163962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogént konvertáló katalizátor előállítására
3 nos reformáló eljárásban. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha egy platinát és klórt tartalmazó kétfunkciós szénhidrogén^konverziós katalizátorhoz meghatározott mennyiségű oxidált germánium-komponenst adunk, a katalizátor működési jellemzői lényegesen javulnak. A már említett előnyök mellett a találmány szerinti eljárás olyan javított reformáló katalizátort szolgáltat, amelynek kisnyomású reformáló eljárásokban alkalmazva nagyobb az aktivitása, szelektivitása és stabilitása az eddigi katalizátoroknál. További eredmény a platinakomponens hatásának fokozása egy viszonylag olcsó komponens, germánium alkalmazásával. A találmány tárgya eszerint eljárás egy elemi alapon számítva 0,01—2,0 s!% platinát, 0,01—5,0 sf/o, az elemi fémnél magasabb oxidációfokú germániumot, 0,5—10 Sf>/0 klórt és egy porózus hordozót, előnyösen gamma- vagy éta-alurníniumoxidot tartalmazó katalizátor előállítására. A találmány további jellemzője, hogy szénhidrogén-konverzióra való felhasználás előtt a katalizátort lényegében vízmentes (hidrogénnel olyan körülmények között redukáljuk, hogy ne a germániumkomponens, hanem csak a platinakomponens redukálódjék. A találmány egy további jellemzője értelmében az előzetesen redukált katalizátor készítményt olyan mennyiségű kénkomponenssel kombináljuk, ami elemi alapon 0,05—0,5 s% kén bevitelét jelenti. A találmány szerinti katalizátor tehát platinát, germániumot és klórt tartalmazó, porózus szilárd hordozóval kombinált készítmény. Először a hordozót tekintve, előnyös, ha az porózus és adszorpcióképes, és a fajlagos felülete 25— 500 m2 /g: A hordozónak viszonylag ellenállónak kell lennie a szénhidrogén-konverziós eljárásban alkalmazott körülményekkel szemben, és a találmány körébe tartozónak tekintjük mindazokat a hordozókat, amelyeket kétfunfcciós szénhidrogén-konverziós katalizátorokban hagyományosan alkalmaznak, mint (1) az aktívszén, koksz vagy faszén; (2) a szilíciumdioxid vagy kovasavgél, szintetikusan előállított vagy a természetben előforduló agyagok és szilikátok, amelyek adott esetben savval kezeltek lehetnek, például attapulgit, kaolin, kovaföld, fullerföld és hafekő; i(3) kerámia, porcelán, őrölt tűzálló tégla és bauxit; (4) tűzálló szervetlen oxidok, például alumíniumoxid, titándioxid, cirkóniumoxid, krómqxid, cinkoxid, magnéziumoxid, tóriumoxid, bóroxid, szilíciumdioxid-alumíniumoxid, szilíciumdioxid-imagnéziumoxid, króimoxid-alumíniumoxid, alumíniumoxid-bóroxid és szilíciumdioxid-cirkóniumoxid; (5) kristályos aluminoszílikátök, például természetes vagy szintetikus mordenit és/vagy faujasit hidrogénfázisban vagy többértékű kationokkal kezelt alakbán; (6) ezeknek a csoportoknak á komfoináeióia. A legjobb eredmények alumíniumóxid-hordozóval adódtak. Megfelelő alúmíriiúmoxidok a gamma-, éta--és théta-alumíniumoxid"néveri is^ 4 mert kristályos alumíniumoxiddk, a legjobb eredményt a gamma- és az éta^alumíniumoxid adja. Az előnyös hordozó térfogatsúlya 0,30— 0,70 g/cm3 , átlagos pórusátmérője 20—300 A, 5 pórustérfogata 0,10—1,0 mg/g és fajlagos felülete 100—500 m2 /g. Általában legjobb eredmények olyan gamma-alumíniumoxid hordozóval érhetők el, amely viszonylag kis átmérőjű ifpéldául kb. 1,6 mm) gömbölyű szemcsékből álJ? és 10 amelynek térfogatsúlya 0,5 g/cm3 , pórustérfofeata 0,4 ml/g és fajlagos felülete 175 m2 /g. . Találmányunk egyik lényeges jellemzője, hegy a germániumlkomponens +2 vagy +4 oxidációs 15 állapotban van a katalizátorban, az utóbbi a legállandóbb állapot. A germániumkomponens föltehetően germániumoxidként vagy -dioxidként van a katalizátor-készítményben. A germánium^ komponens állapotának ilyen korlátozása miatt 20 különös gonddal kell a katalizátort készítem és alkalmazni, nehogy a katalizátor magas hőmérsékleten redukciós körülményeknek legyen kitéve, mert azok fémes germánium keletkezését okozhatják. -. 25 A germániumkomponens a katalizátorkészítménybe bármely alkalmas módszerrel bevihető, például a porózus hordozó anyaggal való együttes feicsapatással vagy együttes gélképzéssel, a gél alakban levő porózus hordozóval való ion-30 cserével vagy a hordozónak szárítás és kalcinálás előtt Vagy után végzett impregnálásával. A germániumkomponensnek a katalizátorkészítménybe az előnyös hordozóval, vagyis alumíniumoxiddal való együttes kiosapásávál végzett 35 beviteléhez alkalmas oldható germániumvegyületet, például germániumtetrakloridot, adunk az alumíniumhidroxidszóihoz, a hidroszólt alkalmas gélképzőszerrel hozzuk össze, és a kapott keveréket olajfürdőbe csepegtetjük. A kapott gél-40 szerű hordozót szárítva és kalcinálva az alumíniumoxid és a germániumoxid bensőséges kombinációját kapjuk. A germániumkomponensnek a katalizátorba való bevitele egyik előnyös módszerében bomlékony germánium vegyületet hasz-45 nálunk a porózus hordozó impregnálásához. A kívánt germániumvegyületet előnyösen vizes-savas oldatban alkalmazzuk. Így a hordozó megfelelő só vagy egyéb germániumvegyület, például germániumtetraklorid, germániumdi-50 fluorid,- germániumtetraflúorid, germániumdijodid, germániummónoszulfid vagy hasonló vegyületek vizes, savas oldatával vegyíthető. Egyik különösen előnyös impregnáló oldat germániummonoxid klórvízben való oldásával készül. 55 A germániumvegyülettel való impregnálás a platmakomponensnek a hordozóhoz való hozzáadása előtt, azzal egyidejűleg vagy azután történhet. Kitűnő eredmények érhetők el, hav a germäniumkomponenst a platinakomponenssel 60 egyidejűleg impregnáljuk, és egyik előnyös im- > pregnáló oldat klórvizben oldott hidrogénklóroplatinátot, hidrogénklöridot és germániumoxidot tartalmaz. Az impregnálási lépés után a készítményt a későbbiekben ismertetendő módon szá-65 rítjuk és kaldnáljuk. 2
