164196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus, szubsztituált fenil-piperazinil-alkil-amino-vagy -tio-primidin- és -kinazoli-on és tion-származékok előállítására

11 164196 12 2-/3- [1 -(2-metoxifenil)-piperazinil-(4)]-propil­amino/-3~(4-diimetilaminofenil)-5-butiril­-4(3iH)-pirimiidinon, 2-/3-[l-(2-metoxifenil)-piperazinil-(4)]-propil­tio/-5-nitrozoj 6-benzil-4(3H)-pirimidinon, 2-/3-[l-(m-tolil)-piperazinil-j (4)]-propiltio/-5--nitro-6-propil-4(3H)-pir imidinon, 2-/2-[l^(2-mietoxifenil)-piperazinil-(4)]-etiltio/­-5-etil-6Hhidroxi-4(3H)-piriimidinon, 2-/N-etil-N-/2-[l-(2-metoxifenil)-piperazinil­^(4)]-etiil/-a,mino/-6-butil-4(3H)-pirimidinon, 2-/N-butil-N-/3-[l-(,2-metoxifenil)-piperazinil­-(4)]-propil/-amino/-6-fenil-4(3H)-pirimidinon, 2-/N-butil-N-/3-[l-(2-metoxifenil)-piperazinil­-(4)]-pnopil/-amino/-3-etil-'6-metil-4(3H)­-pirimidinon, 2-/3-[l-(2-metoxifenil)-piperazinil-(4)]-propil­amino/-6-dimetilamino-4(3H)-pirimidinol n. A találmány szerinti eljárás a)—f) eljárásvál­tozataiban megadott reakciók kiindulási vegyü­letei ismert vegyületek, vagy önmagában ismert eljárásokkal előállíthatók. A IV, VI és VII álta­lános képletű kiindulási vegyületeket a követ­kező közleményékben imegadottak szerint állít­juk elő: Brown, The Pyrimidines, Interscience Publ., Wiley and Sons, New York—London, 1962, Suppl I, 1970 és Elderfield, Heterocyclic Compounds, Vol. VI, Wiley and Sons, New York—London 1957, VII és VIII fejezet. Az V általános képletű vegyületet a megfelelő 1-aril­piperazinból állítjuk elő: ha X kénatom, ezt egy HS—A—Hal általános képletű vegyülettel rea­gáltatjuk, ahol A az előzőekben megadott jelen­tésű és Hal halogénatom; abban az esetben, ha X egy —N(R4)-csoport, ahol R 4 az előzőekben megadott jelentésű, egy co-brómalkil-ítálimidből indulunk ki, hidrazinolízissel lehasítjuk a ftál­savésztercsoportot és adott esetben acilezéssel előállítjuk az R4 -csoportot tartalmazó vegyületet, a kapott acilamint pedig ezután fémhidriddel kezeljük. A VIII általános képletű vegyületet úgy állít­juk elő, hogy például a megfelelő 1-arilpiper­azinszárrnazékot klór- vagy brómhidrinnel rea­gáltatjuk, a kapott l-(«-<hidroxialkil)-4-arilpi­perazint önmagában ismert eljárásokkal, például tionilkloridos kezeléssel, reakcióképes észterré, például sósavas észterré alakítjuk. A IX általános képletű vegyületet például az NC—W—NH2 általános képletű vegyület fosz­génnel vagy tiofoszgénnel való kezelésével ál­líthatjuk elő. A X általános képletű 'kiindulási vegyületek előállítására úgy járunk el, hogy a) egy IX általános képletű vegyületet, ahol Y és W a X általános képlet meghatározásánál megadott jelentésű, egy XXIV általános képletű vegyülettel, ahol A és Z a X általános képlet meghatározásakor megadott jelentésű, és R4 egyenes vagy elágazó szénláncú, 1—6 szénato­mos alkilcsoport, vagy ha a IX általános kép­letű vegyületben Y oxigénatom és R4 hidrogén­atom, reagáltatunk, vagy b) olyan X általános képletű vegyület elő­állítására, ähol R4 hidrogénatom és a többi cso­port az előzőekben megadott jelentésű, egy XII általános képletű vegyületet, ahol W a X álta­lános képlet meghatározásánál megadott jelen­tésű, és egy XIII általános képletű vegyületet, ahol Y oxigénatom és ahol A és Z a X általá­nos képlet (meghatározásakor megadott jelen­tésű, reagáltatunk, és adott esetben az így elő­állított szabad vegyületet sójává, vagy egy sót szabad vegyületté, vagy más, előnyösen egy farmakológiai szempontból elfogadható sóvá alakítunk. A IX és XXIV általános képletű vegyület reagáltatását [a) eljárásváltozat] nem poláros oldószerben, például xilolban, vagy ihalogénato­mot tartalmazó szénhidrogénben, például kloro­formban vagy trikilóretilénben, vagy poláros ol­dószerben, például ketonban, mint acetonban, vagy erősen poláros zsírsavamidban, például di­metilformamidban, 0 C° és 150 C° közötti, előnyösen az oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten végezzük. A b) el jár ás változat szerinti reakciót előnyösen nem reakcióképes szerves oldószerben, például az előzőekben meg­adott oldószerek egyikében, adott esetben ma­gasabb, az oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten végezzük. A XI általános képletű vegyületek előállítá­sára úgy járunk el, hogy egy IX általános kép­letű vegyületet, ahol Y és W a XI általános képlet meghatározásánál megadott jelentésű, egy XXV általános képletű vegyülettel, ahol A és Z a XI általános képlet meghatározásánál meg­adott jelentésű, reagáltatunk. A IX és XXV általános képletű vegyületeket nem poláros oldószer, például szénhidrogén, mint a benzol, toluol vagy xilol, vagy halogé­nezett szénhidrogén, például kloroform vagy triklóretilén jelenlétében, 0 C° és 150 C° kö­zötti, előnyösen az oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten reagáltatjuk. A reakciókörülményeiknek megfelelően a ta­lálmányban ismertetett új I általános képletű vegyületeket szabad vegyületként vagy sóként kapjuk meg, amelyeket önmagában ismert el­járásokkal egy más I általános képletű vegyü­letté alakíthatunk át. A sókat, különösen far­makológiai szempontból elfogadható, szervetlen vagy szerves savakkal alkotott nem toxikus só­kat, például a szabad bázisokat megfelelő meny­nyiségű savval vagy előnyösen anionoserélővel kezelve állítjuk elő. Szervetlen savként hasz­nálhatunk például hidrogénhalogenideket, pél­dául sósavat vagy hidrogénbromidot, kénsavat, foszforsavat vagy amidoszulfonsavakat. Szerves savként például ecet-, propion-, tej-, glikol, glukon-, oxál-, maiéin-, fumár-, borkő-, citrom-, benzoe-, szalicil-, embon-, metánszulfon-, -feidr­oxietánszulfon-, poligalakturon-, polivinilkar­bon- vagy etiléndiamintetraecetsavat haszná­lunk. A találmány szerinti eljárással előállított sók vízben egyrészt jól, másrészt gyengén ol­dódnak. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents