164181. lajstromszámú szabadalom • Ferdetüzelőrostélyos négyaknás kemence szemcsés anyagok izzítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 164181 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. III. 02. (AA—658) Nemzetközi osztályozás: F 23 m 1/06; F 27 b 1/00 Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. VII. 31. Feltaláló: Ádám Antal g. technikus, Budapest Tulajdonos: KGM Gépexport Vállalat, Budapest Ferdetüzelőrostélyos négyaknás kemence szemcsés anyagok izzítására A találmány szemcsés anyagok, főként mészkő, dolomit és magnezit izzítására szolgáló gáznemű tüzelőanyaggal üzemeltethető kemencére vonatkozik. Szemcsés anyagok izzítására különféle kemencetípusok ismeretesek, jelenleg azonban nem áll rendelkezésre olyan megoldás, ami optimálisan ki tudná elégíteni a gazdaságossági és minőségi követelményeket. Nagy szemcseméret-differenciákkal ugyanis ezek az anyagok gazdaságosan nem izzíthatok, mivel a kemencét a nagyobb szemcsefrakciók átégetésének biztosítására kell méretezni, a kisméretű szemcsék viszont egyrészt esetleg a használhatatlanságig túlégnek, másrészt úgy leronthatják az aknák'huzatviszonyait, hogy elegendő levegő híján a tüzelőanyag egy része elégetlenül távozik a kemencéből. A jelenleg ismert izzítókemencék túlnyomó részében 50 mm-es szemcseméret-határon aluli szemcsefrakciók egyáltalán nem égethetők, így azokat a például 0—150 mm-es szemcsékből álló, előaprított anyagból osztályozással el kell távolítani, ami egyrészt önmagában is költséges művelet, másrészt a teljes előaprított anyagmennyiség 40—45%rát teszi ki, tehát nagymennyiségű értékes nyersanyag megy veszendőbe. A jelenleg ismert izzítókemencék elvi felépítésüket tekintve két csoportra oszthatók: 10 15 20 az egyik csoportnál — az aknakemencéknél — az izzítandó anyagot 50—150 mm-es szemcsenagyságban teljes egészében egy függőleges aknában izzítják, meglehetősen rossz égetési körülmények között, gyenge minőségben és magas költségráfordítás mellett. Az izzítás ugyanis oldalról, a kemence palást-felületén keresztül történik, így a bejuttatott tüzelőanyag nem tud az égetendő anyagoszlop belsejébe hatolni, hanem a gáznak a szemcsés anyaggal telt aknában való áramlási törvényszerűségeiből következően az. aknafal mentén áramlik felfelé. így a kemence belső tartományában az anyag — mivel oda a szükséges tüzelőanyag és égési levegő nem jut be — legalábbis részben kiégetten marad. Előfordul, hogy több kemencét használnak, és az anyagot tárolókba osztályozva frakciókként, külön-külön feladószerkezetekkel adagolják a kemencébe. Az izzítókemencék másik csoportját az 50 mm-en aluli szemcsefrakcíók izzítására szolgáló forgókemencék alkotják, ilyenek létesítésére azonban a nagy beruházási költségek, valamint 25 a közvetett hőátadás miatt fellépő nagy hőigény, valamint villamosenergíaígény miatt ritkán kerül sor. Ujabban a Humboldt cég által kifejlesztett keresztáramú aknában 25 mm szemcsenagyság-30 tói kezdődően már égetnek mészkövet, de ez a 164181