 2