163993. lajstromszámú szabadalom • Nyújtott hatású nitrogén-műtrágya
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. II. 18. (BA-2705) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971.11. 19. (P 21 07 916.3) Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 163993 Nemzetközi osztályozás: C 05 c 13/00 Feltalálók: Dr. Corte Herbert vegyész, Öpladen, dr. Heller Harold vegyész, dr. Lange Peter Michael vegyész, dr. Nets Otto vegyész, Köln Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Bayer Aktiengesellschaft Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Nyújtott hatású nitrogén-műtrágya A találmány tárgya több évig hatékony, nyújtott hatású nitrogén-műtrágya és ennek előállítása. A nitrogén-műtrágya szulfonsav- vagy karboxil-csoport tartalmú kationcserélőnek bázikus nitrogénvegyületekkel - mint guanidin, guanilkar- 5 bamid, melamin — képzett sóit tartalmazza, mimellett a műtrágya a hatóanyagként szolgáló bázikus nitrogénvegyületet 1—3, célszerűen 2-3 mól/liter koncentrációban tartalmazza. A nitrogén-műtrágyát oly módon állítjuk elő, 10 hogy savas kationcserélő gyantát, vagy ennek vizes szuszpenzióját nitrogénvegyületekkel, mint guanidin, guanilkarbamid, melamin vagy ammónia, vagy ezek vizes oldatával teljes telítettségig telítjük, majd az ioncserélő gyantát leszívatjuk, vagy vízzel 15 mossuk, mimeilett a nitrogénvegyületnek 1-3, célszerűen 2-3 mól/liter koncentrációjú műtrágya sóoldatát kapjuk. A nyújtott hatású nitrogén-műtrágyák kifejlesztésén már régóta fáradoznak, melyeknél a 20 nitrogén-adagolás a növények szükségletének megfelelően egyenletesen és meghatározott időközökben történik. Ezen a téren nagy általánosságban két fejlődési irányt különböztethetünk meg: 25 1. Nehezen oldódó nitrogén-vegyületek felhasználása, melyeket például karbamid és formaldehid, acetaldehid vagy krotonaldehid kondenzálásával állítanak elő: 30 2. Ioncserélőkhöz kötött ammónium- illetve nitrátionok alkalmazása. Mindkét fejlődési irány a követelményeket teljes mértékben nem elégítette ki. Az 1. pont szerint előállított nitrogén-műtrágya hátránya az, hogy a trágyázási időszak kezdetén oldott nitrogén csak kevés mennyiségben áll rendelkezésre, miértis egy rövid idő alatt ható műtrágyát, például egy nitrát-műtrágyát kell ezzel egyidőben alkalmazni. A további növekedési időszak folyamán fokozott mennyiségű oldott nitrogén kerül felhasználásra anélkül, hogy a növények megfelelő időben történő nitrogén-szükségletét befolyásolnák, vagyis a növény nitrogénszükséglete és a műtrágyázással történő nitrogénadagolás csak rövid ideig állnak összhangban. Ebben az esetben a műtrágya túladagolása nem kerülhető el és toxikus koncentrációk könnyen felléphetnek, mivel ezeknek a műtrágyáknak oldhatósága a talaj hőmérsékletétől és nedvességtartalmától függ. Ezen túlmenően a műtrágyázással a több mint egy évig tartó hatás egyáltalán nem érhető el. A fent leírt karbamid-kondenzációs termékekkel szemben az ammónia ioncserélőkhöz való kötése olyan nitrogén-műtrágyákat eredményez, amelyek több mint egy évig a növények nitrogén-szükségletét fedezik, bár ezen nitrogénműtrágyák alkalmazásánál idővel, a nitrogénelvonásra vonatkoztatott termés csökken. Ezen túlme-163993
