164222. lajstromszámú szabadalom • Kollektív tanitógép
5 164222 6 Nem a gép alakítja ki, hanem a pedagógus szervezi át a csoportokat, ami a gyakorlatban alig kivihető, számtalan nevelési problémával jár, s a csoportok egyenlőtlen haladása ugyanazokat a nehezen megoldható kérdéseket veti fel, mint amelyekről már az egyéni tanítógépeknél szó volt. A találmány szerinti kollektív tanítógéppel a cél egyszerű eszközökkel olyan oktatás megvalósítása, amelynél a kollektíva minden tagja azonos ritmusban haladva sajátítja el az ismeretanyagot, azonban az egyes ismeretszintekre minden tanuló saját aktivitásától függően más-más úton jut el. Ez úgy valósul meg, hogy a berendezés több párhuzamos programot tartalmazó információforrással rendelkezik, s a feladatmegoldások alkalmával minden tanuló a válaszától függően kapcsolódik valamelyik - a válasszal egyértelműen meghatározott — információforrásra. Az ismertetett előnyös hatást azáltal érjük el, hogy a kollektív tanítógép tetszőleges számú információforrásainak kimenetei és a tetszőleges számú tanuló információt közlő eszközeinek bemenetei közé a feleletválasztós rendszerrel válaszoló tanulók billentyűivel kialakított visszacsatoló áramkörök által vezérelt, a kimeneteket és a bemeneteket egymáshoz rendelő kapcsolómátrixot helyezünk, melyen keresztül a tanulók egy-egy válaszadó billentyűje — a kapcsoló matrix hozzárendelt elemén át — meghatározott információforrás(ok) kimenetével van elektromos kényszerkapcsolatban. Az eljárás lényegét és a találmány egy lehetséges példakénti kivitelét rajzok alapján ismertetjük: Az 1. ábrán a szakaszos ismeretszerzési folyamat példakénti diagramja és az azonos ritmusban haladó tanulók ennek megfelelő szakaszonkénti csoportbeosztási diagramja látható. A 2. ábra a párhuzamos programú tananyagfeldolgozás blokksémáját, és egy tanuló példakénti haladási útját szemlélteti. A 3. ábra a találmány szerinti kollektív tanítógép blokksémáját mutatja be. A 4. ábra a találmány szerinti tanítógép egy lehetséges példakénti kivitelének elvi kapcsolását ismerteti. Az 1. ábra szerinti példában negyvenként tanuló a feltételezett S0 ismeretszintről kezdi a tanulást, s az Ii információforrás ismeretanyaga alapján t' idő alatt jutnak el a Tx időpontban értékelhető Sí ismeretszintig. Ebben a pontban ellenőrző kérdést teszünk fel, amire a tanulók a feleletválasztós rendszer szerint nyomógombokkal — a példakénti kivitelnél három gombbal - válaszolhatnak. A válaszadásra a Tlk és T lv időpontok közötti ti időintervallumban kerül sor, miközben azok a tanulók, akik a válaszlehetőségek közül az első megoldást választották - a diagram szerint tizennyolcan - továbbra is az It információforrás kimenetén maradnak, akik a második feleletvariánst tartották helyesnek — ketten — azok az I2 információforrás csatornájára, akik a harmadik megoldást választották — tizenketten — azok az I3 információforrás csatornájára, akik pedig nem válaszoltak, azok az I4 információforrásra kapcsolódnak. A Tlv időponttól a T 2 időpontig terjedő t" időintervallumban a kialakult csoportok tagjai más-más úton, esetleg más-más szintről 5 kiindulva érik el az S2 ismeretszintet. A diagram szerint például az első megoldást választó tizennyolc tanuló az Si-nél alacsonyabb ismeretszintről, a harmadik megoldást választó tizenkét tanuló viszont lényegében az St szintről kiindulva halad 10 az S2 szint felé. A T2 időpontban ujabb kérdés következik, melyet, a minden tanulóra érvényes S2 szint miatt, valamennyi tanulóhoz közvetítünk. A t2v idő alatt a tanulók válaszainak hatására a csoportok 15 újrarendeződnek, s ennek megfelelően folyik tovább a tanítás. A 2. ábrán látható a négy párhuzamos program blokksémája. Ahol jól érzékelhető, hogy az azonos ritmusú tanítás érdekében az információs csatornák 20 párhuzamos szakaszainak azonos időtartamúaknak kell lenni, függetlenül az egyes szakaszokban feldolgozott ismeretanyag tartalmi kialakításától. A szakaszok végén a tanítás bármely csatornán folytatható, ezt mutatja be egy tanuló példakénti 25 tanulási menete, amit a rajzon vastag vonallal ábrázoltunk. A találmány szerinti kollektív tanítógép blokksémája a 3. ábrán látható. A rajzon szereplő betűk jelentése a következő: 30 I információforrás N információforrások száma K információforrások kimenete M kapcsolómatrix T tanulók n tanulók száma B tanulók ismeretközlő eszközeinek bemenete V visszacsatolás Fv visszacsatolás feltétele A készülék általánosan - N - számú információforrásból áll, melyek kimenete a kapcsolómatrixhoz van vezetve, s azon keresztül jut el az információ 45 az — n — számú tanulóhoz. Az információforrások által meghatározott — Fv — feltétel idején a tanulók N—1 számú nyomógombbal válaszolhatnak, s az így kialakuló maximum n(N—1) utasítás (visszacsatolás) a kapcsolómatrixba jutva az egyes 50 tanulókat a feleletük által meghatározott információforrásra kapcsolja. A tanulók válaszadó nyomógombjainak száma azért kevesebb az információforrások számánál (N-I), mert ha a tanuló egyik gombot sem nyomja meg, az is döntésnek számít, 55 ami ugyancsak leköt egy csatornát. Az ismeretközlés így kialakuló adaptációját azért nevezzük részlegesnek, mert az adaptáció csak a kész programok közüli választás útján jön létre. 60 A találmány szerinti kialakított tanítógép egyesíti magában az egyéni és a kollektív tanítógépek előnyeit, s ennek következtében - kollektív oktatást tesz lehetővé, miután az 65 ismeretszerzés folyamatában résztvevő tanulók 3
