164089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozgófilmnek televízióadás számára történő felbontására
szűrőre kerül, majd ezután jut el három - az alapszíneknek megfelelő spektrális érzékenységű — fotósokszorozóra. A 2. ábra a normál 35 mm-es 24 kép/sec névleges vetítési sebességű mozifilm letapogatását szemlélteti. A 2 filmszalag alatt ábrázolt 7 TV félképidők sorozata mutatja, hogy 2 filmet a televízió rendszerhez illesztve, 25 kép/sec sebességgel vetítve, minden egyes filmképre két 7 TV félkép esik. fim ábrából kitűnik, hogy a képkioltás ideje rövidebb, mint az az idő, amely a film egyenletes sebességű haladása következtében két filmkép között adódik. Ennek az a magyarzázata, hogy bár a mozi és a TV kép oldalaranya névlegesen 4:3V a valóságban azonban a normál 35 mm-es mozifilm oldalaránya 1:1 375, míg a TV kép oldalaránya 1:1,333. Ez a differencia azonban a mai filmbontó berendezéseknél is fennáll, mivel kiküszöbölése elvileg sem lehetséges. A 8 szaggatott vonal a megvilágítócső képeltérítő áramát ábrázolja, rászuperponálódva a 9 raszter eltérítő áramára. Jól látható, hogy a 9 eltérítő áram minden második 7 féíképy iHetve egy filmkép idejének eltelte után a letapogató rasztert a képkioltás ideje alatt a kiindulási helyzetbe állítja vissza. A 3. ábra a 8 mm-es, 16 kép/sec névleges vetítési sebességű mozifilm felbontási módját mutatja. A 2 filmszalag alatt jelölt 7 televíziós félképek egymásutánja kifejezi, hogy minden filmkép letapogatására három 7 TV falképet keh* irénybe venni. így a névleges 16 kép/sec vetítési sebesség módosul 16,67 kép/sec lejátszási sebességre. Ez azonban a néző számára még észrevehető eltérést nem okoz. A film vetítési szempontjából alacsony képváltási frekvencia a néző számára nem jelent kellemetlen villogási érzetet, mivel egy filmkép lehetséges látható ideje alatt háromszor van úgynevezett kitakarás, vagyis képkioltás. Ehhez járul, még, hogy jelen esetben a fiiraképi váltások a televízióba páros-páratlan félképi váltásokkal járnak, mert egy filmkép jelenléte három TV félkép idejéig tart, következésképp a legközelebbi filmkép ellenkező párosítású félképpel kezdődik, j mmt amivel az őt megelőző befejeződött. A szaggatott vonallal jelölt 8 fűrészjel a letapogató raszter képeltérítő áramát ábrázolja szuperponálva a 9 teljes bontást végző raszter eltérítő áramára. Követhető, hogy minden harmadik 7 TV félkép JQ eltelte útin a raszter a képkioltás ideje alatt visszaugrik a kezdeti helyzetébe. Á találmány szerinti eljárs megvalósítja azt, hogy a futópontos letapogatás mindig elérje az ideális állapotot, nevezetesen azt, hogy a film és az 15 átvilágító fénypont által alkotott raszter az információ továbbítás ideje alatt egymáshoz képest mindig áll, következésképp mindig álló filmképet tapogat le. Jé felbontóképességgel, nagy jel/zaj viszony mellett működik, egyszerű és olcsó 20 kivitelű, hosszá élettartamú, és többféle vetítési sebességű filmek esetén is alkalmazható. Előnyösen használható színes filmek felbontásánál, mert nincsen convergencia hiba. 23 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás mozgófilm képkockáinak célszerűen televízié adás céljából képpontokra történő felbonj~ tására» amelynek során futópontos rasztert állítunk elő és az egyenletes sebességgel futtatott film képkockáit azzal átvilágítjuk, azzal jellemezve, hogy a letapogatást végző futópontos raszter bármely kiválasztott pontját egy filmkocka teljes felbontási 35 idejéig együtt futtatjuk az egyenletes sebességgel mozgó filmkép bármely kiválasztott pontjával, és a futépontot a képkioltás ideje alatt térítjük vissza kezdeti helyzetébe. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási 40 változata, azzal jellemezve, hogy a felbontandó filmkockát egyenletes felületi fényességű síkkal világítjuk meg. 3 rajz A kiadáséit felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 756059-Zrínyi Nyomda
