164137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-helyettesített 5-fenil-7-halogén-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on származékok előállítására

7 164137 8 nyomáson elpárologtatjuk. A bepárlási maradékot kloroformban oldjuk és szilikagélen kromatografál­juk: etilacetát és kloroform 1:1 arányú elegyével eluálunk és az ifcluátumból egy kikristályosodó szirupszerű terméket kapunk. Ezt' izopropanol és izopropiléter elegyéből átkristályosítjuk: ilymódon színtelen prizmás kristályok alakjában kapjuk az l-[j3-(a'-tetrahidropiraniloxi)-etü]-5-fenU-7-Wór­l,3-dihídro-2H-l,4-benzodiazepin-2-ont, amely 126-127 C°-on olvad. Hozam; 75%. 5. példa: A 4, példában leírttal egyező módon dolgozunk, az ott említett 5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-ben­zodiazepin-2-on helyett azonban egyenértékű mennyiségű 5-(o-fluorfenil)-7-klór-l ,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-ont alkalmazunk kündulóanyag­ként. Ilymódon l-[0-(a'-tetrahidropiraniloxi)-etil]-5-(o-fluorfenil)-7-klór- 1,3-dihidro-2H-l,4-benzodiaze­pin-2-ont kapunk, amely 102—104C°-on olvad. Hozam: 78%. 6. példa: 5 g 5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiaze­pin-2-ont 40 ml N,N-dimetilformamidban oldunk és ezt az oldatot hozzáadjuk 1,3 g nátriummetilát 40 rnl N,N-dirnetilformamiddal készített szuszpen­ziójához, majd az elegyet 1 óra hosszat melegítjük 50—60 C° hőmérsékleten. Lehűlés után 3,85 g j3-(j3'-metoxietoxi)-etilkloridot adunk hozzá 20 ml vízmentes toluollal készített oldat alakjában, 10 C° alatti hőmérsékleten, majd az elegyet 100-105 C°­ra melegítjük és ezen a hőmérsékleten 3 óra hosszat keverjük. A reakcióelegyet azután jeges vízbe öntjük és kloroformmal extraháljuk. A kloroformos kivonatokat egyesítjük telített vizes nátriumklorid-oldattaí mossuk, vízmentes nátrium­szulfáttal szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A bepárlási maradékot benzolban oldjuk, majd semleges alumíniumoxidon kromatografáljuk. Benzollal eluálunk és így az eluátumból szilárd termékként l-[/3-(j3'-metoxi­etoxi -^til]-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodi­azepin-2-ont kapunk. Izopropanol és izopropiléter elegyéből történő átkristályosítás után a színtelen prizmás kristályok alakjában kapott termék 93-94 C°-on olvad. Hozam: 84%. 7. példa: A 6. példában leírttal egyező módon dolgozunk, az ott említett 5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-ben­zodiazepin-2-on helyett azonban egyenértékű mennyiségű 5-(o-fluorfenil)-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-ont alkalmazunk kiindulóanyag­ként. Ilymódon l-[|3-(j3'-metoxi-etoxi)-etil]-5-(o~fluorfeníl> 7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiaze­pin-2-ont kapunk, amely 70—72 C°-on olvad. Hozam: 85%. Ugyancsak a fent leírttal egyező módon dolgozva, de a megfelelően helyettesített analóg kiindulóanyagok egyenértékű mennyiségeinek fel­használásával, az alább felsorolt további hasonló 5 vegyületeket állítjuk elő: l-[j3-(|3'-etoxietoxi)-etil]-5-fenil-7-klór­-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on, op.: 78-79 C°, hozam: 79%: 10 hidroklorid op.: 215-218 C° (bomlás):" l-[]3-(j3'-etoxietoxi)-etil]-5-(o-fluorfenil)­-7-klór-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin- 2-on, op.: 76-77 C°, hozam: 82%: l-((3-fenoxietü)-5-fenil-7-klór-l,3-dihiclro-15 -2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 238-239,5 C°, hozam: 75%: l-(ß-benziloxietil)-5-fenil-7-klor-l,3-dihidro­-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 155-156 C°, hozam: 80%: 20 1 -[|3-(|3'-metoxietoxi)-etil]-5-fenil-7-klór­-1,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 132-133 C°, hozam: 83%: 1 -(0-benziloxietü)- 5-(o-fluorfenil)-7-klór­-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on-4-oxid, 25 op.: 123-124 C°, hozam: 74%: l-[|3-(a'-tetrahidropiraniloxi)-etil]-5--(o-fluorfenil)-7-klór-1,3-dihidro-2H-1,4--benzodiazepin-2-on-4-oxid, op.: 145-146 C°, hozam: 71%. 8. példa: 1 g l-(j3-fenoxietil)-2-aminometil-3-fenil-5-klórin-35 dol 20 ml ecetsavval készített oldatához szobahő­mérsékleten hozzáadjuk 1 g krómsav-anhidrid 1 ml vízzel készített oldatát. Az elegyet szobahőmérsék­leten éjjelen át keverjük. Á reakcióelegyet ezután jeges vízbe öntjük, vizes ammóniumhidroxid-oldat-40 tal semlegesítjük, majd metilénkloriddal extrahál­juk. Az egyesített metilénkloridos kivonatot telített nátriumklorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium­szulfáttal szárítjuk és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot izopropanol és kloroform elegyéből 45 átkristályosítjuk: az így kapott l-(0-fenoxietil)-5-fe­nil-7-klór-l ,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on 165-166 C°-on olvad. Hozam: 78%. 50 9. példa: 1 g l-[ß-(j3'-metoxietoxi)-etil]-2-aminometil-3-fe­nil-5-klór-indol 20 ml ecetsavval készített oldatán keresztül ózontartalmú oxigént buborékoltatunk 55 keverés közben, 20-25 C° hőmérsékleten, 2 óra hosszat. A reakcióelegyet azután jeges vízbe öntjük, vizes ammóniumhidroxid-oldattal semlege­sítjük és kloroformmal többször extraháljuk. A kloroformos kivonatokat egyesítjük, telített vizes 60 nátriumklorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium­szulfáttal szárítjuk, majd az oldószert elpárologtat­juk. A bepárlási maradékot benzolban oldjuk, semleges alumíniumoxidon kromatografáljuk és benzollal eluálunk. Az eluátum bepárlása útján 65 kapott szilárd terméket izopropanol és izopropil-4

Next

/
Thumbnails
Contents