164205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemét megsemmisítésére aknakemencében végzett égetéssel
164205 7 8 4. A tisztított gáz nagyobb részét, mint végterméket elvezetjük. A fenti, egymással összefüggő műveleti lépésekből álló eljárás egy előnyös foganatosítási módja esetén a kemencéből kilépő gázt vizes folyadékkal töltött gázmosóban tisztítjuk. A találmány szerinti eljárás egy, ,még specifikusabb foganatosítási módja esetén a következő járulékos műveleti lépéseket foganatosítjuk: 5. A vizes mosással tisztított gázt a vízgőz kondenzálásával szárítjuk. 6. A vizes mosásnál képződő szennyvizet öszszegyűjtjük és szerves és pernyét tartalmazó vizes fázisokra elkülönítjük. 7. A pernyét kiszűrjük a fenti módon kapott vizes fázisból. 8. A leszűrt vizes fázis egy részét visszavezetjük a vizes gázmosókba, ahol az 5. pontban említett műveleti lépésnél képződő kondenzátummal együtt, mint imosóvíz kerül felhasználásra. 9. A kiszűrt pernyét összekeverjük a 6. pontban említett műveletnél kapott szerves fázissal, és e keveréket az aknakemencébe visszavezetjük. A találmány szerinti eljárás ismertetése során és az igénypontokban használt „szemét" kifejezés alatt értjük a háztartási hulladékot, bolti és mezőgazdasági szemetet vagy hulladékot, beleértve éghető anyagokat, így papírt, műanyagokat, gumírozott szövetet, textíliákat, fát, és élelmiszer hulladékot, illetve éghetetlen anyagokat, így fémes, üvegszerű és cementszerű anyagokat, az utóbbiakat megolvaszthatjuk vagy összeolvaszthatjuk a találmányj szerint az aknakemencében. Továbbá a szemét rendszerint tartalmaz meglehetősen nagy mennyiségű, legtöbbször a porózus szilárd anyagok által abszorbeált vizet. A „szemét" kifejezés alatt értjük továbbá az ipari hulladékanyagoknál található anyagok széles sorát, így pl. a fémhulladékokat és az iszapot, .melyek a találmány szerint a városi szeméttel együtt feldolgozhatók. Így pl. fémhulladékot keverhetünk városi szeméthez, amennyiben a fémhulladékot megolvasztott fém termékké akarjuk feldolgozni. Ez esetben a városi szemét, mint tüzelő- és szénforrás kerül felhasználásra. Másrészt pl. iszap (szennyvíztisztító telepek szilárd anyagokat és vizet tartalmazó hulladéka) és egy egész sor más ipari hulladékanyag bontható le a városi szeméttel együtt kezelve a találmány szerint. A leírás során használt „szennyező anyag" kifejezés alatt mindazon anyagokat értjük, amelyek a szemétégetés mérgező és ártalmas melléktermékei és amelyeket nem engedhetünk az atmoszférba jutni. A fenti kifejezés alatt értünk szilárd halmazállapotú részecskéket, mint a pernye, valamint gázokat és gőzöket, mint a SO2, NO, HCl, szerves anyagokat, mint az ecetsav, és szénhidrogéneket, mint a metán, pentán és hexán. A leírás során a „salak" kifejezés alatt értjük a szemét szervetlen részét, mely éghetetlen és amely a reaktorban összeolvad, így lecsapolható a reaktor alján megolvadt vagy folyékony állapotban. A salakot túlnyomórészt az üveg- és cementszerű anyagok képezik. Ha a fém- és salaktérben gyengén oxidáló atmoszféráiban dolgozunk, a salak tartalmazhat bizonyos mennyiségű fémoxidot. Amennyiben a fém- és salaktérben redukáló atmoszférában dolgozunk, a salak lényegében fémoxid-mentes lesz, és így a reaktorból a megolvadt fémfázistól külön áramban csapolható le, mivel ilyen körülmények között a megolvadt fém és a salak elkülönülni igyekeznek egymástól, így a salakréteg a megolvadt fém felett helyezkedik el. A salak- és a fémfázist külön-külön hagyhatjuk megszilárdulni inert tömör anyaggá, mely mint egészségre ártalmatlan terepfeltöltéshez használható anyag kerül felhasználásra, vagy, ha kívánatos, további művelettel közvetlenül (azaz a megszilárdulás előtt) nagyobb értékű anyaggá feldolgozható, így pl. a megolvadt üveg fonható és a megolvadt fém finomítható vagy önthető. Az oxigén aránya az aknakemencébe betáplált széniét súlyára vonatkoztatva a találmány szerinti eljárás kritikus műveleti paramétere. Ha ez az arány nagyobb 0,28-nál, az eljárás hatástalan, amennyiben a találmány alapján megkívánt eredményeket el alkarjuk érni, azaz 21 C°-on 1780 kcal/m3 -nél nagyobb fűtőértékű füstgázt kívánunk előállítani. Továbbá amenynyiben az oxigén aránya a szemét súlyára vonatkoztatva nagyobb 0,28-nál, az üzemeltetési költségek az oxigén megnövekedett. felhasználása következtében megnőnek, százalékosan magasabb mennyiségben oxidált termékeket tartalmazó füstgáz képződik, miáltal a füstgáz fűtőértéke csökken, és a kemencében túl magas a hőmérséklet, miáltal a berendezés túl nagy igénybevételnek van kitéve, ugyanakkor a füstgáz hőmérséklete nem kívánt módon magas. Másrészt mintegy 0,15 : 1 aránynál kisebb súlyarány esetén nem áll rendelkezésre elegendő energia a kemencében folyó endoterm reakció fenntartására, miáltal az égetésnél és az olvasztó zónában túl alacsony a hőmérséklet, az égetési maradók el nem égett anyagot tartalmaz, a kemence alján a fémes salak megszilárdul, és a szemét felhalmozódik a kemence tetejénél. Az oxigén arányát ezért a szemét súlyára vonatkoztatva előnyösen 0,18 : 1 és 0,22 : 1 értékek között választjuk meg. A találmány szerinti eljárásnál használt oxigént tartalmazó gáz legalább 40 tf! % oxigént kell hogy tartalmazzon a rendszer energiaszükségletének biztosítására. Ilyen gázt kapunk, ha előnyösen levegőt oxigénnel dúsítunk. Előnyös, ha a gázban az oxigén koncentrációja nagyobb, mint 40 tf%, továbbá technikai szemszögből legelőnyösebb a tiszta oxigénnel végzett dúsítás. Az oxigén pontos mennyiségét a gazdaságossági számítások alapján állítjuk be, az adott esetben az oxigén koncentrációja függ a szemét összetételétől és nedvességtartalmától. A találmány szerinti eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy a képződő, és a kemence tetejénél 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
