164229. lajstromszámú szabadalom • "Egy kontaktusos" elektróddal rendelkező kapacitív mérőcella dielektrometriás és oszcillometriás elemzések céljára

MAGVAS NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. XI. 08. Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1975. VII. 31. (FE-855) 164229 Nemzetközi osztályozás: G 01 n 27/02 Feltalálók: Dr. B.Nagy Sándor okleveles vegyész 50%, dr. Klug Ottó okleveles vegyészmérnök 30%, dr. Kiss Andrásné okleveles vegyész 20%, Budapest Tulajdonos: Fémipari Kutató Intézet, Budapest, (50%), Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest, (50%) „Egy kontaktusos" elektróddal rendelkező kapacitív mérőcella dielektrometriás és oszcillometriás elemzések céljára 1 2 A találmány tárgya dielektrometriás és oszcillometriás elemzésekre, valamint hitelesítő folyadékok és porok felhasználásával a dielektromos állandó meghatározására alkalmas olyan mérőcella, amely mind folyadékok, mind poros, továbbá szemcsés, 5 gélszerű, stb. anyagok, szilárdfázisú anyagot tartalmazó zagyok, stb. vizsgálatára univerzálisan felhasználható, és amellyel közvetlen dielektromos állandó mérése azáltal valósítható meg, hogy az egyik elektród a mérendő közeggel galvanikus 10 kontaktusban áll. A dielektrometria és oszciüometria kapacitív mérőcellái tekintetében világviszonylatban is széleskörű kutatás folyt (Oehme, F.: „Dielektrische 15 Messmethoden", 2. kiadás, Verlag Chemie, Weinheim/Bergstr., 1962 és Dr. B. Nagy S.: „Dielektrometria", Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970.), amelynek eredményeképpen számos kontaktusnélküli, valamint több, kontaktussal 20 rendelkező cellatípus alakult ki. Poros anyagok mérésére, - amelyeknél a szemcseösszetétel rendkívül nagy szerepet játszik a mérés reprodukálhatósága és pontossága tekintetében, - az eddigiekben legjobban bevált az un. rugós pormérő cella. Ennél 25 a cellatípusnál a dielektrometriás méréshez elengedhetetlenül szükséges állandó és reprodukálható levegő-por arányt az biztosítja, hogy rugó segítségével meghatározott nyomásig összesajtoljuk a vizsgálandó anyagot. Ehhez hasonló megoldást 30 alkalmaz a 150 850 lajstr. sz. magyar szabadalomban leírt „Hygropress"-nedvességmérő is. A rugós pormérő cella azonban a por-mérési feladatoknak csupán egy szűk tartományában használható, elsősorban állandó szemcsenagyságú, finom szemcsefrakcióból álló, nyomásra össze nem tapadó, meg nem szilárduló por-anyagok mérésére alkalmas, különösen olyan esetekben, amikor a por elég jó dielektrikumnak tekinthető és a vezetőképesség okozta zavarokkal (átvezetés, stb.) nem kell számolni. Az „egy kontaktusos" cella kialakításának lehetősége az irodalomból, a korábbi időkből ismeretes (Bellomo, A.-Marsala, V.-Klug, O.: Acta Chim. Acad. Sei. Hung., 41. 365. 1964.), azonban az eddigi egyetlen megoldás kizárólag vezetőképesség mérésére (ill. vezetőképesség-változás mérésén alapuló titrálásra) és kizárólag folyadékok mérése esetén volt alkalmazható. A leírt kivitel igen szűk felhasználási területe abból adódott, hogy az alkalmazott hálóelektród igen kis kapacitási értéket jelentett ( a cellafal és a mérendő közeggel együtt), ezért a rezgőkörhöz való csatoláskor szükség volt — még vezetőképesség mérésnél is, - kiegészítő, forgókpndenzátor közbekapcsolására. Ez a cellamegoldás a kiegészítő kondenzátor nélkül, lényegében nem adott jobb eredményeket, mint a kontaktusnélküli kapacitív cella Qd. idézett közlemény 3. ábrája). Az idézett 164229