164038. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés két folyékony közeg keverékének automatikus adagolására

3 164038-4 monoblokk kialakítással, amely egybe a két folyadék keverését és arányszabályozását arányosan látja el állandó mennyiséget szállító volumetrikus szivattyú felhasználásával, két egymással nem keveredő folyadék esetén, amikoris a felhasználási mennyiségnek megfelelően beállított állandó és szabályozható aránnyal homogén keveréket kapunk, ahol a nem hasznosított keverék az említett készülékre visszavezethető és így a hozam lényeges változtatása elérhető. A találmány tárgya tehát tökéletesített eljárás két folyadék keverék automatikus adagolására volumetrikus szivattyú alkalmazásával, amely nyomáshatárolóval van ellátva, s amely azzal van jellemezve, hogy az első folyadékot (A) nyomással a keverék (A+B) frakciójába porlasztjuk, amely az említett nyomás-határoló által adagolt mennyiséget és ezáltal a hozam változásait szabályozza, a hasznosított mennyiség változásait kiegyenlítve, a nyomásváltozásokat előidézve, amely ellennyomással hat a folyadék (A) leporlasztására, ezáltal biztosítva a két folyadék (A és B) állandó százalékos értékét a végkeverékben (A+B), amely a végkeverék hasznosított mennyisége. A folyadékok (A+B) keverékének nyomásváltozásai függvényei a hasznosított mennyiségnek, ellennyomással az A folyadék fúvókájára és az A folyadék változásait a fúvóka mennyiség-nyomásgörbéje szerint hozzák létre, egyébként a B folyadék állandó nyomást kap, miután az A-(A+B) folyadék szokásosan a szivattyú táplálja. Az (A+B) folyadék nyomásváltozásainak amplitúdója az A-folyadék fúvókájának vízszintes tengelye által az A folyadék nyomásának szabályozása és a mennyiség-nyomás viszony karakterisztikájának megválasztása lehetővé teszik, hogy a felszerelésszükséglet következtében a két A és B folyadék arányai, amelyek az (A+B) keverék hasznosítási mennyiségei, e keverék hasznosított mennyiségének függvényében arányosak legyenek. A találmány tárgya továbbá az automatikus szabályozásra szolgáló adagolókeverő szerkezet kialakítása, különösen az előbbiekbe vázolt eljárás megvalósítására. E szerkezetre az a jellemző, hogy három csatlakozó nyílással kapcsolt három kamrája van, egyenként az (A) folyadék változtatható nyomással nyomáshatárolóból bevezetett (A+B) keverék és a második (B) folyadék számára, továbbá, hogy két fúvóka van előirányozva az első (A) folyadék számára, amely csonkakúp alakú szűkülő toldatba nyúlik, a folyadékok (A+B) keveréke számára a második kamra kimeneti nyílásánál és a kapott keverék A+(A+B) számára a második (B) folyadék szűkülő toldatában, a harmadik kamra kimeneti nyílásánál. A találmány további jellemzője értelmében: az első (A) folyadék fúvókája leszerelhető, kicserélhető és helyzetében tengelyirányban változtatható a készülék testére erősített csavarkötés révén, meghatározva így változtatható nyomással a második kamra kimeneti szakaszát: az első (A) folyadék fúvókája visszacsapó szeleppel ellátott: henger alakú üveg van kialakítva a szerkezet belsejében, figyelemmel a belépő folyadákok mennyiségére, és tartja a folyadékok porlasztására szolgáló valamennyi szervet. A találmány további jellemzőit a példaképpen 5 bemutatott kiviteli változatokat feltüntető rajz és leírás alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti automatikus szabályozású adagoló-keverőszerkezet egyik kiviteli változatának keresztmetszete, a 10 2. ábra e szerkezet egy másik kiviteli változatának keresztmetszete, a 3. ábra kapcsolási séma a szerkezet egy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő égetőberendezés körvezetékébe beépítve, a 15 4. ábra a kísérleti úton megállapított X-pontok felvételével kapott görbe, ahol az A folyadék (víz) d mennyiségének változása az abszcissza tengelyre vetítve a D üzemanyag változásának a fügvényében, azaz a B folyadék (üzemanyag) mennyiségének a 20 fogyasztása az ordinátákra vetítve, hasonlóképpen az Y görbe a P nyomás függvényében, amely az A+B folyadéknak (emulzió) az értékeit adja a D függvényében, az 1. ábra szerinti kapcsolási vázlatnak megfelelő üzemeltetés esetén. 25 Az 1. ábrán bemutatott kiviteli példa szerint az I-készülék 1 teste a 2, 3 és 4 folyadékbevezetőnyílásokkal ellátott. A 2 folyadékbevezető-nyílás abba az 5 kamrába torkollik, amely a 6 sugárirányú-csatornák és a 8 30 fúvóka-tartó 7 tengelyirányú-csatornái révén egy második tengelyirányú 9 kamrába torkollik. A 7 csatorna kilépő-nyílása előtt all rugóval tartott 10 golyó helyezkedik el. A 8 fúvóka-tartó hosszirányban abban a 12 csavaranyában levő 35 csavarkötés révén állítható, amely menetesen illeszkedik az 1 testbe a 13 ellenanya lehetővé teszi a 8 fúvóka-tartó helyzetben való rögzítését és megadja az egész fúvóka-tartónak a kiszerelési lehetőségét azáltal, hogy csak a 12 csavaranyát kell 40 rögzített helyzetéből kicsavarni, anélkül, hogy a készülék szabályozó részéhez hozzá kellene nyúlni. A 14 réztömítés és a 15 „torikus" tömítés biztosítja az 5 kamra és a külvilág közötti szigetelést, míg a 16 teflon-gyűrű az 5 kamra és a 45 tengelyirányú 18 fúvóka körüli 17 kamra közötti szigetelést valósítja meg. A tengelyirányú 18 fúvókának egy-ágú 19 csatornája van, amely a méretezett 20 nyílások révén a 21 kúposszakaszba nyúlik és a fúvóka 50 kúposán kialakított fejrésze mint apa, és ugyancsak kúposán kialakított 22 csőtoldat-vezető mint anya között van kialakítva. A 21 kúpos szakasz felfelé, azaz a rajzon balra, a gyűrű alakú 17 kamrába nyílik, amelybe sugárirányban a második 3 55 bevezetőnyílás, az áramlás irányában pedig a 22 csőtoldatvezető tengelyirányú 23 csatornája torkollik. Ez a 23 csatorna felfelé abba a szűkülő 25 csőtoldat csonkakúp alakú 24 nyílásba torkollik, 60 amely felfelé egy harmadik tengelyirányú 26 kamrával kapcsolódik, amelybe tengelyirányúan a harmadik 4 nyüás nyílik és amely az áramlás irányában a csavarmenetes 26a csőkötésben folytatódik. Az 1 test és a 25 csőtoldat közötti 65 szigetelést a 27 tömítés biztosítja. A 28 zárócsavar 2