164160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sértetlen élő bőrfelületeken adott karakterisztikus mérési pontok bőrellenállásának nagypontosságú meghatározására, elektromos úton
3 164160 4 rület fiziológiai állapotát és ezzel meghamisítja a mérés eredményét. Ugyancsak ismeretes a söntmódszeren alapuló ellenállásmérés, melynek lényege, hogy a mért ellenállás tulajdonképpen söntöli a mérőkör ismert ellenállású tagját. Wheatstone-hidas felépítésben, a hídáramkör mérőági ellenállását söntölő módszert azonban ellenállásmérésre még nem alkalmaztak. A hídmódszerű méréseknél egyaránt alkalmaznak egyen- és váltakozóáramú hídtápfeszültséget. A váltakozóáramú mérés lehetőségét a diagnosztikai szintű mérések megvalósításánál azért nem tartjuk célszerűnek, mert a bőrellenállással párhuzamosan kapcsolódó bó'rkapacitás értékére vonatkozó ismereteink csupán elméleti úton, egyéb adatokból való visszaszámolás útján ismeretesek. Az egyenáramú mérésnél a rövid idejű mérések és a küszöbszintnél kisebb feszültségek és áramok nem okozhatnak elektrodpolarizációt. Az elvégzett nagyszámú -mintegy 12.000-mérés alapján, a mérési adatok elektronikus számítógépes kiértékelése alapján nyert tapasztalatok szerint a felmerülő műszaki problémák közül első helyen említjük egy ilyen speciális mérőkör kidolgozását, amely nagy ellenállás tartomány átfogása mellett a kísérleti személyen fiziológiásán nem befolyásoló gyenge áramot bocsát keresztül. Ezt a Wheatstone-híd ellenállástagjainak alkalmas megválasztásával érjük el. A diagnosztika szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a bőrellenállás átlagszintjének megállapításával viszonyszámot tudjunk adni abból a célból, hogy a bőr legkarakterisztikusabb pontjaiban mért értékekből megfelelő következtetéseket lehessen levonni, illetve hogy ezeket a pontokat nagy pontossággal lehessen behatárolni. A diagnosztikai eljárást nagymértékben meggyorsítja, hogy fényindikálással a jellemző ellenálláskülönbségek gyorsan behatárolhatók a mérőskála bármely pontjára eltolható küszöbértékű indikálással. Figyelembe véve, hogy a vizsgált akupunkturás pontoknak különböző kiterjedésű, a környezetüknél jóval alacsonyabb ellenállású bőrterületek felelnek meg, a mérésekhez unipoláris és bipoláris elektródarendszer egyaránt alkalmazható. Unipoláris mérésnél a nagyfelületű inaktív elektróda alkalmas alacsony ellenállású bőrterületre kerül, és a mért ellenállás -a két elektróda alatti bőrterületek ellenállásainak összege - jó közelítésben az aktív, pontszerű, tapogatásra szolgáló elektróda alatti bőr ellenállása. Bipoláris mérésnél a két egymáshoz közeli aktív elektróda ugyanazon alacsony ellenállású bőrterületen mér, - az elektródák távolságánál nagyobb bőrterület esetén — és a mért ellenállásérték megfelezésével kapjuk az egyik mérőelektróda alatti bőrellenállás értékét. Az unipoláris mérőelektródával megkeresett karakterisztikus ellenállású bőrterület kiterjedésétől függően alkalmazható a bipoláris elektródarendszer. A bőrellenállásmérés befolyásoló tényezői közül első helyen említjük az elektródanyomás jelentőségét, melyet stabilizálni kell, de melynek szükség szerint változtathatónak kell lennie. Az elektródanyomás függvényében figyelemreméltó bőrellenállásváltozás tapasztalható. A nyomás növekedésével a bőrellenállás nagymértékben lecsökken, majd egy átmeneti állandó 5 szint elérése után ismét bőreílenálláscsökkenést tapasztalunk. Az első ellenálláscsökkenés addig tart, amíg az elektróda és a bőr közötti jó érintkezés megvalósul. Ez egy állandó ellenállásszintet eredményez, majd további ellenálláscsök-10 kenés a nagy nyomás hatására a verejtékmirigyekben maradt verejtéknek bőrfelszinre jutásával hozható összefüggésbe. Legalkalmasabb olyan elektródanyomás alkalmazása, amely biztosítja az elektródafelszin és a bőr közötti jó érintkezést, 15 de a mérés tárgyát, - a vizsgált bőrterületet — fiziológiailag csak a lehető legkisebb mértékben befolyásolja. Ez a határ egyenként változik. A kialakított eljárásnál négy nyomásérték felvételével már jól behatárolható az optimális 2o nyomásérték a fennemlített állandó ellenállásszint megkeresésével. 0,2 kp/cm2 -es kezdeti értékekkel indulunk és a második nyomásértékhez (ez 0,2 kp/cm2-nél általában nagyobb) tartozó ellenállásszint megfigyelésével a következő nyomásérték 25 beállítása a tapasztalt ellenállásváltozás mértékének függvénye. Kismértékű ellenálláscsökkenés esetén a felvett harmadik nyomásérték alig valamivel nagyobb a másodiknál. így eljutunk az optimális nyomásértékhez. A negyedik mérés kontroll 30 mérés. Az itt alkalmazott nyomás értéke csak 0,05 kp/cm2 -el legyen magasabb a harmadik mérésnél alkalmazott értéknél. Az optimális nyomásérték meghatározására javasolt karakterisztikus mérőpontok: 1. a jobb, vagy bal kézen a 35 hüvelykujj-hegyen az ujjlenyomatvonulatok középpontja (ez a nyomásérték a továbbiakban alkalmas a tenyerekre és talpakra) 2. a t. dorzális (háti) csigolya tövisnyúlványa fölött (ez a nyomásérték alkalmas a fej, törzs és végtagok eseté-40 ben). Eljárásunk első lépése a vizsgálandó bőrterületek megtisztítása és zsírtalanítása. Ez utóbbi céljából a szappanos vizes lemosást követően alkoholos letisztítást végzünk. Ezután 10-20 45 másodpercet várni kell a tisztítószer eltűnéséig. Az alkalmazott elektróda aktív felülete döntően befolyásolja az ellenállás értékét, ezért célszerű változtatható aktív felületű elektródát alkalmazni. 50 A bőrhőmérséklet befolyásoló hatása ugyancsak jelentős, 1 C°-os hőmérsékletnövekedés 3%-os bőreílenálláscsökkenést okoz, ezért célszerű a mért pontok közelében egyidejűleg figyelembe venni a bőrhőmérsékletet is. 55 A kialakított eljárás szempontjából lényeges az a körülmény, hogy néhány másodperc (5—10 sec) szükséges ahhoz, hogy a méréshez felhasznált érzékelőfej átvegye, a bőr hőmérsékletét. Ez indokolja, hogy a bőrhőmérséklet leolvasását mindig a 60 bőrellenállásmérés befejezése után végezzük. A mért bőrellenállásértékből és a mért hőmérsékletből meghatározhatjuk az állandó hőmérsékletre redukált bőrellenállásértéket. A kis aktív felületű (1 mm2 -es nagyságrendű) 65 mérőelektróda esetén különleges fontossága van 2
