163962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogént konvertáló katalizátor előállítására

3 nos reformáló eljárásban. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha egy platinát és klórt tartalmazó kétfunkciós szénhidrogén^kon­verziós katalizátorhoz meghatározott mennyisé­gű oxidált germánium-komponenst adunk, a katalizátor működési jellemzői lényegesen ja­vulnak. A már említett előnyök mellett a találmány szerinti eljárás olyan javított reformáló katali­zátort szolgáltat, amelynek kisnyomású refor­máló eljárásokban alkalmazva nagyobb az akti­vitása, szelektivitása és stabilitása az eddigi katalizátoroknál. További eredmény a platinakomponens ha­tásának fokozása egy viszonylag olcsó kompo­nens, germánium alkalmazásával. A találmány tárgya eszerint eljárás egy elemi alapon számítva 0,01—2,0 s!% platinát, 0,01—5,0 sf/o, az elemi fémnél magasabb oxidációfokú germániumot, 0,5—10 Sf>/0 klórt és egy porózus hordozót, előnyösen gamma- vagy éta-alurní­niumoxidot tartalmazó katalizátor előállítására. A találmány további jellemzője, hogy szén­hidrogén-konverzióra való felhasználás előtt a katalizátort lényegében vízmentes (hidrogénnel olyan körülmények között redukáljuk, hogy ne a germániumkomponens, hanem csak a platina­komponens redukálódjék. A találmány egy to­vábbi jellemzője értelmében az előzetesen redu­kált katalizátor készítményt olyan mennyiségű kénkomponenssel kombináljuk, ami elemi ala­pon 0,05—0,5 s% kén bevitelét jelenti. A találmány szerinti katalizátor tehát plati­nát, germániumot és klórt tartalmazó, porózus szilárd hordozóval kombinált készítmény. Elő­ször a hordozót tekintve, előnyös, ha az porózus és adszorpcióképes, és a fajlagos felülete 25— 500 m2 /g: A hordozónak viszonylag ellenállónak kell lennie a szénhidrogén-konverziós eljárás­ban alkalmazott körülményekkel szemben, és a találmány körébe tartozónak tekintjük mindazo­kat a hordozókat, amelyeket kétfunfcciós szén­hidrogén-konverziós katalizátorokban hagyomá­nyosan alkalmaznak, mint (1) az aktívszén, koksz vagy faszén; (2) a szilíciumdioxid vagy kovasavgél, szintetikusan előállított vagy a ter­mészetben előforduló agyagok és szilikátok, amelyek adott esetben savval kezeltek lehetnek, például attapulgit, kaolin, kovaföld, fullerföld és hafekő; i(3) kerámia, porcelán, őrölt tűzálló tégla és bauxit; (4) tűzálló szervetlen oxidok, például alumíniumoxid, titándioxid, cirkónium­oxid, krómqxid, cinkoxid, magnéziumoxid, tó­riumoxid, bóroxid, szilíciumdioxid-alumínium­oxid, szilíciumdioxid-imagnéziumoxid, króimoxid­-alumíniumoxid, alumíniumoxid-bóroxid és szi­líciumdioxid-cirkóniumoxid; (5) kristályos alu­minoszílikátök, például természetes vagy szin­tetikus mordenit és/vagy faujasit hidrogénfázis­ban vagy többértékű kationokkal kezelt alak­bán; (6) ezeknek a csoportoknak á komfoináeió­ia. A legjobb eredmények alumíniumóxid-hor­dozóval adódtak. Megfelelő alúmíriiúmoxidok a gamma-, éta--és théta-alumíniumoxid"néveri is^ 4 mert kristályos alumíniumoxiddk, a legjobb eredményt a gamma- és az éta^alumíniumoxid adja. Az előnyös hordozó térfogatsúlya 0,30— 0,70 g/cm3 , átlagos pórusátmérője 20—300 A, 5 pórustérfogata 0,10—1,0 mg/g és fajlagos felü­lete 100—500 m2 /g. Általában legjobb eredmé­nyek olyan gamma-alumíniumoxid hordozóval érhetők el, amely viszonylag kis átmérőjű ifpél­dául kb. 1,6 mm) gömbölyű szemcsékből álJ? és 10 amelynek térfogatsúlya 0,5 g/cm3 , pórustérfofea­ta 0,4 ml/g és fajlagos felülete 175 m2 /g. . Találmányunk egyik lényeges jellemzője, hegy a germániumlkomponens +2 vagy +4 oxidációs 15 állapotban van a katalizátorban, az utóbbi a leg­állandóbb állapot. A germániumkomponens föl­tehetően germániumoxidként vagy -dioxidként van a katalizátor-készítményben. A germánium^ komponens állapotának ilyen korlátozása miatt 20 különös gonddal kell a katalizátort készítem és alkalmazni, nehogy a katalizátor magas hőmér­sékleten redukciós körülményeknek legyen ki­téve, mert azok fémes germánium keletkezését okozhatják. -. 25 A germániumkomponens a katalizátorkészít­ménybe bármely alkalmas módszerrel bevihető, például a porózus hordozó anyaggal való együt­tes feicsapatással vagy együttes gélképzéssel, a gél alakban levő porózus hordozóval való ion-30 cserével vagy a hordozónak szárítás és kalci­nálás előtt Vagy után végzett impregnálásával. A germániumkomponensnek a katalizátorkészít­ménybe az előnyös hordozóval, vagyis alumí­niumoxiddal való együttes kiosapásávál végzett 35 beviteléhez alkalmas oldható germániumvegyü­letet, például germániumtetrakloridot, adunk az alumíniumhidroxidszóihoz, a hidroszólt alkalmas gélképzőszerrel hozzuk össze, és a kapott keve­réket olajfürdőbe csepegtetjük. A kapott gél-40 szerű hordozót szárítva és kalcinálva az alumí­niumoxid és a germániumoxid bensőséges kom­binációját kapjuk. A germániumkomponensnek a katalizátorba való bevitele egyik előnyös mód­szerében bomlékony germánium vegyületet hasz-45 nálunk a porózus hordozó impregnálásához. A kívánt germániumvegyületet előnyösen vizes­-savas oldatban alkalmazzuk. Így a hordozó megfelelő só vagy egyéb germániumvegyület, például germániumtetraklorid, germániumdi-50 fluorid,- germániumtetraflúorid, germániumdi­jodid, germániummónoszulfid vagy hasonló ve­gyületek vizes, savas oldatával vegyíthető. Egyik különösen előnyös impregnáló oldat germánium­monoxid klórvízben való oldásával készül. 55 A germániumvegyülettel való impregnálás a platmakomponensnek a hordozóhoz való hozzá­adása előtt, azzal egyidejűleg vagy azután tör­ténhet. Kitűnő eredmények érhetők el, hav a germäniumkomponenst a platinakomponenssel 60 egyidejűleg impregnáljuk, és egyik előnyös im- > pregnáló oldat klórvizben oldott hidrogénklóro­platinátot, hidrogénklöridot és germániumoxidot tartalmaz. Az impregnálási lépés után a készít­ményt a későbbiekben ismertetendő módon szá-65 rítjuk és kaldnáljuk. 2

Next

/
Thumbnails
Contents